A medicína kultúrtörténete

Olvasópróba a könyv 3. és 8. fejezetéböl

 

 

• tartalomjegyzék

• függelék

• könyvkivonat

 

2007 decemberében a Debreceni Egyetem kiadásában és a Magyar Tudománytörténeti Intézet szerkesztésében megjelent a szerző Orvostörténelem című egyetemi segédkönyve, a 2003 és 2005 között írott könyvének jelentősen rövidített változata. Ez a kiadás elsősorban az elsőéves orvostanhallgatók számára tartott orvostörténeti előadások anyagát tartalmazza. 2008 szeptemberétől az első kiadás Józsa László professzor és a szerző javításaival bővített utánnyomása hamarosan a könyvesboltokban is kapható lesz.

 

A most kiadásra kerülő digitális változat eltérő felépítéssel, terjedelemmel és jutányosabb áron előreláthatólag 2009 májusától lesz elérhető a medikusok, egyetemi előadók és kutatók, valamint a gyógyítás históriája iránt érdeklődő művelt olvasók számára, amelynek teljes, javított, bővített anyaga,

 

A medicina kultúrtörténete címmel tudományos igénnyel kézikönyvnek készült,

-11 fejezetben felöleli az egyetemes és a hazai orvoslás egész történetét,

-áttekinti a medicina fejlődését a történelem előtti kortól a 2000. évig,

-az egyes fejezeteket a korszak történeti, művelődés- és technikatörténeti áttekintésével kezdi,

-helyreállítva az eredeti szövegkorpuszok valamennyi jellemzőjét, amelyek az Orvostörténelem

című segédkönyvből terjedelmi, szemléleti és anyagi okokból kimaradtak. Ez az új, javított és

bővített kiadás újra tartalmazza

-a több száz lábjegyzetet és az enciklopédiákban szokásos szövegközti utalásokat,

-az orvostörténelmi kutatások, közlemények és kézikönyvek 2008-ig elérhető anyagával

aktualizált változatát,

-a forrásmunkák bőséges jegyzékét

-továbbutaló irodalommal és a medicina klasszikusainak műveivel (2000 monográfiával és

publikációval),

-a szerzők és témakörök szerint csoportosított részletes, 2600 munkát tartalmazó bibliográfiát

-80, a gyors tájékozódást megkönnyítő táblázatot

-több mint 100, jórészt új és színes illusztrációt,

-a bevezető propedeutikai rész és a történelmi korszakokat átölelő 7 fejezet mellett egy

-orvostörténeti kompendiumot és előadási vázlatokat (fóliás vetítésre is alkalmas formátumban),

-részletes tárgymutatót, az orvostanhallgatók számára különösen ajánlott témakörök említésével továbbá

-mintegy 4700 orvos, kutató és történeti személy életrajzi adatait.

 

A digitalizált anyag (szöveg, táblázatok és képek) CD-ROM-on található valamennyi része egy

-több ezer kulcsszavas címszójegyzék és keresőprogram segítségével megkönnyíti a

tájékozódást és a kívánt témakörök gyors felkeresését a kézikönyv 9 szöveges és 2 irodalmi

részében, azokat egyetlen tömbbé összekapcsolva.

A mintegy 75 oldalas nyomtatott füzetben az olvasó megtalálja

-a fejezetek és alfejezetek részletes tartalmát, az adathordozók ehhez szükséges kapacitását (KB)

-az automatikus, interaktív keresőprogramm használatát, továbbá

-szemelvényeket az egyes fejezetek, táblázatok, képek és az irodalom anyagából

-továbbfejleszthető és az előadó, kutató és olvasó számára tetszés szerint kiegészíthető formában.

A szerző új honlapján egy-kétévenként javított, bővített és az orvostörténelmi kutatások újabb

eredményeivel aktualizált szövegrészek hozzáférését a digitalizált kiadás tulajdonosának

kódszáma és regisztrálása biztosítja. Ezen a honlapon található a szerző mintegy 25 korábbi,

ezen kiadványban nem szereplő orvostörténeti munkája is.

 

 

Tartalomjegyzék

 

1) fejezet: Orvostörténeti propedeutika

 

1.               Az orvostörténelmi tanulmányok alapvető problémái

2. Az orvostörténelem tanulmányozásának célja és haszna
3. Az orvostörténelem módszereinek szemléleti fejlődése: Az orvostörté-

nelmi irodalom külföldi klasszikusai

-az ókorban, középkorban és a kora újkorban

-a romantikus orvostörténetírás

-a pozitivista orvostörténelem

- kritikai, objektív orvostörténelmi kutatások a 20. században

-a magyar orvostörténelem kezdetei, témái és fejlődéstörténete

 

1. 4. Orvoslás és orvostudomány: az elméleti alapozás fontossága

 

1. 5. Objektív történetírás és paradigmaváltás a medicohistoriographia

korszakaiban

- a tudományos forradalom és a paradigmák jelentősége az orvostudo-

mányban

 

1. 6. Az orvostörténelem tárgya és segédtudományai

- A medicina történetének tárgykörei

- Az orvostörténelem és heurisztika forrásai és segédtudományai

- Medicina a külföldi képzőművészetben (válogatás)

- Orvosírók a világirodalomban

• A medicina képe külföldi és magyar írók műveiben

 

1. 7. Függelék:

- A magyar orvosképzés és orvostörténelmi kutatások kronológiája

- Magyar orvostudományi szakirodalom 1800-ig (válogatás)

- Középkori és újkori főiskolák és egyetemek a történelmi Magyar –

országon

-Akadémiák és tudományos társaságok

-Régi magyar orvosok külföldön, külföldi orvosok hazai szolgálatban

-Nemzetközi orvostörténeti folyóíratok

2. fejezet: Mágikus és empírikus medicina. Orvoslás és orvostudomány az archaikus afroázsia és amerikai kultúrákban

A prehisztórikus és az archaikus kor főbb történeti és művelődéstörténeti

eseményei

2. 1. Mágia és orvoslás a történelem előtti korban és a természeti népek

életében: - kórtani és kóroktani hiedelmek, a természeti (primitív) népek terápiás módszerei

2. 2. A nagy ókori keleti kultúrák orvostudománya (archaikus medicina)

2. 2. 1 A medicina ébredése Ó-Egyiptomban (Kr. e. 3500-30)

2. 2. 2. Imhotep, az isteni orvos

2. 2. 3. Orvosképzés az ókori Egyiptomban

2. 2. 4. Az orvosi papiruszok

2. 2. 5. Orvosi praxis (betegvizsgálat, gyógyszeres és sebészeti terápia)

2. 2. 6. Élet- és kórtani elméletek Ó-Egyiptomban

2. 2. 7. Egyiptomi betegségek a múmiák paleopatológiai vizsgálatainak

tükrében

2. 3. Mezopotámia, a kultúra bölcsője

2. 3. 1. Folyamközi kultúrák, földrajzi és éghajlati viszonyok. Mezopo-

támia kultúrális öröksége

2. 3. 2. Az agyagtáblák irodalmi emlékei és Hammurabi törvénykönyve

2. 3. 3. Orvosképzés és gyógyítás Mezopotámiában

2. 3. 4. Kórtani elképzelések a mezopotámiai orvoslásban

2. 3. 5. Kórjóslatok és betegségek

2. 4. Medicina a héber-zsidó vallásban

2. 5. Medicina az ókori Indiában

2. 5. 1. Földrajzi-éghajlati viszonyok, történelmi és vallási háttér

2. 5. 2. India művelődéstörténeti jelentôsége

2. 5. 3. Orvosi mitológia: istenek és betegség-démonok a Vedák szent köny-

veiben

2. 5. 4. Az indiai orvostudomány kórtani elméletei és Sankhya mitikus

anatómiája

2. 5. 5. Orvosképzés és diagnosztikus módszerek

2. 5. 6. Gyógyszeres kezelés és pszichoterápia

2. 5. 7. Sebészet és szülészet

2. 5. 8. A himlô (masurika) elleni védőoltás (inoculatio, variolisatio)

2. 6. Orvoslás és orvostudomány az ókori Kínában és Japánban

2. 6. 1. Történelmi és filozófiai háttér

2. 6. 2. A kínai civilizáció művelődéstörténeti jelentôsége

2. 6. 3. A kínai orvoslás kezdetei és klasszikus munkái

2. 6. 4. Orvosképzés a régi Kínában

2. 6. 5. Diagnosztikai módszerek és kórtani elméletek: Yin-Yang és a „Vál-

tozások öt stádiuma“

2. 6. 6. Kínai gyógymódok: akupunktura, moxibustio és gyógyszeres terá-

pia. A régi kínai materia medica: Shen-nung. Sebészet és szülészet

2. 7. A japán medicina vázlatos története

2. 8. Gyógyítás a prekolumbiánus amerikai kultúrákban

2. 9. Függelék: A tibeti orvoslás és Kőrösi Csoma Sándor

 

3. fejezet: A mítosztól a logoszig. A görög és római orvoslás

 

A klasszikus görög-római kultúra fontosabb történeti és tudománytörté-

neti korszakai és eseményei

3. 1. Bevezető gondolatok a görög-római orvoslásról

3. 2. Égei preludium: A krétai orvoslás (Kr. e. 2500-1400) és a minószi

kultúra

3. 3. A görög flóra és a rhizotomoi (gyökérgyűjtők) népi gyógymódjai a

mitológia tükrében

3. 4: A homéroszi kor medicinája

3. 5. Mágikus medicina. Apollón, Aszklépiosz és a templomi álom kultusza

3. 6. A racionális medicina kezdetei: ión természetbölcselők, a Szokratész

előtti filozófia és orvos-filozófusok

3. 7. A világi (városi) orvoslás kezdetei és az első orvosi iskolák

3. 8. 1. Hippokratész

3. 8. 2. A Corpus Hippocraticum és a hippokratészi aforizmák

3. 8. 3. A hippokratészi iskola kórtani szemlélete

3. 8. 4. A hippokratészi iskola klinikai gyakorlata és teljesítménye

3. 8. 5. A gyógymód három formája a hippokratészi medicinában

3. 8. 6. A Hippokratészi Eskü – az orvosi etika kánonja

3. 9. A klasszikus görög filozófia és a medicina kapcsolata (Platón, Arisz-

totelész és Theophrasztosz)

3. 10. A hellénizmus orvostudománya: görög orvosi iskolák és szekták

Hippokratész halála után

3. 10. 1.: Az un. dogmatikus iskola (Dioklész, Praxogorász, Mneszitheosz)

3. 10. 2. Alexandria, a tudomány fellegvára: Herophilosz és Eraszisztratosz

3. 10. 3. Orvosi szekták a Római birodalomban és a római császárkorban

3. 11. 1. A római medicina kezdetei

3. 11. 2. Az enciklopédisták: Varro, idősebb Plinius és Celsus

3. 11. 3. Galénosz élete, kórtana, anatómiai és élettani kísérletei. A klinikus

Galénosz. A galénoszi tanok utóélete, orvostörténeti jelentôsége.

3. 12. Római közegészségügy, fürdők, orvosképzés, az első európai kórhá-

zak és katonaorvosi szolgálat

3. 13. Epilógus

3. 14. Függelék: Római élet és medicina Pannóniában

4. fejezet: A hit és a tudomány egysége. Bizánci, arab-iszlám

medicina és a skolasztikus orvostudomány a középkorban

(476-1450)

4. 1. Bevezető gondolatok

A középkor főbb történeti, irodalmi, természettudományos és techni-

katörténeti eseményei

4. 2. A bizánci görög orvostudomány

4. 2. 1. Bizánci enciklopédisták

4. 2. 2. A középső (9.-12. század) és a késői bizánci korszak (13.-15. század)

orvosi irodalma

4. 2. 3. Bizánci kórházak és az orvosok szociális-társadalmi tagozódása

4. 3. Az arab-iszlám medicina: a nyugati világ tanítómestere

4. 3. 1. Fata sua habent libelli: az ókori íratok elpusztulása és megmentése

4. 3. 2. Az arab-iszlám vallás és kultúra térhódítása

4. 3. 3. A keleti kalifátusok nagy orvosai (Geber, at Tabari, Rhazes, Haly

Abbas és Avicenna)

4. 3. 4. A nyugati kalifátusok arab orvosai és sebészei (Albucasis, Aven-

zoar, Averroes, Maimonides, Ibn al-Baitâr, Ibn an-Nafis)

4. 3. 5. Arab kórházak (bimarisztán)

4. 3. 6. Az arab orvostudomány öröksége

4. 4. A keresztény középkor skolasztikus orvostudománya

4. 4. 1. A keresztény középkor kultúrtörténeti jelentősége. A hét szabad

művészet és a medicina a középkori egyetemek tantervében. Fordító-

műhelyek

4. 4. 2. A kolostori medicina virágkora (500-1000): Monte Cassino és a ben-

césrend gyógyító tevékenysége. Nursiai Szent Benedek, Sevillai Izidor

4. 4. 3. Egy közjáték: az ír civilizáció és a karoling reneszánsz (Alkuin,

Hrabanus Maurus, Walahfrid Strabo)

Hildegard von Bingen

4. 5. 2 A világi orvostudomány kezdetei: Salerno (Constantinus Africanus,

Roger Frugardi, Regimen Sanitatis)

4. 5. 3. Egy második közjáték: Az alkémia virágkora (Albertus Magnus,

Roger Bacon, Raimundus Lullus)

4. 5. 4. Középkori egyetemek a 13.-14. században. Orvosképzés a közép-

korban. Montpellier, Párizs, Bologna és Pádua nagy orvostanárai

(Arnaldus da Villanova, Bernhard de Gordon, Lanfranchi, Henri de

Mondeville, Ugo és Teodorico Borgognoni, Guglielmo da Saliceto,

Guy de Chauliac, Pietro d’Abano, Mondino die Luzzi, Berengario da

Carpi)

4. 5. 5. Középkori kórházak és betegápoló rendek

4. 5. 6. A középkor sebészetének eredményei. Altatószivacsok (a mûtéti

érzéstelenítés bevezetése)

4. 6. 7. A nagy járványok kora (lepra és pestis)

4. 5. 8: Kitekintés: A medicina helye a középkor kultúrájában

4. 5. 9. Függelék:

A honfoglaló és Árpád-kori magyarság betegségei és gyógyításuk

középkori nyelvemlékeink tanúsága szerint

Orvoslás és orvosképzés a középkori Magyarországon 1500-ig

Középkori magyar kolostori kórházak (ispotályok)

A középkori orvoslás hétköznapjai Magyarországon

 

5. fejezet: A racionalizmus kora. A reneszánsz és a 17. század

orvostudománya (Les siècles d’or de la médecine)

 

5. 1. Művelődéstörténeti háttér

A reneszánsz és a 17. század fontosabb történeti korszakai és termé-

szettudományos felfedezései

5. 2. A humanisták és a könyvnyomtatás szerepe az újkori medicina fejlő-

désében. Humanista orvosok és orvosszatírák

5. 3. Az elméleti orvostudomány fejlôdése

5. 3. 1. Anatómia és mikroszkópia: Leonardo, Vesalius és Malpighi

Vesalius követői és ellenfelei (B. Eustacchi, R. Colombo, A. Cesalpino,

F. ab Aquapendente)

A mikroszkópia szerepe az anatómiai és élettani kutatásokban:

A. van Leeuwenhoek, M. Malpighi, R. Hooke, W. Cooper, G. Aselli

5. 3. 2. Az élettani ismeretek fejlődése (Serveto, Harvey és követői)

Az új fizikai világkép megteremtése (Francis Bacon, Galileo Galilei)

William Harvey és a kettős vérkeringés felfedezése

Az emésztés és a légzés fiziológiájának kutatása: Fr. de le Boë,

J.-B. van Helmont és R. Boyle, R. Lower, J. Mayow, Fr. Glisson és

R. Hooke munkássága)

5. 3. 3. A járványtani elméletek és gyakorlat fejlődése (G. Fracastoro és A.

Kirchner)

5. 3. 4. Sir Thomas Browne: Religio Medici

5. 4. A klinikai medicina fejlődése a reneszánszban és a 17. században

5. 4. 1. Paracelsus és az orvoslás reformja a 16. században

5. 4. 2. A sebészet és szülészet újkori reneszánsza (A. Paré, Fr. Mauriceau)

Sebészet a 16.-17. században (F. W. Fabry, J. Scultetus)

A 16.-17. század szülészete: az első bábakönyvek és a tudományos

szülészet megalapozása (Fr. Mauriceau, H. van Deventer, J. Palfyn)

5. 4. 3. Fernel egyetemes filozófiai-kórtani rendszere. Új betegségek és az

elkülönítő kórismézés első sikerei az újkorban

5. 5. 1. Az intravénás farmakoterápia kezdetei (clysmatica nova, heterológ

vérátömlesztések (Chr. Wren, J. S. Elsholtz, J. D. Major, M. Ettmül-

ler, R. Lower és J.-B. Denis)

5. 5. 2. Orvosi botanika és botanikus kertek az újkori Európában (L. Fuchs

és V. Cordus)

5. 6. 1. Van Helmont, Fr. de le Boë (Sylvius) és a iatrokémiai iskola

5. 6. 2. A iatrofizikai iskola (S. Santoro, G. A. Borelli, G. Baglivi, J. G. de la

Mettrie, Fr. Glisson és Th. Willis)

5. 7. Függelék:

5. 7. 1. Az orvoslás története és a főiskolai oktatás helyzete hazánkban a

15.-17. században

5. 7. 2. Zsámboky János és Jeszenszky János munkásságának orvostörté-

neti jelentôsége

5. 7. 3. Mutatványtár a 16.-17. századi orvosi nyelvünkbôl és a népi gyó-

gyászat köréből

 

6. fejezet: Medicina a felvilágosodás századában. A rendszerezés korszaka. A 18. század orvostudománya

 

6. 1. A 18. század orvoslásának alapvonásai

A természettudományok és a medicina haladása a 18. században

6. 2: Orvos-filozófiai és kórtani elméletek a 17. és a 18. században

(J.-B. van Helmont Fr. de le Boë, Th. Sydenham, G. E. Stahl, Fr.

Hoffmann, John Brown)

1. 3. A 18. század nagy klinikusai és kutatóorvosai: Herman Boerhaave,

Gerard van Swieten , A. de Haen, L. Auenbrugger, J.-N. Corvisart

Johann Peter Frank és a ‚Medicinische Polizey’

Albrecht von Haller

Caspar Friedrich Wolff

6. 4. Az anatómiai ismeretek fejlődése (W. Hunter, J. B. Winslow)

6. 5: A 18. század kórbonctani kutatásai (G. B. Morgagni, Ph. Pinel, Fr.-

X. Bichat

6. 6. A kísérletes gyógyszertan és a klinikai toxikológia fejlődése:

6. 6. 1. Az intravénás farmakoterápia un. toxikus korszaka

6. 6. 2. A skorbut megfékezése

6. 6. 3. A váltóláz-ellenes kínakéreg (kinin) felfedezése (Fr. Torti, G.

Lancisi)

6. 6. 4. Theriák és ópium

6. 6. 5. A digitalis felfedezése (Wilhelm Withering)

A gyógyszeres terápia fejlődése a 18. században

6. 7. A sebészet és a szülészet fejlôdése (L. Heister, J.-L. Petit, J. D.

Larrey, J. Hunter, J. Palfyn)

6. 8. A modern pszichiátria megteremtése (Philippe Pinel)

6. 9. Bernardo Ramazzini, a munkaegészségtan megalapítója

6. 10. Christoph Wilhelm Hufeland és az élet meghosszabbításának művé-

szete (Makrobiotika)

6. 11. Az elektromedicina kezdetei (Chr. G. Kratzenstein, Ch. Kite, L.

Galvani)

6. 12. Franz Anton Mesmer és az állati delejesség (mesmerizmus)

6. 13: Antoine-Laurent Lavoisier és az angol pneumatikus medicina (J.

Priestley, Th. Beddoes, H. Davy)

6. 14. Edward Jenner és a himlőoltás (vakcináció)

6. 15. Függelék:

A magyar orvoslás és orvosi irodalom úttörői a 17.-18. században:

Pápai Páriz Ferenc, Weszprémi István

A 18. század magyar orvostudományának kronológiája

 

7. fejezet: A természetvizsgálattól a kísérletes orvos- tudományig. Orvostudomány a pozitivizmus és az európai hegemónia korában

 

7 1. Történelmi-kulturális háttér

7. 2. Társadalmi-szociális körkép és a romantikus medicina természetfilo-

zófiája

7. 3. A pozitivizmus és a determinizmus ígéretei és csapdái. A darwinizmus

jelentôsége

Fontosabb művelődés- és tudományfilozófiai rendszerek és okkult

orvosi irányzatok a pozitivizmus századában

A természettudományok és a medicina fejlődésének főbb állomásai a

19. században

7. 4. Paradigmák a 19. századi természet- és az orvostudományban

7. 5. A kórházi ellátás fejlődése

7. 6. Elméleti alapkutatások 1800 után

7. 6. 1. A szerves kémia és a modern kísérletes élettan kezdetei (A. von Humboldt, Fr. Wöhler, J. von Liebig, Fr. Magendie, Ch. Bell, Cl. Ber-

nard, J. Müller, E. Du Bois Reymond, C. Ludwig, E. J. Marey, I. P. Pav-

lov, V. Bechterev, F. Hoppe-Seyler, E. Pflüger)

Az élettan jeles magyar művelői: Rácz Sámuel, Lenhossék Mihály, J. N.

Czermak, Balogh Kálmán, Hőgyes Endre

7. 6. 2. Összehasonlító embriológia, mikroszkópos anatómia és szövettan:

J. E. Purkinje, M.-X.-Fr. Bichat, Gruby Dávid, Mandl Lajos, F. G. J.

Henle, A. von Kölliker, A. Corti, P. Broca, C. Golgi, J. Hyrtl. Apáthy Ist-

ván és R. y Cajal

A sejtek felfedezésének története

7. 6. 3. Rokitansky új kórbonctana, Virchow sejtpatológiája (1858)

Arányi Lajos és a magyar kórbonctan

7. 6. 4. Szerves kémiai és gyógyszertani kutatások: Az alkaloidák izolálása

és a receptorelmélet evolúciója

A farmakológia fejlődése a 19. században

7. 7. Alternatív gyógymódok, okkult orvosi szekták és természetgyógyá-

gyászok (J. Gall, S. Hahnemann, Fr.-J.-V. Broussais)

7. 8. A 19. század nagy orvosi iskolái

7. 8. 1. A francia orvosi iskola: P.-F. Bretonneau, R. Th. H. Laennec, P. A.

P. Ch. A. Louis, M.-J. B. Orfila, G. Dupuytren, J.-Fr. Malgaigne, J. Pean

A. Vulpian, J.-M. Charcot, P. Broca, J. Babinski

7. 8. 2. Angol és ír orvosi iskolák Londonban és Dublinban : Ch. Bell, R.

Bright, Th. Addison, W. Gull, R. J. Graves, W. Stokes

Sir William Osler szerepe az orvostörténelemben

7. 8. 3. Orvosi és sebészeti iskolák Észak-Amerikában: J. Jackson, J. Bige-

low, J. C. Warren, E. McDowell, 0. W. Holmes

7. 8. 4. A német klinikai medicina fejlődése 1800 után: C. R. A. Wunderlich

J. L. Schönlein, K. Fr. Canstatt, F. Th. von Frerichs, B. Naunyn, L.

Traube, A. Kussmaul, H. von Ziemssen

7. 8. 5. Orosz orvostudomány a 19. században: S. P. Botkin, N. I. Pirogov

7. 8. 6. A Második Bécsi Orvosi Iskola: F. J. Gall, brownizmus, J. Skoda, F.

von Hebra)

7. 8. 7. A pesti orvosi iskola: Bugát Pál, Flór Ferenc, Schoepf-Merei Ágos-

ton, Balassa János, Markusovszky Lajos, Lumniczer Sándor, Hirschler

Ignác, Than Károly, id. Bókai Jànos, ifj. Bókay János, Bókay Árpád,

Korányi Frigyes

7. 9. A laboratóriumi és az eszközös diagnosztika fejlődése 1800 és 1900 kö-

zött

7. 10. A világi betegápolás és szervezett elsősegélynyújtás kezdetei (Flo-

rence Nightingale, Jean Henri Dunant)

7. 11. A század nagy kolera-, tífusz- és gümőkórjárványai a higiene és a

közegészségügy tükrében: J. Snow, M. von Pettenkofer, Fodor József

7. 12. Aszepszis és antiszepszis: Semmelweis Ignác Fülöp, Ernst von Berg-

mann és Joseph Lister

A szülészet és nőgyógyászat fejlődése a 19. században

7. 13. A bakteriológia és a mikrobiológia évszázada: J. Henle, L. Pasteur,

R. Koch, E. Mecsnikov. A szérumterápia (A. Yersin, E. Roux, E. von

Behring) és a kemoterápia kezdetei (P. Ehrlich, S. Hata)

7. 14. A modern műtéti érzéstelenítés története: H. Wells, Ch. Th. Jackson

W. T. G. Morton, J. C. Warren és H. J. Bigelow. C. W. Long

Az anesztézia elterjedése Európában

A helyi és a regionális érzéstelenítés evolúciója

7. 15. A sebészet fejlődése 1800 után: Heterológ és homológ transzfúziók,

R. Liston, J. Syme, C. J. M. Langenbeck, C. F. von Graefe, J. F. Dieffen-

bach, G. F. L. Stromeyer, B. von Langenbeck, Fr. von Esmarch, E. von

Bergmann, Sir v. Horsley, Th. Billroth és Th. Kocher

7. 16.: Új klinikai szakágak kialakulása: szemészet, fül- és gégegyógyászat,

gyermekgyógyászat és a neurológia

7. 17. Az elmekórtan fejlődése a 19. században: szomatikus pszichiátria és

pszichoterápiás iskolák: Ph. Pinel, J. Chr. Reil, W. Griesinger, Th. Mey-

nert, C. Wernicke, E. Kraepelin, P. E. Bleuler, R. von Krafft-Ebing,

J.-M. Charcot és S. Freud

7. 18: Wilhelm Conrad Röntgen és a radiológia

7. 19: Függelék:

Fontosabb hazai orvosi munkák és folyóíratok a 19. században

A hazai egészségügy, higiénés-megelőző, gondozó- és biztosító intézetek,

és érdekvédelmi orvostársaságok 1800 és 1900 között

Mutatványtár a 19. századi magyar orvosi szaknyelv nyelvújítási szó-

készletéből

 

8. fejezet: A jelenkor orvostudománya a terápia évszázadában (1900-2000)

 

I. rész: Conditio et societas humana:

8. 1. 1. :A század tudomány- és technikatörténeti körképe

8. 1. 2: A betegségek panorámaváltozása és az orvoslás krízise

8. 1. 3: Medicina, egészségpolitika és társadalmi reflexiók:

Betegbiztosítás és gyógyítás mint üzlet (orvosi ökonómia)

Az orvos-beteg kapcsolat alakulása

                    II. rész: 8. 2.: Az elméleti alaptudományok fejlôdése

8. 2. 1: Anatómia (sejtélettan és neurohisztológia)

8. 2. 2: Élettan (kardiovaszkuláris és neurohumorális szabályozás,

elektrofiziológia, humángenetika és az immunológia)

8. 2. 3: Biokémia és endokrinológia (enzimek, hormonok, vitaminok)

8. 2. 4: Kórbonctan és kórélettan (molekuláris biológia és immunhiszto-

kémia)

8. 2. 5: Klinikai farmakológia és toxikológia

8. 2. 6: Medicina a fajelmélet szolgálatában (szociáldarwinizmus és

negatív eugenika)

III. rész: Válogatott fejezetek a klinikai orvostudomány körébôl

 

8. 3. 1: Mikrobiológia, trópusi medicina és a 20. század új járványai

8. 3. 2: A képalkotó és az enzimdiagnosztika fejlôdése

8. 3. 3: Terápiás forradalom a belgyógyászatban (kardiológia, gastroenterológia,

nephrológia és a mûveseterápia. Friedrich Kraus, Friedrich von Müller, Korányi Sándor, Haynal Imre és iskolái

8. 3. 4: Kombinált általános érzéstelenítés, regionális és neuroaxiális blokádok, fájda-

lomterápia (pain clinic)

8. 3. 5: Oxyológia, reanimáció és intenzív terápia

8. 3. 6: Pulmonológia és tüdôsebészet (F. Sauerbruch)

8. 3. 7: Kardiológia és szívsebészet (extrakorporális keringés, szívtranszplantáció és

mûszív)

8. 3. 8: A terhesség kórtana, genetikai tanácsadás és mesterséges megtermékenyítés.

Programozott és fájdalommentes szülés

8. 3. 9: A koraszülöttkor patológiája (neonatológia; V. Apgar)

8. 3. 10: Neurológia (Parkinson-betegség, Alzheimer-kór)

8. 3. 11: Az arc- és az agykoponya betegségei és sebészete (fogorvostan, szájsebészet, fül-

orr-gégészet, szemészet, idegsebészet). Carrell, H. W. Cushing, Walter E. Dandy

8. 2. 12: Nem invazív és plasztikai mûtéti eljárások, intervenciós kardiológiai és radioló-

giai módszerek

8. 3. 13: Pszichoanalízis és pszichoterápia a 20. században (S. Freud, A. Adler, C. G. Jung, Szondi Lipót, Ludwig Binswanger, Medard Boss)

8. 3. 14: Dermatológia (Nékám Lajos és tanítványai)

8. 3. 14: Ortopédia és endoprotétika

8. 3. 15: Urológia: Extrakorporális ultrahangos lithotripszia

8. 3. 15: Immunhisztológia és szervtranszplantáció

8. 3. 16: Onkogenezis és a malignus daganatok terápiája (kemo- és radioterápia és a tumorok sebészete): Charles Brenton Huggins, Waro Nakahara, Alexander Haddow és Karl Heinrich Braun munkássága

8. 3. 17: Gerontológia (Verzár Frigyes)

8. 3. 18: Alternatív orvoslás és paramedicina a 20. században (homeopátia, természet-

gyógyászat, fitoterápia, akupunktura)

II. rész: Orvosképzés

Szociális medicina, betegbiztosítás egészségpolitika

Orvoslás a Harmadik Világban

Nemzetközi törvények, szervezetek és deklarációk (Nürnbergi Kódex 1947, Az Emberi

Jogok Nyilatkozata 1948, Helsinki deklaráció 1964, Oslói deklaráció 1970, Tokiói dekla-

ráció 1975, Hawaii nyilatkozat 1977, Velencei deklaráció 1983 kivonatosan, táblázatban)

 

IV. rész: Kitekintés: Quo vadis medicina? Az orvostudomány jövôje a 21. században (orvosi futurológia)

 

 

 

Függelék

 

Forrásmunkák és a továbbvezető irodalom jegyzéke

 

 

Összefoglaló áttekintések

 

1a) Egyetemes orvostörténelmi monográfiák és kézikönyvek. Egyetemtörténetek, az orvosképzés és szaksajtó történetéből

1b) A magyar orvostudomány történetéről megjelent összefoglaló áttekintések

2) Művelődés-, tudomány- és technikatörténeti munkák és kronológiák. Az orvosi gondolkodás története

3) Orvosi biográfiai és bibliográfiai kézikönyvek. Lexikonok, enciklopédiák és gyűjtemények. Kiállítási katalógusok ¹[i]

 

 

Az egyes korok orvostörténeti irodalmából

 

4) Történelem előtti és a természeti népek orvoslása. Paleoantropológia és paleobotanika

5) Archaikus medicina: Egyiptom, Mezopotámia, héber-zsidó kultúrkör, India és Perzsia, Kína és Tibet, Japán és a prekolumbiánus amerikai kultúrák

6) Görög, római és bizánci medicina

7) Arab-iszlám medicina

8) A keresztény középkor orvostudománya: betegápoló rendek és világi orvoslás

9) Reneszánsz, humanizmus és kora újkor (1450–1800). Paracelsus

10) Kísérletes és klinikai orvostudomány a 19. és a 20. században. Orvosi-élettani Nobel-díjasok

 

 

Az egyes szakterületek orvostörténeti irodalmából

 

11) Morfológia: anatómia, patológia, szövet-és fejlődéstan. Elméleti biológia

12) Funkció és szabályozás: élet- és kórélettan, kórtani elméletek, genetika

13) Kémia, biokémia és molekuláris biológia. Anyagcsere-, hiány- és endokrin betegségek. Farmakognózia és gyógyszeres terápia. Gyógyszerészet és toxikológia

14) Bel- és gyermekbetegségek: pulmonológia, kardiológia, gasztroenterológia, nefrológia és hematológia. Foglalkozási betegségek és ártalmak. Reumatológia, geriátria és onkológia

15) Nosográfia és diagnosztikai módszerek, Radiológia és sugárterápia. Orvosi technika

16) Operatív medicina: általános, ideg-, mellkas-, szív- és hasi sebészet, szülészet-nőgyógyászat, urológia, ortopédia, helyreállító (plasztikai) és baleseti sebészet

17) Szemészet, fül-orr-gégészet és fogorvostan

18) Műtéti érzéstelenítés és vitális funkciók: anesztézia és pszichofarmakonok, intenzív terápia, transzfúziós medicina és szervtranszplantáció

19) Az agy felfedezése: neurológia, orvosi pszichológia, pszichiátria, elektromedicina, hipnózis és fájdalomterápia

20) Dermatológia és venerológia

21) Járványtan és fertőző betegségek: trópusi és katonai medicina. Kórházak, hygiéne, balneológia, közegészségügy, mikrobiológia, immunológia és allergia

22) Mentéstan, sürgősségi medicina (oxyologia) és újraélesztés

23) A betegápolás története. Fizio- és balneoterápia

 

 

Más orvosi szakterületek

 

24) Egészség – betegség: egészségügyi felvilágosítás, népszerűsítő orvostörténelmi munkák

25) Memoárirodalom

26) Szociális medicina és antropológia. A beteg, betegség és a társadalom. Igazságügyi orvostan

27) Népi orvoslás. Orvosi botanika és alternatív-komplementer medicina

28) Medicina az irodalomban és a képzőművészetben. Aforizmák és anekdoták

29) Egyéb orvostörténelmi munkák, orvosi filozófia és deontológia

30) Az állatgyógyászat története

 

 

 

Felhasznált és ajánlott irodalom

 

1a) Egyetemes orvostörténelmi monográfiák és kézikönyvek. Egyetemtörténetek, az orvosképzés és szaksajtó történetéből

 

1/aDiepgen P: Geschichte der Medizin. Die historische Entwicklung der Heilkunde und des ärztlichen Standes. 3 Bände (1+ 2/1 és 2/2 kötet), W. de Gruyter & Co, Berlin, 1949–1965

Bd. 1: Von den Anfängen der Medizin bis zur Mitte des 18. Jahrhunderts (1949)

Bd. 2/1: Von der Medizin der Aufklärung bis zur Begründung der Zellularpathologie: 1740–1858 (1959)

Bd. 2/2: Die Medizin vom Beginn der Zellularpathologie bis zu den Anfängen der modernen Konstitutionslehre (1965)

 

1/aHaeser H: Lehrbuch der Geschichte der Medicin und der epidemischen Krankheiten. Verlag von Hermann Dufft, Jena, 1875–1882, 3 Bände:

Bd. 1: Geschichte der Medicin im Alterthum und Mittelalter (1875)

Bd. 2: Geschichte der Medicin in der Neueren Zeit (1881)

Bd. 3: Geschichte der epidemischen Krankheiten (1882)

 

1/aSigerist H E: A History of Medicine, 2 vols., 1951–61

Vol. 1: Primitive and Archaic Medicine (1951)

Vol. 2: Early Greek, Hindu, and Persian Medicine (1961). Oxford University Press, London

1/aAckerknecht E A: Geschichte und Geographie der wichtigsten Krankheiten. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1963

1/aAckerknecht E A: Therapie von den Primitiven bis zum 20. Jahrhundert. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1970 (mit einem Anhang: Geschichte der Diät)

1/aAckerknecht E. H.: Kurze Geschichte der Medizin. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1967.

1/aArtelt W: Einführung in die Medizinhistorik. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1949 (mit Register, bearbeitet von D. Müller und R. Winau, Mainz, 1972)

1/aAschoff L, Diepgen P: Kurze Übersichtstabelle zur Geschichte der Medizin. Springer Verlag, 1945, 1960

1/aBaas J H: Grundriss der Geschichte der Medizin und des heilenden Standes. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1876

1/aBailey H, Bishop W J: Notable Names in Medicine and Surgery. H. K. Lewis & Co Ltd, London, 1944

1/aBauer H.: Fünftausend Jahre Medizin. Entdeckungen und Entdecker. VEB F. A. Brockhaus Verlag, Leipzig, 1954

1/aBeecher H K, Altschule M D: Medicine at Harvard. The First Three Hundred Years. University Press of New England, Hanover/New Hampshire, 1977

1/aBenedek István: Hügieia. Az európai orvostudomány története. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1990

1/aBenedicenti A: Malati – Medici e Farmacisti. Storia dei rimedi traverso i secoli e delle teorie che ne spiegano l´azione sull´ organismo. Ulrico Hoepli, Milano, 1924, 1–2 tom

1/aBergler A M E: Medicina Viennensis. Personalbibliographien der Professoren und Dozenten an der Medizinischen Fakultät der Universität im ungefähren Zeitraum von 1875–1973 mit kurzen biographischen Angaben. Inaugural-Dissertation der Friedrich-Alexander-Universität Erlangen, 1976

1/aBirtalan Győző: Irányzatok az újkori orvostudományban. Orsz. Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2004

1/aBirtalan Győző: Orvosi felfedezések nyomában. Littera Nova Kiadó, Budapest, 1996

1/aBoerhaave H: Methodus discendi medicinam. London, 1726 (bevezetés az orvosi irodalomba Albrecht von Haller kiegészítésével)

1/aBonsdorff von B: The history of medicine in Finland 1828–1918. Helsinki, Societas Scientiarium Fennica, 1975

1/aBreitner B: Geschichte der Medizin in Österreich. Wien, Rohrer, 1951

1/aBuess H: Schweizer Aerzte als Forscher, Entdecker und Erfinder. Basel, Ciba AG, 1945

1/aCastiglioni A: Storia della medicina. Società Editrice „Unitas”, Milano, 1927 (angol fordítása: Italian medicine. Translated by E. B. Krumbhaar, New York, P. B. Hoeber, 1932)

1/aChaff S L: Women in medicine: a bibliography of the literature on women physicians. Metuchen, N. J., Scarecrow Press, 1977

1/aChampier Symphorien: De medicine claris scriptoribus in quinque partitus tractatus. Lyon, J. de Campis, 1506 (az első újkori orvostörténeti kézikönyv)

1/aChinchilla y Piqueras A: Historia de la medicina española. 4 vols, Valencia, Lopez, 1841–46

1/aChoulant L: Handbuch der Bücherkunde für die ältere Medicin. Leipzig, L. Voss, 1841. (cum J. Rosenbaum: Additamenta ad L. Choulanti bibliothecam medico-historicam. Halle, 1842, Specimen secundum: Halle, 1847)

1/aClark Sir G N: A history of the Royal College of Physicians of London. 3 vols, Oxford, Clarendon Press, 1964–72

1/aClendening L: Source Book of Medical History. Dover Publ. Inc, New York, 1942

1/aCope Sir V Z: The Royal College of Surgeons of England: a history. London, Blond, 1959

1/aDaremberg Ch: Histoire des sciences médicales, 2 tom, Paris, J. B. Baillière, 1870

1/aDavis G.: Zeittafel der Medizingeschichte. Könemann Verlagsgesellschaft, Köln, 2000

1/aDelaunay P: La vie médicale aux XVI^e, XVII^e, et XVIII^e siècles. Paris, Ed. Hippocrate, 1935

1/aDiepgen P: Medizin und Kultur. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1938

1/aDumesnil R, Bonnet-Roy F, ed: Die berühmten Ärzte. Kunst-Verlag Lucien Mazenod, Genf, 1947

1/aDumesnil R: Histoire Illustrée de la Médecine. Éditions d´Histoire et d´Art Librairie Plon, Paris, 1935

1/aEckart W U: Geschichte der Medizin. Lehrbuch. 4. Auflage. Springer, Berlin, 2001

1/aEngelhardt von D, Hartmann F, Hrsg: Klassiker der Medizin. 2 Bände, München, C. H. Beck, 1991

1/aFujikawa Y: Geschichte der Medizin in Japan. Tokyo, 1911

1/aFülöp-Miller R: Kulturgeschichte der Heilkunde. F. Bruckmann Verlag, München, 1937

1/aGandevia B: An annotated bibliography of the history of medicine in Australia. Glebe, N. S. W., Australasian Medical Publ. Co, 1955

1/aGantt W A H: Russian medicine. New York, P. B. Hoeber, 1937

1/aGarrison Fielding H.: An Introduction to the History of Medicine with Medical Chronology, Suggestions for Study and Bibliographic Data. 4^th. ed., W. B. Saunders Co., Philadelphia, 1929 (első kiadása: 1913)

1/aGazda István (szerk): Százhuszonöt éve nyílt meg a kolozsvári tudományegyetem. 1.–2. kötet, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 1977

1/aGoerke H: Arzt und Heilkunde. 3000 Jahre Medizin. Vom Asklepiospriester zum Klinikarzt. D. W. Callwey Verlag, München, 1984

1/aGranjel L S: Historia general de la medicina española. 4 vols, Salamanca, Universidad de Salamanca, 1965–66

1/aGrósz E: Les facultés de médecine des universités royales hongroises de Budapest et de Kolozsvár. Budapest, Franklin, 1909

1/aGuthrie D: Die Entwicklung der Heilkunde. Büchergilde Gutenberg, Zürich, 1952

 

1/aGyőry Tibor: A „Conformetur” elvének keresztülvitele a Nagyszombatban felállított orvosi fakultásban. Különlenyomat a Berzeviczy-emlékkönyvből. Budapest, 1934, pp 3–20

1/aGyőry Tibor: A budapesti orvosi kar történetéhez. Századok (pótfüzet), 1934: 1–10

1/aGyőry Tibor: A hasonszenvészeti tanszék felállítása a budapesti egyetemen. Gyógyszerészi Közlöny 1934; 15.–17. számának kölönlenyomata, pp 1–13

1/aGyőry Tibor: A nagyszombati egyetem orvosi facultásának első évei. Van Swieten emlékezete. Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1931

1/aGyőry Tibor: Az orvostörténelem tanítása külföldön és hazánkban. Orvosképzés 1935: 348–353

1/aGyőry Tibor: Az orvostudományi kar története 1770–1935. Királyi Egyetemi Nyomda, Budapest, 1936

1/aGyőry Tibor: Orvosi szaklapjaink történetéből. Négegészségügy 1934; (23): 1–6 (különlenyomat)

1/aGyőry Tibor: Tanszékek betöltése a Nagyszombatban felállított orvosi fakultás fennállásának első évszázadában. Orvosképzés 1934; (1): 107–121

1/aGyőry Tibor: Történelmi visszapillantás a budapesti kir. magyar Pázmány Péter egyetem 300 éves jubileuma alkalmából. Népegészségügy 1935; (11): 1–5

1/aHeagerty J J: Four centuries of medical history of Canada. 2 vols, London, S. Marshall, 1928

1/aHecker J Fr K: Geschichte der Heilkunde. 2 Bände, Berlin, Enslin, 1822-29

1/aHenschen F: The History of Diseases. Congmans, Green & Co, Ltd, London, 1966

1/aHerrlinger R.: Geschichte der medizinischen Abbildung. 2 Bde. 4. Auflage, Heinz Moos Verlag, München, 1972

1/aHirsch A: Geschichte der medicinischen Wissenschaften in Deutschland. München/Oldenbourg, 1893

1/aHirschel B: Compendium der Geschichte der Medizin von den Urzeiten bis auf die Gegenwart. Wilhelm Braumüller, Wien, 1862

1/aHollán Henrik: A Rókus Kórház története. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1967

1/aHübotter F: Die chinesische Medizin zu Beginn des 20. Jahrhunderts und ihre historische Entwicklung. Leipzig, 1929

1/aJaeckel G: Die Charité. Die Geschichte eines Weltzentrums der Medizin. Ullstein Verlag, Frankfurt a. Main, 1988

1/aJaeckel G: Die Charité. Die Geschichte eines Weltzentrums der Medizin von 1710 bis zur Gegenwart. Ullstein Verlag, Frankfurt a. Main, 2000

1/aJetter D: Das europäische Hospital. Von der Spätantike bis 1800. DuMont Verlag, Köln, 1986

1/aKapronczay Katalin: A magyar orvosi szaksajtó, könyvkiadás, információs rendszer története. In: Kapronczay Károly: Fejezetek 125 év magyar egészségügyének történetéből. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiadása, Budapest, 2001, pp. 213–232.

1/aKarger-Decker B.: Die Geschichte der Medizin von der Antike bis zur Gegenwart. Patmos Verlag, 2001

1/aLe Clerc D: Histoire de la médicine. A La Haye, I. van der Kloot, 1729 (mai napig használható, koráig legnagyobb orvostörténeti monográfia. Reprint: B. Israel, 1967)

1/aLeibrand W: Heilkunde. Eine Problemgeschichte der Medizin. Verlag Karl Alber, Freiburg, München, 1953

1/aLemos M A d’Oliveira: História da medicina em Portugal. 2 vols, Lisboa, M. Gomes, 1899

1/aLichtenthaeler Ch.: Geschichte der Medizin. Bd.1–2. Deutscher Ärzte-Verlag, Köln, 1975

1/aLittré E: Médecine et médecins. Paris, Didier & Cie, 1872

1/aLoudon I: Western medicine. Oxford University Press, Oxford, 1997, p86–93, 232–243

1/aMajor R H: Classic description of disease. Springfield, C. C. Thomas, 1932 (179 klasszikus szerző munkáit tartalmazó szöveggyűjtemény)

1/aMargotta R: An Illustrated History of Medicine. Paul Hamlyn Officine/Grafiche A. Montadori, Verona, 1968

1/aMayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története. 2. kiadás, Téka Könyvkiadó, Budapest, 1988 (az 1927-es első kiadás a 20. század történetével bővített anyagával)

1/aMeyer-Steineg Th, Sudhoff K: Illustrierte Geschichte der Medizin. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, 1965

1/aMüller Rainer A: Geschichte der Universität. Von der mittelalterlichen Universität zur deutschen Hochschule. Georg D. W. Callwey Verlag, München, 1996

1/aNeuburger M, Pagel J: Handbuch der Geschichte der Medizin. 3 Bände, Jena, G. Fischer Verlag, 1902-05 (új kiadása: Hildesheim, G. Olms Verlag, 3 Bde, 1971)

1/aNeuburger M: Die Wiener Medizinische Schule im Vormärz. Rikola Verlag, Wien, 1921

1/aNeuburger M: Geschichte der Medizin, 2 Bde. F. Enke Verlag, Stuttgart 1906–1911

1/aOsler Sir W: Incunabula medica. A study of the earliest printed medical books 1467-1480. Oxford, University Press, 1923

1/aOsler Sir W: The Collected Writings of Sir William Osler. 3 vols. The Classics of Medicine Library, Birmingham/Alabama, 1985

1/aOsler Sir W: The Evolution of Modern Medicine (Lectures delivered at Yale University of the Silliman Foundation. Yale University Press, New Haven/Connecticut, 1921

1/aPackard Fr R: History of medicine in the United States. 2^nd ed., 2 vols, New York, P. B. Hoeber, 1931

1/aPagel J L: Geschichte der Medicin. 2 Bände, Berlin, S. Karger, 1898

1/aPalla Ákos, Trencsényi Tibor: Az Orvosi Hetilap centenáriumi emlékkönyve. Budapest, Medicina, 1959

1/aPickstone J V, ed: Medical Innovations in Historical Perspective. London, Macmillan, 1991

1aPorter R: The Greatest Benefit to Mankind. A Medical History of Humanity from Antiquity to the Present. London, Harper Collins Publ., 1999

1/aPorter R: Die Kunst des Heilens. Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg-Berlin, 2000

1/aPorter R: Vér és virtus. Az orvostudomány rövid története. HVG Könyvek, Budapest, 2003

1/aPuccinotti Fr: Storia della medicina. 3 vols. (4 részben), Livorno, M. Wagner, 1850-66

1/aPuschmann Th, Neuburger M, Pagel J., Hrsg.: Handbuch der Geschichte der Medizin. 3 Bde, Jena, G. Fischer, 1902-05. Nachdruck: Hildesheim, Georg Olms Verlag, 1971

1/aPuschmann Th: Geschichte des medizinischen Unterrichts von den ältesten Zeiten bis zur Gegenwart. Leipzig, 1889

1/aRegiomontanum Opusculorum Academicorum ad artem medicam spectantium. In: Academia Regiomontana editorium, fasc. 1., J. D. Metzger, Regiomonti, 1788

1/aRenzi de S: Storia della medicina italiana. 5 vols, Napoli, tipog. del. Filiatre-Sebezio, 1845–48

1/aRibeiro L: Brazilian medical contribution. Philadelphia, W. B. Saunders, 1944

1/aRichter von W M: Geschichte der Medizin in Russland. 3 Bände, Moskva, N. S. Wsewolojski 1813–17

1/aRingelhann Béla: Az első magyar orvosi iskola. Különlenyomat az Orvosok Lapja 1948. évi 15. számából, pp. 1–7.

1/aSchell von Bauschlott L: Regia Scientiarum Universitas Hungariae. Die Professoren der medizinischen Fakultät Pest von 1784 bis 1820 und ihre Schriften. Inaugural-Dissertation der Friedrich-Alexander-Universität Erlangen, 1976

1/aSchipperges H: Ausbildung zum Arzt von morgen. G. Thieme Verlag, Suttgart, 1971

1/aSchipperges H: Der Arzt von morgen. Von der Heiltechnik zur Heilkunde. Severin bei Siedler, Quadriga GmbH Verlagsbuchhandlung Berlin, 1982

1/aSchipperges H: Lebendige Heilkunde. Walter-Verlag, Olten/Freiburg im Breisgau, 1962

1/aSchipperges H: Moderne Medizin im Spiegel der Geschichte. G. Thieme Verlag, Stuttgart, 1970

1/aSchneck P.: Geschichte der Medizin systematisch. Uni-Med. Verlag AG, Bremen und Lorch, 1997, S.121–144

1/aSchott H, Hrsg.: Die Chronik der Medizin. Chronik Verlag, Dortmund, 1993

1/aSchott H, szerk: A medicina krónikája. (A magyar kiadást szerkesztette: Bilik István; a magyar kiegészítéseket írta: Birtalan Győző, Szállási Árpád és Károlyi György). Officina Nova, Budapest, 1993

1/aSchönbauer L: Das medizinische Wien. Urban & Schwarzenberg, Berlin und Wien, 1944

1/aSchultheisz Emil, Birtalan Gy: Orvostörténelem. Egyetemi jegyzet, Budapest, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Dokumentációs Központ, 1992

1/aSchultheisz Emil: Az európai orvosi oktatás történetéből. A Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiadása, Budapest-Piliscsaba, 2003

1/aSchultheisz Emil: Az orvoslás kultúrtörténetéből. Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület és a Magyar Tudománytörténeti Intézet kiadványa. Budapest-Piliscsaba, 1997

1/aShryock R H: Medicine in America: historical essays. Baltimore, Johns Hopkins Press, 1966

1/aSiegrist Chr: Albrecht von Haller. J. B. Metzlersche Verlagsbuchhandlung, Stuttgart, 1967

1/aSigerist H E: A history of medicine. 2 vols., New York, Oxford University Press, 1951-61

1/aSigerist H E: Amerika und die Medizin. Leipzig, G. Thieme, 1933

1/aSigerist H E: Einführung in die Medizin. Leipzig, G. Thieme, 1931

1/aSigerist H E: Anfänge der Medizin. Europa Verlag, Zürich, 1963

1/aSigerist H E: Grosse Ärzte. Eine Geschichte der Heilkunde in Lebensbildern. J. F. Lehmanns Verlag, München, 1954

1/aSinger Ch: A short history of medicine. Oxford, Clarendon Press, 1962

1/aSkulina Chr: Personalbibliographien der ärztlichen Mitglieder der Prager Privatgesellschaften und der Königlichen Böhmischen Gesellschaft der Wissenschaften mit biographischen Angaben im ungefähren Zeitraum 1772–1884. Inaugural-Dissertation der Friedrich-Alexander-Universität Erlangen, 1976

1/aSournia J.-Ch, Villey R, Brunet F et al, ed.: Histoire de la Médecin, de la Pharmacie, de l'Art Dentaire et de l'Art Vétérinaire. Société française d'éditions professionnelles, médicales et scientifiques. Paris, Albin Michel-Laffont-Tchou, 1978

1/aSprengel K: Beiträge zur Geschichte der Medicin. 1. Bd., Halle, Renger, 1794/95

1/aSprengel K: Geschichte der Medicin im Auszuge. Halle, Gebauer, 1804

1/aSprengel K: Handbuch der Semiotik. Halle, Gebauer, 1801

1/aSprengel K: Kritische Übersicht des Zustandes der Arzneykunde in dem letzten Jahrzehend. J. J. Gebauersche Buchhandlung, Halle, 1801

1/aSprengel K: Versuch einer pragmatischen Geschichte der Arzneykunde. Halle, J. J. Gebauersche Buchhandlung, 1792–1803, 1821 (1–5/1–2. Bände)

1/aSprengel^,s Versuche einer pragmatischen Geschichte der Arzneykunde. Fortgesetzt von B. Eble, 1840, Carl Geroldsche Buchhandlung,Wien, (Bd. 7–8)

1/aSteudel J: Der deutsche Einfluß auf die amerikanische Medizin. Nach William Oslers Reiseberichten aus den Jahren 1873–1908. In: J. Schumacher, Hrsg: Melemata. Mannheim, Boehringer, 1967, pp 159–169

1/aSticker G: Die Entwickelung der ärztlichen Kunst in Deutschland. München, Münchner Drucke, 1927

1/aSudhoff K: Archiv für Geschichte der Medizin. (1908-tól) Hrsg. von der Puschmann-Stiftung der Universität Leipzig. J. A. Barth Verlag, Leipzig

1/aSudhoff K: Illustrierte Geschichte der Medizin, hrsg. von R. Herrlinger und F. Kudlien, Stuttgart, 1965

1/aSudhoff K: Kurzes Handbuch der Geschichte der Medizin. S. Karger Verlag, Berlin, 1922

1/aSzékely Sándor: Az orvostudomány története. Medicina, Budapest, 1960

1/aSzumowski W: Az orvostudomány története. Fordította és kiegészítette Herczeg Árpád. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat kiadása, Budapest, 1939

1/aTeleky L: Die Entwicklung der Gesundheitsfürsorge (Deutschland, England, USA). Berlin, 1950

1/aToellner R, Hrsg.: Illustrierte Geschichte der Medizin. 6 Bde. Andreas & Andreas Verlagsbuchhandel, Salzburg, 1986 (az "Histoire de la Médecin… ed. J. Ch. Sournia et al 1978-as párizsi kiadásának 6 kötetes német fordítása)

1/aTroxler I P V: Grundriss der Theorie der Medicin. Wien, Camesina, 1805

1/aViets H R: A brief history of medicine in Massachusetts. Boston, Houghton, Mifflin, 1930

1/aVom Wirken berühmter Ärzte aus vier Jahrhunderten (Paracelsus, William Harvey, Leopold Auenbrugger, Carl Gustav Carus). Knoll AG Chemische Fabriken, Ludwigshafen am Rhein, 1936

1/aWiench P, Hrsg: Über bedeutende Ärzte der Geschichte. Bd. 1–2, Droemersche Verlagsanstalt Th Knaur Nachfolg., München, 1982

1/aWithington E Th: Medical history from the earliest times. London, Scientific Press, 1894

1/aWunderlich C A: Geschichte der Medizin. Stuttgart, Ebner & Seubert, 1859

1/aWyklicky H: Das Josephinum. Biographie eines Hauses. Edition Chr. Brandstätter, Wien–München, 1985

 

 

1b) A magyar orvostudomány történetéről megjelent összefoglaló áttekintések

 

1/bWeszprémi István: Bába mesterségre tanító könyv.. . Debrecen, Margitai István nyomdája, 1766 (a G. van Swieten ajánlásával megjelent első magyar bábakönyv H. N. H. Krantz művének fordítása)

1/bAntall József (szerk): Képek a gyógyítás múltjából. Budapest, a Semmelweis Orvostudományi Múzeum, Könyvtár és Levéltár és a Magyar Orvostörténelmi Társaság kiadványa, 1972

1/bAntall József (szerk.): Aus der Geschichte der Heilkunde. Museum, Bibliothek und Archiv für die Geschichte der Medizin "Ignác Semmelweis". 2. Auflage, Budapest, 1984

1/bAntall József (szerk.): Képek a gyógyítás múltjából. Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár és a Magyar Orvostörténelmi Társaság kiadványa, 1972.

1/bAntall József, Buzinkay Géza: Wappen ungarischer Ärzte. Medicina, Budapest, 1982.

1/bAntall József, Kapronczay Károly: Jan Nepomuk Czermak halálának 100. évfordulójára. Orv. Hetil. 114 (1973) pp. 2425–2428.

1/bAntall József, Kapronczay Károly: Markusovszky Lajos. Orv. Hetil. 1973; 114: 1815–1817.

1/bBánlaky Pál, Kérész Gyuláné, Solymosi Zsuzsa: Orvosok Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981

1/bBartók Imre: Svéd-magyar orvosi kapcsolatok. Svéd Intézet, Stockholm, Budapest, 1969

1/bCsillag István: Egy titkos futár: Mandl Lajos párizsi professzor. Orv. Hetil. 1974; 115: 1657–1658.

1/bDaday András: Kuriózumok az orvostudomány magyarországi történetéből. Akadémiai kiadó, Budapest, 2002

1/bDemkó Károly: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig. Budapest, Dobrowsky és Franke, 1894

1/bDörnyei Sándor: A magyar orvostörténeti irodalom 1713-1944. Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Magyar Orvostörténelmi Társaság kiadása, Piliscsaba/Budapest, 2002

1/bDörnyei Sándor: Magyar orvostörténeti bibliográfia 1945-1960. Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ, Budapest, 1961

1/bEndrőczi Elemér, Farádi László, Kádár Tibor: 100 éves a magyar orvostovábbképzés 1883–1983. Communicationes de Historia Artis Medicinae, Budapest, 1983

1/bGazda István (szerk.): Az 1848–49-es szabadságharc egészségügye és honvédorvosai. Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiadása, Piliscsaba-Budapest, 2000 (2 kötet)

1/bGortvay György, Zoltán Imre: Semmelweis. His Life and Work. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968

1/bGortvay György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. Akadémai Kiadó, Budapest, 1953 (csak az első kötet jelent meg)

1/bGrynaeus Tamás: Isa por… . A honfoglalás és Árpád-kori magyarság betegségei és gyógyításuk. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1996

1/bGyőry Tibor: A magyar orvosok szerepe az orvosi tudomány kiépítésében. Orv. Hetil. 1924; 68 (31) 1–20. (különlenyomat)

1/bGyőry Tibor: Der Anteil Ungarns an der Entwicklung der Medizin. Pester Lloyd, 27. Mai 1928; 72: 1–29

1/bGyőry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. T., Budapest, 1900

1/bGyőry Tibor: Néhány szó a hazai orvosi történet ügyében. Orv. Hetil. 1902; 46: 1–5.

1/bHuttmann Arnold: Medizin im alten Siebenbürgen. Editura Hora Verlag, Hermannstadt-Sibiu, 2000

1/bJózsa László: A honfoglaló és Árpád-kori magyarság egészsége és betegségei. Gondolat Kiadó, Budapest, 1996

1/bKapronczay Károly, Vizi E. Szilveszter (szerk.): Híres magyar orvosok. Galenus, Budapest, 2000 (csak négy kötet jelent meg)

1/bKapronczay Károly: Fejezetek 125 év magyar egészségügyének történetéből. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Budapest, 2001

1/bKapronczay Károly: Balassa János és a pesti orvosi iskola. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2002

1bKapronczay Katalin: A magyar orvosi szaksajtó- és könyvkiadás a reformkorban és a neoabszolutizmus korában (1831-1867). Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2004

1/bKempler Kurt: A magyarországi gyógyszerészet a századfordulón (1888–1914). Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiadványa, Budapest, 1984

1/bMagyary-Kossa Gyula: Magyar Orvosi Emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 4 kötet, 1929-1940 (egy pótkötet a Hogyf Editio kiadásában 1995-ben jelent meg Budapesten)

1/bPalla Ákos, Örkény István, Pap Miklós és mtsai: Nymphis medicis. Medimpex, Budapest (évszám nélkül)

1/bPataki Jenő: Az erdélyi orvoslás kultúrtörténetéből. Sajtó alá rendezte Gazda István. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2004

1/bRéti Endre: A magyar orvosi iskola mesterei. Budapest, 1969

1/bRuttkay László: Jeszenszky (Jessenius) János és kora 1566–1621. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár kiadványa, Budapest, 1971

1/bStörck Antal: Orvosi Tanítás. Magyarra fordította Rácz Sámuel, Budán, a Királyi Universitásnak Betűivel, 1. és 2. rész, 1778

1/bSzállási Árpád, szerk.: A múlt magyar orvostörténészei. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2002

1/bSzállási Árpád: Orvostörténeti mozaikok. Esztergom, Pulmo-Dent BT, 1998

1/bTakáts László: A Rákóczi-szabadságharc egészségügye. Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiadása, Piliscsaba–Budapest, 2003

1/bVarga Benedek: A Semmelweis Orvostörténeti Szaklevéltár intézményi fondjainak repertóriuma. Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiadványa, 2000

1/bWeszprémi István: Succinta Medicorum Hungariae et Transilvaniae Biographia, 4 tom. Lipsiae, Viennae, 1774 (magyar nyelvű fordítása: „Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza” Kővári Aladár és Vida Tivadar fordításában jelent meg Budapesten a Medicina Könyvkiadónál 1960 és 1970 között)

 

 

2) Művelődés-, tudomány- és technikatörténeti munkák és kronológiák. Az orvosi gondolkodás története

 

2Benedek István: A tudás útja. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1972

2Bleker J: Die Naturhistorische Schule. G. Fischer Verlag, Stuttgart, 1981

2Blumenberg H: Der Prozeß der theoretischen Neugierde. Suhrkamp, Frankfurt a. Main, 1966

2Burckhardt J.: Historische Fragmente. Aus dem Nachlaß hrsg. von E. Dürr. Franz Greno Verlag, Nördlingen, 1988

2Castiglione László: Az ókor nagyjai. Akadémiai kiadó, Budapest, 1984

2Ceram C. W.: Der erste Amerikaner. Das Rätsel des vorkolumbianischen Indianers. Rowohlt Verlagsges., Reinbek bei Hamburg,1972

2Chaunn P: Felvilágosodás. Európa kultúrtörténete. Budapest, Osiris Könyvkiadó, 1998

2Clark K.: Glorie des Abendlandes. Rowohlt, Reinbek bei Hamburg, 1977

2Crombie A C: Von Augustinus bis Galilei. Die Emanzipation der Naturwissenschaft. Frankfurt am Main, Büchergilde Gutenberg, 1966

2Davies N.: Die Azteken. Rowohlt Verlag, Reinbeck bei Hamburg, 1976

2Diepgen P: Das physikalische Denken in der Geschichte der Medizin. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1939

2Dinzelbacher P, Hrsg.: Europäische Mentalitätsgeschichte. Alfred Kröner Verlag, Stuttgart, 1993

2Dohlhofer E.: Jelek és csodák. Letűnt írások és nyelvek megfejtése. Gondolat, Budapest, 1962

2Drews J: Naturwissenschaftliche Paradigmen in der Medizin. Editiones Roche, Basel, 1992

2Droysen J G: Geschichte des Hellenismus. Perthes Verlag, Hamburg, 1836–1843

2Durant W, Durant A: Kulturgeschichte der Menschheit. Bd. 1.: Der alte Orient and Indien, Bd. 2: Der Ferne Osten und der Aufstieg Griechenlands, Bd. 3: Das klassische Griechenland, Bd. 4.: Der Aufstieg Roms und das Imperium, Bd 5: Das Zeitalter des Glaubens, Bd. 15: Europa und der Osten im Zeitalter der Aufklärung, Bd. 16: Am Vorabend der Französischen Revolution. Ullstein Verlag, Frankfurt a. M, Berlin und Wien, 1981

2Fassmann K, Hrsg.: Die Grossen der Weltgeschichte. Bd. I-XII und Register mit 6000 Kurzviten, synchronoptischen Zeittafeln und Kartenübersichten. Kindler Verlag, Zürich, 1972

2Finley M I: Atlas der Klassischen Archäologie. List Verlag, München, 1979

2Friedell E.: Kulturgeschichte der Neuzeit. C. H. Beck, München, 1931

2Friedell E: Kulturgeschichte Griechenlands. C. H. Beck Verlag, München, 1971

2Frobenius L: Kulturgeschichte Afrikas. Prolegomena zu einer historischen Gestaltlehre. Phaidon Verlag A. G. Zürich, 1954

2Gadamer H.-G., Hrsg.: Um die Begriffswelt der Vorsokratiker. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1968

2Gazda István: Kis magyar tudománytörténet. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 1998

2Gerol H: Inkák tündöklése és bukása. Gondolat, Budapest, 1965

2Gimple J.: La revolution industrielle du Moyen Âge. Éditions du Seuil, Paris, 1975

2Gleichen-Russwurm von A: Das Kulturbild des neunzehnten Jahrhunderts. Die geistige Entwicklung des modernen Europa. Hamburg, Hoffmann und Campe, 1935

2Grant E.: Das physikalische Weltbild des Mittelalters. Artemis Verlag, München-Zürich, 1980

2Grmek Mirko D: Die Geschichte des medizinischen Denkens. Antike und Mittelalter. C. H. Beck Verlag, München, 1993

2Hagen von V W: Sonnenkönigreiche. Azteken, Maya, Inka. Droemer Knaur, München, Zürich, 1962

2Harmatta János, szerk: Ókori keleti történeti chrestomathia. Tankönyvkiadó Budapest, 1965

2Hársing L: Korok és eszmények. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987

2Hatvany Bertalan: Lao-Tze: Az Út és az Ige könyve. Griff kiadó, München, 1977

2Helmholtz von H L F: Ueber die Erhaltung der Kraft, eine physikalische Abhandlung. Berlin, G. Reimer, 1847

2Hill R R: A history of engineering in classical and medieval times. Opem Court Publ. Co, 1984

2Hodgett Gerald A J: A Social and Economic History of Medieval Europe. Methuen & Co Ltd, London, 1970

2Homo L: A római kultúra. Az Athenaeum kiadása, Budapest (évszám nélkül)

2Huizinga J: A középkor alkonya. Fordította Szerb Antal. Athenaeum kiadása, Budapest, 1937

2Hunke S: Glauben und Wissen. Die Einheit europäischer Religion und Naturwissenschaft. Econ Verlag, Düsseldorf-Wien, 1979

2Jeszenszky (Jessenius) János: De methodo medendi. Wittenbergae, 1600

2Jung F, Klaus G, Mette A, Rapaport S M: Arzt und Philosophie. Humanismus . Erkenntnis . Praxis. VEB Verlag Volk und Gesundheit, Berlin, 1961

2Kákosy László: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Gondolat, Budapest, 1979

2Kant Immanuel: Was ist Aufklärung? Aufsätze zur Geschichte und Philosophie. Göttingen, J. Zehbe, 1967

2Kenneth Clark: Nézeteim a civilizációról (ford. Falvay Mihály). Gondolat kiadó, Budapest, 1985

2Kielhefer R: Magie im Mittelalter. C. H. Beck Verlag, München, 1992

2Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983

2Krätz O.: Alexander von Humboldt. Wissenschaftler, Weltbürger, Revolutionär. Georg D. W. Callwey Verlag, München, 1997

2Kudlien F: Der Beginn des medizinischen Denkens bei den Griechen. Artemis Verlag, Zürich 1967

2Kudrjavcev P Sz: A fizika története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951

2Kuhn T S: The structure of scientific revolutions. Chicago University Press, Chicago, 1970

2Kuzmiscsev V A: A maja papok titkai. Kossuth könyvkiadó, Budapest, 1971

2Kytzler B, Hrsg: Klassische Autoren der Antike. Literarische Porträts von Homer bis Boethius. Insel Verlag, Frankfurt a. M., 1992

2Lavallée D, Lumnbreras L G: Die Andenvölker. Von den frühen Kulturen bis zu den Inka. C. H. Beck Verlag, München, 1986

2Le Goff J.: Die Intellektuellen im Mittelalter. Klett-Cotta Verlag, Stuttgart, 1986

2Maio G, Roelcke V, Hrsg.: Medizin und Kultur. Ärztliches Denken und Handeln im Dialog zwischen Natur- und Geisteswissenschaften. Schattauer Verlag, Stuttgart, 2OO1

2Márki Sándor: Az ó-kor története. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1935

2Müller von F: Spekulation und Mystik in der Heilkunde. München, J. F. Lehmann, 1958

2Nagy Ferenc (szerk.): Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Orsz. Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest, 1992

2Nagy József: A filozófia története. Pantheon Irodalmi Intézet kiadása, Budapest, 1937

2Pauly^,s Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. A. Druckmüller Verlag, Stuttgart, 1903–1932

2Pfeifer J: Kant-Brevier. Deutsche Buch-Gemeinschaft, Berlin, Darmstadt, 1958

2Pledge H T: Science since 1500. 2^nd ed., London, 1959

2Ploetz K: Auszug aus der Geschichte. A.G Ploetz Verlagsbuchhandlung, Bielefeld, 1951

2Póczy Sz. Klára: Pannóniai városok. Corvina, Budapest, 1976

2Santorio S: Methodus vitandorum errorum omnium, qui in arte medica contingunt libri XV, Venetiis, Barilettus, 1602

2Sarton G A L: Horus. A guide to the history of science. A first guide for the study to the history of science. With introductory essays on science and tradition. Waltham/Mass., Chronica Botanica Co., 1952 (hatalmas bibliográfiai adatbázissal)

2Sarton G: Introduction to the History of Science. Vol.1: From Homer to Omar Khayyam, Vol. 2: From Rabbi Ben Ezra to Roger Bacon, Vol. 3/1–2.: Science and Learning in the 14^th Century. Williams & Wilkins Co., Baltimore, 1953

2Schalk F: Die französischen Moralisten. Bd. 1–2. Deutscher Taschenbuch Verlag, München, 1973

2Schieder Th, Hrsg: Handbuch der europäischen Geschichte. Band 1-7/1–2. Ernst Klett Verlag, Stuttgart, 1976

2Schneider C: Kulturgeschichte des Hellenismus. Bd. I-II. C. H. Beck Verlag, München, 1969

2Schumacher J., Hrsg: Melemata. Festschrift für Werner Leibrand zum siebzigsten Geburtstag. Mannheim, Boehringer, 1967

2Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete. Gondolat kiadó, Budapest, 1978

2Singer Ch: A short story of scientific ideas to 1900. Oxford University Press, London, Oxford, 1959: Chapter VIII. The mechanical world: Enthronement of Determinism 1700–1850

2Stein W: Kulturfahrplan: Der grosse Kulturfahrplan. Herbig, 1987 (bővített kiadása: 2004)

2Sternberger D: Panorama oder Ansichten vom 19. Jahrhundert. Suhrkamp, Frankfurt a. Main, 1974

2Störig H J: Kleine Weltgeschichte der Wissenschaft. W. Kohlhammer Verlag, Stuttgart, 1954

2Stückelberger A: Antike Atomphysik. Texte zur antiken Atomlehre und zu ihrer Wiederaufnahme in der Neuzeit. Heimeran Verlag, München, 1979

2Tallack P: Meilensteine der Wissenschaft. Amsterdam, Elsevier, 2002

2Tovar de J: Azték krónika. Helikon, Budapest, 1986

2Tuchman B: Der ferne Spiegel. Das dramatische 14. Jahrhundert. claassen Verlag, Düsseldorf, 1980

2V. Molnár László: Életutak találkozása 1703–1848. Érdekes fejezetek a tudományos kapcsolatok történetéből. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2004

2Vekerdi László: A Tudománynak háza vagyon. A Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesületének kiadása, Piliscsaba-Budapest, 1996

2Vekerdi László: Kalandozások a tudományok történetében (Művelődéstörténeti tanulmányok) Magvető kiadó, Budapest, 1969

2Vekerdi László: Tudás és tudomány. TypoTEX, Budapest, 1994

2Wasson R Gordon, Hofmann A, Ruck Carl A P: Der Weg nach Eleusis. Das Geheimnis der Mysterien. Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 1984

2Webster T. B. L.: Von Mykene bis Homer. Anfänge griechischer Literatur im Lichte von „Linear B”. R. Oldenbourg Verlag, München, Wien, 1960

2Weizsäcker von C F: Die Geschichte der Natur. Wandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 1954

2Wiesing U: « Kunst oder Wissenschaft » ? Konzeptionen der Medizin in der deutschen Romantik. Schriftenreihe Medizin und Philosophie. Beiträge aus der Forschung, Band 1. fromann-holzboog, Stuttgart-Bad Cannstatt, 1995

2Zerries O: Unter Indianern Brasiliens. Pinguin-Verlag, Innsbruck, 1980

 

 

3) Orvosi biográfiai és bibliográfiai kézikönyvek. Lexikonok, enciklopédiák és gyűjtemények. Kiállítási katalógusok[ii]

 

 

3Bayle A L J: Biographie médicale par ordre chronologique. 2 vols., Paris, A. Delahaye, 1855

3Beighton P, Beighton Gr.: The Man behind the Syndrome. Springer Verlag, Berlin 1986

3Bibliotheca medico-chirurgica et anatomico-physiologica. Hrsg. von W. Engelmann, 6. Auflage, Leipzig, 1848

3Bibliothek der practischen Heilkunde. Hrsg. von C. W. Hufeland, K. Himly, J. Ch. F. Harless, Jena/Berlin, Academische Buchhandlung Unger-Wittich, 1799-1837

3Birtalan Győző: Klasszikusok az orvoslásról. Orvostörténeti breviárium. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2002

3Blumenbach J Fr: Medicinische Bibliothek. 3 Bände, Göttingen, J. C. Dieterich, 1783-88

3Britannica Hungarica. Világenciklopédia, 18 kötet, főszerkesztő: Halász György. Cicero Kft, Budapest, 1994

3Brockhaus Enzyklopädie in 20 Bänden. F.A. Brockhaus, Wiesbaden, 1967, Bd.2, S. 60–63

3von Brunn W.: Kurze Geschichte der Chirurgie. Julius Springer Verlag, Berlin, 1928

3Bynum WF, Porter R: Companion Encyclopedia of the History of Medicine. London, Routledge, 1993

3Choulant J L: Bibliotheca medico-historica; sive, catalogus librorum historicorum de re medica et scientia naturali systematicus. Lipsiae, W. Engelmann, 1842

3Choulant J L: Graphische Incunabeln für Naturgeschichte und Medicin.. Leipzig, R. Weigel, 1858

3Cordo S (Genuensis): Synonyma medicinae, seu clavis sanationis. Mediolani, Antonio Zarothus, 1473 (az első nyomtatásban megjelent orvosi szótár)

3Crowley C G: Dental biography: a standard reference list of books on dentistry published throughout the world from 1536 to 1885. Philadelphia, S. S. White Dental Mfg Co, 1885

3Current Work in the History of Medicine. An international Bibliography. London, Wellcome Institute for the History of Medicine, 1954-től (negyedévenkénti tárgymutatóval; lásd: Wellcome Institute for the History of Medicine, 1980)

3Cushing H W: The Harvey Cushing collection of books and manuscripts. New York, Schuman, 1943

3Dictionnaire encyclopédique des sciences médicales. 100 vols, Paris, Asselin et Masson, 1864-89

3Diels H: Die Handschriften der antiken Ärzte. Abhandl. K. preuss. Akad. Wiss. (Berlin), Phil-hist. Cl., 1905; 1-158, 1906; 1-115, 1907; 1-72 (Neudruck: Amsterdam/Leipzig, A. M. Hakkert und das Zentralantiquariat der DDR, 1970)

3Dörnyei Sándor: A magyar orvostörténeti irodalom 1713-1944. Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Magyar Orvostörténelmi Társaság kiadása, Piliscsaba/Budapest, 2002

3Dörnyei Sándor: A magyar orvostörténeti irodalom 1714–1944. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2002

3Dörnyei Sándor: Magyar orvostörténeti bibliográfia 1945-1960. Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ, Budapest, 1961

3Eckart W U, Gradmann C: Ärzte Lexikon von der Antike bis zur Gegenwart. Springer, Berlin, 2001

3Encyclopaedia Hungarica. Főszerkesztő: Bagossy László. 3 kötet, Hungarian Ethnic Lexicon Foundation 1992

3Fischer I: Biographisches Lexikon der hervorragenden Ärzte der letzten 50 Jahre. Berlin/Wien, Urban & Schwarzenberg, 1932-33. Neudruck: München/Berlin, Urban & Schwarzenberg, 1962, 2 Bände

3Fischer I: Die Eigennamen in der Krankheitsterminologie. Wien/Leipzig, M. Perles, 1931

3Garrison F H: Available sources and future prospects of medical biography. Bull. N. Y. Acad. Med. 1928, 2 ser., 4: 586-607

3Gazda István, Szállási Árpád, szerk.: A múlt magyar orvostörténészei. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba/Budapest, 2002

3Gerabek W E, Haage B D, Keil G, Wegner W, Hrsg: Enzyklopädie Medizingeschichte. Walter de Gruyter Verlag, Berlin, New York, 2005

3Gesner Conrad: Bibliotheca universalis, sive catalogus omnium scriptorum locupletissimus, in tribus linguis. Latina, Graeca, and Hebraica, 3 tom. Et appendix, Tiguri, apud C. Froschouerum, 1545-55 (az első nyomtatott egyetemes bibliográfia)

3Gillespie Ch C, eds: Dictionary of Scientific Bibliography. 16 vols., Charles Scribners’ Sons, New York, 1970-198O

3Goldschmid E: Entwicklung und Bibliographie der pathologisch-anatomischen Abbildung. Verlag Karl W. Hiersemann, Leipzig, 1925

3Göttingische Anzeigen von gelehrten Sachen unter der Aufsicht der Königlichen Gesellschaft der Wissenschaften (1739-től 1944-ig)

3Gerabek W E, Haage B D, Keil G, Wegner W, Hrsg.: Enzyklopädie Medizingeschichte. W. de Gruyter, Berlin, 2005 (1554 o, 212 orvostörténész közreműködésével; 19OO életrajz és 8OO szakcikk)

3Guerra Fr: American Medical Bibliography 1639–1783. Lethrop C. Harper Inc, New York, 1962

3Gurlt E, Wernich A, Hirsch A: Biographisches Lexikon der hervorragender Aerzte aller Zeiten und Völker. 5 Bände. Urban & Schwarzenberg, Berlin-Wien, 1932 (reprint: 1962)

3Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. T., Budapest, 1900

3Haller von A: Bibliotheca medicinae practicae. 4 tom., Basle, J. Schweighauser, E. Haller, Berne, 1776-88 (Haller 4 nagy bibliográfiát állított össze a botanikáról, anatómiáról, sebészetről és a medicináról)

3Hirsch A: Biographisches Lexikon der hervorragenden Ärzte aller Zeiten und Völker. 6 Bände, Wien/Leipzig, Urban & Schwarzenberg, 1884-88. Zweite Auflage hrsg. von H. Haberling, F. Hübotter und K. Vierordt, Berlin/Wien, Urban & Schwarzenberg, 1929-35 (6 Bände)

3Horváth Zoltán, Parragi György: Világtörténelmi Lexikon. Grill Károly könyvkiadóvállalata, Budapest, 1943

3Hutchinson B: Biographica medica… 2 vols., London, J. Johnson, 1799

3Index catalogue of the Library of the Surgeon Generals Office U.S. Army, Washington, 1880-1943

3Index wissenschaftlicher Dissertationen (IWD). Verzeichnis abgeschlossener Dissertationen auf dem Gebiet der Medizin, der Pharmazie, der Naturwissenschaften und der Technik. Bearbeitet von Gerhard Fichtner, Tübingen, Edition diskord, Institut für Geschiche der Medizin, 1987

3Index zur Geschichte der Medizin. 2 Bände, München, Urban & Schwarzenberg, 1953-66 (1. kötet több mint 10000, 2. kötet mintegy 7000 bibliográfiai adattal!)

3Internationaler Biographischer Index der Medizin, Ärzte, Naturheilkundler, Veterinärmediziner und Apotheker. 3 Bände. New Providence, London/München, 1996

3Jöchers Chr G: Allgemeines Gelehrten-Lexikon (Faksimile-Ausgabe des Originals aus dem Jahre 1810 mit ca. 1400 Gelehrten in 7 Ergänzungsbänden). Hildesheim, G. Olms Verlagsbuchhandlung, 1961)

3Jung K M: Weltgeschichte in Stichworten. Safari-Verlag, Berlin, 1965

3Kelly E C: Encyclopedia of Medical Sources. Baltimore, 1948 (a szerzőkről elnevezett szindrómák és műtéti eljárások részletes leírásával)

3Kiell N: Psychoanalysis, psychology and literature: a bibliography. Madison, University of Wisconsin Press, 1963 (4460 references!; lásd E. Mühlleitner, J. Reichmayr, 1992)

3Klimpel V: Schriftsteller-Ärzte. Biographisch-bibliographisches Lexikon von den Anfängen bis zur Gegenwart. Guido Pressler Verlag, Hürtgenwald, 1999

3Laehr H, Hrsg: Die Literatur der Psychiatrie, Neurologie und Psychologie von 1459–1799. 3 Bände. Verlag v. Georg Reimer, Berlin, 1900

3Lecoq Pascal: Bibliotheca medica. Sive catalogus illorum, qui ex professo artem medicam in hunc usque annum scriptis illustrarunt. Basileae, C. Waldkirch, 1590 (az első orvosi bibliográfia)

3Leiber B, Olbert Th: Die klinischen Eponyme. München, Urban & Schwarzenberg, 1968

3Lindeboom G A: A classified bibliography of the history of Dutch medicine 1900–1974. The Hague, Martinus Nijhoff, 1975

3Linzbauer Xaver Ferenc: Codex sanitario-medicinalis Hungariae. I.-VII., Budapest, 1852–1861

3Magalini S: Dictionary of medical syndromes. Philadelphia, J. B. Lippincott, 1971

3Magyarország Bibliographiája 1712–1860. V.-VI. kötet. Országos Széchényi Könyvtár kiadványa, Budapest, 1971

3Meissner F L: Grundlage der Literatur der Pädiatrik. Leipzig, Fest’sche Verlagsbuchhandlung 1850 (7000 bibliográfiai utalással!)

3Moorat S A J: A catalogue of western manuscripts on medicine and science in the Wellcome Historical Medical Library, 3 vols, London, Wellcome Institute, 1962-72 (lásd Wellcome Historical Medical Library 1962)

3Morton L T A: Medical Bibliography (Garrison and Morton): An Annotated Checklist of Texts Illustrating the History of Medicine. 5^th ed., Aldershot, Hants (Gower), 1992

3Mörgeli Chr: Das Medizinhistorische Museum der Universität Zürich. Feldegg AG, Zollikerberg (évszám nélkül)

3Mühlleitner E, Reichmayr J, Hrsg: Biographisches Lexikon der Psychoanalyse. Edition diskord, Tübingen, 1992

3Osler Sir W: Bibliotheca Osleriana. A catalogue of 7500 books illustrating the history of medicine and science, collected, arranged, and annotated by Sir William Osler…and bequeathed to McGill University. Oxford, Clarendon Press, 1929

3Pagel J: Biographisches Lexikon hervorragender Aerzte des 19. Jahrhunderts. Berlin/Wien, Urban & Schwarzenberg, 1901 (Neudruck: Leipzig, Zentralantiquariat der DDR, 1989)

3Pauly A: Bibliographie des sciences médicales. Paris, 1872

3Pazzini A: Bibliografia di storia della medicina italiana. Roma, Tosi, 1939 (7451 könyv és közlemény bibliográfiája)/o:p>

3Petit L H: Essais de bibliographie médicale. Conseils aux étudiants sur les recherches bibliographiques, Paris, 1887

3Poór Imre: A szükségesb orvosi műszavak Magyar deák-német Zsebszótára. Első Magyar Egyesületi Könyvnyomda, Pest, 1863

3Porter R: The Biographical Dictionary of Scientists. Oxford University Press, New York, 1994

3Reich W Th: Encyclopedia of Bioethics. Revised edition. Vol 1-5. Simon & Schuster & Prentice Hall International, London/Mexico City, 1995 (2950 pp)

3Révai Nagy Lexikona 1912, Budapest, 7.k, 359.o

3Ricker W, Nissen Cl, Stendel J, Hrsg: Index zur Geschichte der Medizin und Biologie. Urban & Schwarzenberg, München, 1966

3Riehm E C A: Handwörterbuch des Biblischen Altertums. Verlag von Velhagen & Klasing, Bielefeld, Leipzig, Bd. 1–2, 1884

3Royal Society of London: Catalogue of scientific papers, compiled and published by the Royal Society of London, 19 vols, London/Cambridge, 1867-1925

3Ruland M: Lexicon Alchemie. (Nachdruck der Erstausgabe vom MDCXII), G. Olms Verlagsbuchhandlung, Hildesheim, 1964

3Sebastian A: A Dictionary of the History of Medicine. London, Taylor & Francis Group, New York, Parthenon, 1999 (781 p)

3Stangler G, Saliger A, Eder I et al, Hrsg: Kunst des Heilens. Katalog zur gleichnamigen Ausstellung in der Kartause Gaming. Verlagsanstalt Gutenberg GmbH, Wiener Neustadt, 1991

3Thompson A M Ch: A bibliography of nursing literature. 1859-60, London, Library Association for Royal College of Nursing, 1968

3Thornton J L: A Select Bibliography of Medical Biography. The Library Association, London 1986

3Tokarev Sz A, szerk.: Mitológiai Enciklopédia I-II. Gondolat kiadó, Budapest, 1988

3Vaillancourt P M: Bibliographic control of the literature of oncology 1800-1960. Metuchen, N. J. Scarecrow Press, 1969

3Wellcome Institute for the History of Medicine. Subject catalogue of the history of medicine and related sciences. 18 vols., Munich, Kraus International, 1980 (subject section: 9 vols, biographical section: 5 vols and topographical section: 4 vols)

3Wickersheimer Ch A E: Dictionnaire biographique des médécins en France au moyen âge. 2 vols, Paris, E. Droz, 1936

3Zedlers Grosse vollständige Universal-Lexicon aller Wissenschaften und Künste. Halle und Leipzig, 1732-1750. 67000 Seiten, 800.000 Stichwörter. Neudruck: Akademische Druck- und Verlagsanstalt Graz, 68 Bände

 

4) Történelem előtti és természeti népek orvoslása. Paleoantropológia és paleobotanika

 

4Bartels M.: Die Medicin der Naturvölker. Ethnologische Beiträge zur Urgeschichte der Medicin. Th. Grieben^,s Verlag, Leipzig, 1893

4Buschan G: Über Medizinzauber und Heilkunde im Leben der Völker. Berlin, 1941

4Ennemoser J: Geschichte der Magie. M. Sändig oHG, Wiesbaden, 1966 (Faksimile-Ausgabe des Originals aus dem Jahre 1843; 1001 pp)

4Hints Elek: Az őskori és ókori orvostudomány. Eggenberger Könyvkereskedés, Rényi Károly kiadása, Budapest, 1939

4Maddox J L: The medicine man; a sociological study of the character and evolution of shamanism… New York, Macmillan, 1923

4Pazzini A: La medicina primitiva. Milano, „Arte e Storia”, 1941

4Sandner D: So möge mich das Böse in Scharen verlassen. Eine psychologische Studie über Navajo-Heilrituale. Walter-Verlag, Solothurn, Düsseldorf, 1994

4Schadewaldt H: Der Medizinmann bei den Naturvölkern. Stuttgart, J. Fink, 1968

4Wilke G: Heilkunde in der europäischen Vorzeit. C. Rabitsch Verlag, Leipzig, 1936

4Wustmann E: Yahuá. Die Blasrohr-Indianer. Ensslin & Laiblin Verlag, Reutlingen, 196Ö

 

5) Archaikus medicina: Egyiptom, Mezopotámia, héber-zsidó kultúrkör, India és Perzsia, Kína és Tibet, Japán és a prekolumbiánus amerikai kultúrák

 

5Alphen van J, Hrsg.: Orientalische Medizin. Ein illustrierter Führer durch die asiatischen Traditionen des Heilens. Verlag P. Haupt, Bern, 1997.

5Alpini P: De medicina Aegyptiorum, libri quattuor. Venetiis, apud Fr. de Franciscis, 1591 (első orvostörténeti mű az óegyiptomi medicináról)

5Arnold P.: Das Totenbuch der Maya. Der Kreislauf von Leben und Tod aus der Sicht der Maya. Scherz Verlag, Bern, München, 1980

5Arvigo R., Balick M.: Die Medizin des Regenwaldes. Windpferd Verlagsges., Aitrang, 1994

5Bartholinus Th: De morbis biblicis miscellanea medica. 2^nd ed., Francofurti, D. Paulli, 1672 (a Bibliában említett betegségek részletes elemzésével)

5Benedek István: Tibeti orvoslás és varázslás. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1987

5Bose D M, Sen S N, Subbarayappa B V, eds: A Concise History of Science in India. Indian National Science Academy, New Delhi, 1971

5Brandenburg D.: Der Arzt in der altpersischen Kultur. J. Fink Verlag, Stuttgart, 1969

5Briot Alain: Die japanische Medizin. In: R. Toellner, Hrsg: Illustrierte Geschichte der Medizin, Bd. II. Andreas & Andreas Verlag, Salzburg, 1986, pp 651–681.

5Burang Th.: Der Arzt in der tibetischen Kultur. Origo-Verlag, Zürich, 1975

5Chamfrault A., Nguyen Van Nghi: Traité de Médecine Chinoise. Tome VI: L’Énergetique Humaine en Médecine chinoise. La Charente – Angoulème, 1969

5Chamfrault A.: Traité de Médecine Chinoise. Acupuncture – Moxas – Massages –Saignées. Editions Coquemar – Angoulème, 12. édition, 1964

5Contenau G: La Médecine en Assyrie et en Babylonie, Paris, 1938

5D’Harcourt R: La Médecine dans l’ancien Péru, Paris, 1939

5Duka Tivadar: Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1985 (reprint megjelent a Buddhista Misszió kiadványában, Budapest, 1984)

5Ebstein W: Die Medizin im Alten Testament. Stuttgart, F. Enke, 1901

5Edwin Smith Surgical Papyrus. Published in facsimile and hieroglyphic transliteration with translation and commentary by J. H. Breasted. 2 vols., Chicago, University Press, 1930

5Elgood C L: Medicine in Persia. New York, P. B. Hoeber, 1934

5Fichtner H: Die Medizin im Avesta. Leipzig, Pfeiffer, 1924

5Germer R: Untersuchung über Arzneimittelpflanzen im Alten Ägypten. Dissertation, Hamburg, 1979

5Grapow H: Grundriß der Medizin der alten Ägypter. 9 Bände: Bd. I: Anatomie und Physiologie, Bd. 2: Von den medizinischen Texten. Akademie-Verlag, Berlin, 1954–73

5Hemneter E: Die Entwicklung der indischen Medizin. CIBA Zschr. (Basel) 1936: Bd. 3: Nr. 36

5Hints Elek: Az őskori és ókori orvostudomány. Eggenberger Könyvkereskedés és Rényi Károly kiadása, Budapest 1939

5Huard P: La médicine japonaise des origenes à nos jours. Paris, Roger Dacosta, 1974

5Hurry J B: Imhotep: the vizier and physician of King Zoser, and afterwards the Egyptian god of medicine. Oxford, University Press, 1926

5Ineke Van Pat: Eine kurze Geschichte der Medizin in Japan. In: Jan Van Alphen, Hrsg: Orientalische Medizin. Verlag Paul Haupt, Bern, Stuttgart, Wien, 1997, pp 231–245.

5Kagan S R: Jewish medicine. Boston, Medico-Historical Press, 1952

5Kolta Kamal Sabri: Die Ausbildung des Arztes im alten Ägypten. Deutsch. Ärzteblatt 1980; 77:719–722, 791–793

5Köcher Fr: Die babylonisch-assyrische Medizin in Texten und Untersuchungen. 6 Bände, Berlin, W. de Gruyter, 1963–80

5Kőrösi Csoma Sándor levelesládája. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984

5Leake Ch D: The old Egyptian medical papyri. Kansas, University of Kansas Press, 1952

5Lőw Immanuel: Die Flora der Juden. 4 Bände, Wien/Leipzig, R. Löwit Verlag, 1924-1926, 1934

5Meyer F: Theorie und Praxis der tibetischen Medizin. In: Jan Van Alphen, Hrsg.: Orientalische Medizin. Paul Haupt Verlag, Bern, Stuttgart, Wien, 1997, pp109–141

5Morse W R: Chinese medicine. New York, P. B. Hoeber, 1934

5Mukhopadhyaya G: History of Indian medicine. 3 vols., Calcutta, University of Calcutta, 1923–29

5Müller R F G: Eigenwertungen in altindischer Medizin. J. A. Barth Verlag, Leipzig, 1958

5Müller R F G: Grundsätze altindischer Medizin. Kopenhagen, 1951

5Oefele von F: Keilschriftmedicin. Breslau, J. N. Kern, 1902

5Pahl W M: Altägyptische Schädelchirurgie. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, 1993

5Pálos István: A hagyományos kínai orvoslás. Gondolat, Budapest, 1963

5Pockert M: Hua T^,uo (in: K. Fassmann, Hrsg: Die Grossen der Weltgeschichte. Kindler Verlag AG, Zürich, 1972, pp 517–529)

5Preuss J: Biblisch-talmudische Medizin. Berlin, S. Karger, 1911

5Sabatino M: Il profilo dell’Oriente Mediteranneo. Edizione Radio Italiana, Roma, 1956 (német nyelvű változatát „Die Kulturen des Orients” címmel az R. Piper Verlag adta ki 1962-ben Münchenben)

5Schnorrenberger C C: Lehrbuch der chinesischen Medizin für westliche Ärzte. Stuttgart, Hippokrates-Verlag, 1983

5Sigerist Henry E: Der Arzt in der ägyptischen Kultur. Europa Verlag A. G., Zürich, 1963

5Sigerist Henry E: Der Arzt in der mesopotamischen Kultur. Europa Verlag A. G., Zürich, 1963

5Stetter C: Denn alles steht seit Ewigkeit geschrieben. Die geheime Medizin der Pharaonen. Quintessenz Verlagsges., München, 1990

5Thompson R Campbell: The Assyrian Herbal. London, Luzac and Co, 1924

5Thorwald J: Macht und Geheimnis der frühen Ärzte. Ägypten, Babylonien, Indien, China, Mexiko, Peru. Droemer Knaur Verlagsges., München, Zürich, 1962

5Unschuld P U: Introductory Readings in Classical Chinese Medicine. 2^nd ed., 1995

5Unschuld P U: Medicine in China. California University Press, 1985–1994

5Unschuld P U: Medizin in China. Eine Ideengeschichte. München, C. H. Beck, 1980

5Unschuld P U, Hrsg: Forgotten Tradition of Ancient Chinese Medicine. A Chinese View From the Eighteenth Century. Brookline, MA, Paradigma Publications, 1998

5Unschuld P U: Was ist Medizin? Westliche und östliche Wege der Heilkunst. C. H. Beck Verlag, München, 2003

5Unschuld P U: Chinesische Medizin. C. H. Beck Verlag, München, 1997

5Wallnöfer H.: Der Arzt in der indischen Kultur. J. Fink Verlag, 1966

5Westendorf W: Erwachen der Heilkunst. Die Medizin im Alten Ägypten. Artemis & Winkler Verlag, Zürich, 1992

5Westendorf W: Handbuch der altägyptischen Medizin. In: H. Altenmüller et al, Hrsg: Handbuch der Orientalistik. 1. Abt., Bd. 36 (1./2. Band), Leiden/Boston/Köln, Brill, 1999

5Wong K Ch, Wu Lien-Teh: History of Chinese medicine. Tientsin, Tientsin Press, 1932

5Zimmer H R: Hindu medicine. Baltimore, Johns Hopkins Press, 1948

 

 

6) Görög, római és bizánci medicina

 

6Albutt Sir Th C: Greek medicine in Rome. London, Macmillan & Co, 1921

6Alexander (Alexandrosz) de Tralleis. Übersetzt von Th. Puschmann, 2 Bände, Wien, 1878

6Allerberger F.: Hippokrates’ Erkenntnisse. Faksimile der Bücher des Hippokrates (deutsch und griechisch). Golf-Verlag, Innsbruck, 1997.

6Aristotelész: Historia animalium. In his Works…, translated and edited by J. A. Smith and W. D. Ross, Oxford, 1910

6Aristotelész: Naturalis scientiae compendium ex Aristotele ac aliis philosophis.. (C. Gesneri Opera et studio. Acc. H. H. Wildenbergii Aurimontani in universum Aristotelis physicam epitome.) Basileae, Oporinus, 1548

6Arisztotelész: De Anima. In his Works … translated into English, edited by J. A. Smith and W. D. Ross, Oxford, 1931; 3: 402a-435b

6Arisztotelész: Opera. Editit Academia Regia Borussica, 5 vols, Berolini, Reimer, 1831-70

6Aszklepiadész (bythiniai): Fragmenta. Digessit et curavit Vinariae, Industrie-Comptoir, 1794 (újabb kiadását Ch. G. Gumpert rendezte sajtó alá Weimarban 1874-ben)

6Bengtson H: Griechische Geschichte. Verlag C. H. Beck, München, 1965

6Bennion E: Antique medical instruments. Berkeley, University of California Press, 1979

6Borzsák István, szerk.: Görög történeti chrestomathia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1960

6Borzsák István: Római történeti chrestomathia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1963

6Bowra C. M.: Griechenland von Homer bis 404 vor Chr. Kindler Verlag, Zürich, 1960

6Brandenburg D.: Medizinisches bei Herodot. Verlag Bruno Hessling, Berlin, 1976

6Büchner F.: Der Eid des Hippokrates. Die Grundgesetze der ärztlichen Ethik. Verlag Herder, Freiburg i. Br., 1945

6Caelius Aurelianus. Angolra fordította I. Drabkin, Chicago, 1950

6Capelle W.: Die Vorsokratiker. Alfred Kröner Verlag, Stuttgart, 1968

6Celsus Cornelius A: De medicina, Florentiae, 1478 (mintegy 50 kiadása közül a legmegbízhatóbb Charles Daremberg kiadása, Lipcse, 1859). Német fordítása: Celsus: Arzneywissenschaft von E. Scheller und W. Friboes, Braunschweig, 1906. Angol kiadása W. G. Spencer fordításában Londonban jelent meg 3 kötetben 1935 és 1938 között.

6Como J.: Von der antiken Heilkunst im Gebiet des Mittelrheines. C. H. Boehringer/Ingelheim, 1942

6Corpus Medicorum Graecorum. Ediderunt Academiae Berolinensis Hauniensis Lipsiensis. Leipzig, B. G. Taubner, 1908

6Corpus Medicorum Latinorum. Editum consilio et auctoritate Instituti Puschmanniani, Lipsiensis. Leipzig, B. G. Taubner, 1915

6Croiset M.: A görög kultúra. Ford.: Révay József. Az Athenaeum kiadása, Budapest (évszám nélkül)

6Daremberg Ch: La médecine dans Homère. Paris, Didier et cie, 1865

6De balneis omnia quae extant apud Graecos, Latinos, et Arabas. Venetiis, apud Iuntas,1553 (az első nyomtatott balneológiai történeti munka)

6Diels H A: Die Handschriften der antiken Ärzte. Abhandl. K. preuss. Akad. Wiss. (Berlin), Phil-hist. Cl., 1905; 1-158, 1906; 1-115, 1907; 1-72 (Neudruck: Amsterdam/Leipzig, A. M. Hakkert und das Zentralantiquariat der DDR, 1970)

6Dioszkuridesz (Dioscorides Pedanius Anazarbeus): De materia medica. Editit M. Wellmann, 3 vols, Berolini, Weidmann, 1906-14

6Dioszkuridesz Pedanius: The Greek Herbal of Dioscorides. Translated by J. Goodyer in 1655. Edited and first printed in 1933. Oxford University Press, 1934, New York, Hafner Publ. & Co, 1959, (német kiadása: Arzneimittellehre, übersetzt von J. Berendes, Stuttgart, 1962)

6Edelstein L, Edelstein E: Asclepius. 2 Bände, Baltimore, 1945

6Edelstein L: Der Hippokratische Eid. Artemis Verlag, Zürich und Stuttgart, 1969

6Eijk van der Ph J: Medicine and Philosophy in Classical Antiquity: Doctors and Philosophers on Nature, Soul, Health and Disease. Cambridge, University Press, 2005

6Flashar H., Hrsg.: Antike Medizin. Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, Darmstadt, 1971

6Frölich H: Die Militärmedizin Homers. Verlag F. Enke, Stuttgart, 1879

6Galenos (Galien): Œuvres, 2 tom, Charles Daremberg fordításában, Paris, 1894

6Galenos: Additamenta ad elenchum medicorum veterum a Fabricio in Bibl. Graec. Exhibitum, I-XXX, Lipsiae, 1826-37 (Ch. Daremberg: Galien sur l’anatomie et la physiologie du système nerveux. Paris, 1841)

6Galenos: De usu partium. Ed. C. G. Kühn, Lipsiae, 1822, 3:1-939 (in Galenos Opera omnia)

6Galenos: Opera omnia. Ediderunt A. Asulanus et J. B. Opizo, 5 vols, Venetiis, in aedibus Aldi et Andreae Asulani soceri, 1525

6Gradvohl Edina: Sóranos Gynaikologiája. Doktori értekezés tézisei. Ókortudományi Értesítő 2004, XIV. szám: 9-14

6Gradvohl Edina: Sóranos Gynaikologiája. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem, Klasszika- Filológiai tanszék, 2004 (kézírat, 170 oldal)

6Gradvohl Edina: Születésszabályozás a görög világban. Rubicon 2004: 12: 39-42

6Hints Elek: Az őskori és ókori orvostudomány. Eggenberger Könyvkereskedés és Rényi Károly kiadása, Budapest 1939

6Hippocrates: Opera omnia. Venetiis, 1526

6Hippokrates Aphorismen. Helmstädt, J. H. Kühnlin Univ. Buchhändler, 1778 (első magyar változata Wachtel Dávid fordításában jelent meg Temesváron 1843-ban, a második kiadás Töpler Károly fordításában Sopronban, ugyancsak 1843-ban)

6Hippokrates Werke, übersetzt von R. Kapferer, R. Sticker, 25 Teile, Stuttgart, Hippokrates-Verlag, 1933-40

6Hippokrates: Fünf auserlesene Schriften. Artemis Verlag, Zürich, 1955

6Hippokrates: Œuvres complètes d’Hippocrate. Traduction nouvelles avec le texte grec en regard.. Par E. Littré, X vols, Paris, J. B. Baillière, 1839-61 (reprint: Amsterdam, 1961)

6Hippokrates: The sacred disease. In: his Works…, ed. by W. H. S. Jones and E. T. Withington, London, 1923, 2: 127-83

6Hornyánszky Gyula: A görög felvilágosodás tudománya. Hippokrates. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1910

6Kerényi Károly: Az isteni orvos. Tanulmányok Asklépiosról és kultuszhelyeiről. Európa Könyvkiadó, Budapest. 1999

6Kerényi Károly: Der göttliche Arzt. Ciba AG, Basel, 1948

6Kollesch J, Nickel D, Hrsg.: Antike Heilkunst. Ausgewählte Texte aus dem medizinischen Schrifttum der Griechen und Römer. Röderberg-Verlag, Frankfurt am Main, 1979

6Kudlien F: Der Beginn des medizinischen Denkens bei den Griechen. Artemis Verlag, Zürich 1967

6Kudlien F: Griechische Medizin. Zürich, 1967

6Künzl E: Medizinische Instrumente aus Sepulkralfunden der römischen Kaiserzeit. Rheinland Verlag, Köln, 1983

6Leibbrand W: Der göttliche Stab des Äskulap. Eine Metaphysik des Arztes. Verlag von Otto Müller, Salzburg-Leipzig, 1939

6Leibbrand W: Der göttliche Stab des Äskulap. Vom geistigen Wesen des Arztes. O. Müller Verlag, Salzburg, 1939

6Littré E: Œuvres complètes d’Hippocrate. I-X vol., Paris, 1839-61 (reprint: Amsterdam, 1961)

6Mildner Th: Chirurgie und Wundbehandlung vor Troja. C. F. Boehringer, Mannheim (évszám nélkül)

6Milne J St: Surgical instruments in Greek and Roman times. Aberdeen, 1907

6Muscio (Moschion): De mulierum passionibus liber. Viennae, apud R. Gräffer, 1793 (a görög–latin kétnyelvű kiadás F. O. Dewez munkája). Muscio Soranos tanítványa volt; katekizmus formában írott nőgyógyászati könyvét először Caspar Wolff közölte 1566-ban „Gynaeciorum” c. munkájában.

6Müller I W: Iatromechanische Theorie und ärztliche Praxis im Vergleich zur galenischen Medizin. Stuttgart, 1991

6Müller I W: Humoralmedizin. Physiologische und therapeutische Grundlagen der galenistischen Medizin. Springer, Heidelberg, 1993

6Müri W, Hrsg.: Der Arzt im Altertum. Griechische und lateinische Quellenstücke von Hippokrates bis Galen mit der Übertragung ins Deutsche. E. Heimeran Verlag, München, 1962

6Oribasius (Oreibasziosz): Œuvres d’Oribase, texte grec…., traduit ..par les Drs. Bussemaker et Ch. Daremberg, 6 vols, Paris, Imp. Nationale, 1851-76

6Paulos de Aigina: The seven books of Paulos Aeginata, translated from the Greek ..by F. Adam, 3 vols, London, Sydenham Society, 1844-47

6Plinius C. Secundi Naturalis Historiae. Naturkunde. Lateinisch-Deutsch. Bücher XXVI/XXVII: Medizin und Pharmakologie: Heilmittel aus dem Pflanzenreich. Hrsg. und übersetzt von Roderich König. Tusculum Reihe, Artemis Verlag München und Zürich, 1983 (Plinius művei az újkorban Velencében jelentek meg 1513-ban. Angol kiadása: Natural history, translated by W. H. S. Jones, H. Rackham, D. E. Eichholz. 10 vols, London, W. Heinemann, 1948–63)

6Pollak K: Die Heilkunde der Antike. Econ Verlag, Düsseldorf und Wien, 1969

6Rueß H.: Rechtskunde und Heilkunde in Platons Staat (Rep. III: 401–410). In: J. Schumacher, Hrsg: Melemata. Mannheim, Boehringer 1967, pp 95–103

6Scarborough J: Roman Medicine. Thames & Hudson, London, 1969

6Schnalke Th: Asklepios. Heilgott und Heilkult. Ausstellungskatalog, Universitätsbibliothek Erlangen-Nürnberg, 1990

6Schumacher J: Antike Medizin. Die naturphilosophischen Grundlagen der Medizin in der griechischen Antike. 2^nd ed., Berlin, W. de Gruyter, 1963

6Scribonius Largus: De compositione medicamentorum liber unus. Parisiis, apud C. Wechel, 1528 (Scribonius írta le először az ópium kinyerésének pontos módszerét Kr. u. 47-ben. Receptgyűjteménye Schonack fordításában 1913-ban jelent meg Jenában)

6Soranos (Soranus) Ephesziosz: Peri gynaikeión pathón. (Görög-latin kiadása: De arte obstetrica morbisque mulierum quae supersunt. Ex apographo F. R. Dietz. Regimontii Pr., Graef et Unzer, 1838 (német fordítása: Die Gynäkologie, Geburtshilfe, Frauen- und Kinderkrankheiten. Diätetik der Neugeborenen. Uebersetzt von H. Lüneberg, München, J. F. Lehmann, 1894)

6Sudhoff K: Aerztliches aus griechischen Papyrus-Urkunden. Leipzig, J. A. Barth, 1907

6Sudhoff K: Kos und Knidos. München, Münchner Drucke, 1927

6Temkin Owsai: Der systematische Zusammenhang im Corpus Hippocraticum. Kyklos. Jahrbuch des Instituts für Geschichte der Medizin an der Universität Leipzig, Bd. I, 1928

6Theophrastus de Eresos: De historia plantarum. Treviso, imp. B. Confalonerium de Salodio, 1483 (Arisztotelész tanítványa; Arisztotelésztől nem maradt fenn botanikai munka)

6Uffelmann J A Chr: Die öffentliche Hygiene im alten Rom. Berlin, 1881

6Varro M T: De re rustica. Gespräche über die Landwirtschaft. Übersetzt und herausgegeben von D. Flach, Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1996

6Walton A: The cult of Asclepios. Ithaca/N. Y., Ginn, 1894

6Wilmanns J C: Die ersten Krankenhäuser in Europa. Der Sanitätsdienst des Imperium Romanum. In: H. Schott, Hrsg.: Meilensteine der Medizin. Harenberg Verlag, Dortmund, 1996, pp 82–87

6Wilmanns J C: Der Arzt in der römischen Armee der frühen und hohen Kaiserzeit. Clio Medica 1995; 1:171–187

6Wilmanns J C: Die ersten Krankenhäuser der Welt. Sanitätsdienst des Römischen Reiches schuf erstmals professionelle medizinische Versorgung. Deutsch. Ärzteblatt 2003; 100: 2034–2038

6Wolf J. H.: Der Wille zum Ruhm. Meditationen über den letzten Satz des hippokratischen Eides. In: J. Schumacher, Hrsg: Melemata. Mannheim, Boehringer, 1967, pp 233–247

 

 

7) Arab-iszlám medicina

 

7Abulcasis (Albucasis, Abul Q’asim): Liber theoricae. Augustae Vindelicorum, imp. S. Grimm & M. Vuirsung, 1519 (Abulcasis Altasrif c. művének latin nyelvű kiadása)

7Abulcasis: De chirurgia. Arabice et Latine cura J. Channing. 3 vols., Oxonii, e typ. Clarendoniano, 1778

7Avenzoar: Liber Teisir… Venetiis, J. & G. de Gregoriis, 1490

7Averroes: Colliget. Ferrarae, L. de Valentia de Rubeis, 1482

7Avicenna: Libri canonis nec non de medicinis cordialibus et cantica ab A. Bellumensier Antiquis arabum originalibus… correcti. Venetiis, Junta, 1757

7Avicenna: Liber canonis. Mediolani, P. de Lavagna, 1473

7Avicenna: Libri V Canonis medicinae. Interprete et scholiaste. Romae, in typ. Medicea, 1593

7Brandenburg D.: Medizinisches aus Tausendundeiner Nacht. J. Fink Verlag, Stuttgart, 1973

7Brandenburg D: Medizin und Magie. Heilkunde und Geheimlehre des islamischen Zeitalters. Berlin, Bruno Hessling, 1975

7Campbell D: Arabian medicine and its influence on the Middle Ages. 2 vols, London, Kegan Paul, 1926 (a második kötetben Galénosz könyvtárának rekonstrukciójával)

7Haly Abbas: Liber artis medicinae, qui dicitur regalis. Venetiis, B. Ricius, 1492

7Ibn-an-Nafis: Ibn an Nafis und seine Theorie des Lungenkreislaufs. Von Max Meyerhof. Quell. Stud. Gesch. Med. 1933; 4:37–88

7Kühn C G: Additamenta ad indicem medicorum Arabicorum a Fabricio exhibitum. I-IX, Lipsiae, 1830-32

7Leclerc L: Histoire de la médecine arabe. Exposé complet des traductions du grec. Les sciences en Orient leur transmission à l’Occident par les traductions latines. 2 vols. Paris, E. Leroux, 1876 (az arab orvostudomány első kimerítő ábrázolása)

7Maimonides: Regimen sanitatis oder Diätetik für die Seele und den Körper. Hrsg. und übersetzt von S. Muntner, Frankfurt a. M, Akad. Verlagsgesellschaft, 1966

7Maimonides: Über die Lebensdauer. Übersetzt und herausgegeben von G. Weil, Basel, 1953

7Mazahêri A: Histoire de la science arabe. Beirut, 1948

7Meyerhof M: Die literarischen Grundlagen der arabischen Heilmittellehre. CIBA Zschr (Basel) 1942; Bd. 8: Nr. 85

7O’Leary de L: How Greek science passed to the Arabs. London, 1948

7Opitz A H K: Die Medizin im Koran. Stuttgart, F. Enke, 1906

7Rhazes: A treatise on the smallpox and measles. Translated from Arabic by W. A. Greenhill, London, Sydenham Society, 1848 (Rhazes különítette el a kanyarót a himlőtől)

7Rhazes: De curis puerorum in primae aetate. In: Opuscula. Mediolani, per L. Pachel et V. Scincenzeller, 1481 (az első teljesen a gyermekbetegségeknek szentelt munka)

7Rhazes: De variolis et morbillis commentaries. Londini, G. Bowyer, 1766 (Rhazes írta le először a himlő kórképét 910 körül. Ez a könyv Rhazes legjobb és egyetlen arab kiadású műve. (Német kiadása: Rhazes: Über die Pocken (SK* No.12), Leipzig, 1911)

7Rhazes: Libellus de peste de Graeco in Latinum sermonem versus per N. Macchellum. Venetiis, Arrivabene, 1555

7Rhazes: Liber nonus ad almansorem. Padua, B. Valdezochius, 1476

7Rhazes: Opera exquisitiora. Per G. Toletanum, A. Vesalium lat. Donate, Basilae, Petri, 1544

7Rhazes: Opera parva. Lugduni, V. de Portonariis, 1510

7Ruska J: Arabische Giftbücher, II: Das Giftbuch des Gâbir Ibn Hajjan. Fortschr. Med. 1932; 50: Nr. 13

7Siggel A: Das Buch der Gifte des Gâbir ibn Hayyán. Arabischer Text in Faksimile. Franz Steiner Verlag, Wiesbaden, 1958

7Ullmann M: Die Medizin im Islam. In: B. Spuler et al, Hrsg: Handbuch der Orientalistik. 1. Abt., Ergänzungsband, VI., 1. Abschnitt, Leiden/Köln, Brill, 1970

7Villanova de A: Cyrurgia Albucasis cum cauteriis et aliis instrumentis. Venetiis, Locatellus-Scotus, 1506

 

8) A keresztény középkor orvostudománya: betegápoló rendek és világi orvoslás

 

8Albano Petri: Conciliator differentiarum philosophorum et praecique medicorum. Venetiis, 1483

8Albertus Magnus: Systema jurisprudentiae medicae. 6 vols., Halae, imp. Orphanotrophei, 1736-47

8Arnoldus da Villanova: Parabeln der Heilkunst (SK* No. 26), Leipzig, 1922

8Baader G, Keil G: Medizin im mittelalterlichen Abendland. Wissenschaftliche Buchgesellschaft Darmstadt, 1982

8Beccaria A: I codici di medicina del periodo presalernitano. Edizioni di Storia e Letteratura, Roma, 1956

8Bridges J H, ed: The ‚Opus Majus’ of Roger Bacon. 2 vols, Frankfurt a. M, Minerva, 1964

8Constantinus Africanus: Opera. 2 tom. Basileae, H. Petrus, 1536-39

8Diepgen P: Frau und Frauenheilkunde in der Kultur des Mittelalters. Stuttgart, G. Thieme, 1963

8Fort G F: Medical economy during the Middle Ages; a contribution to the history of European morals, from the time of the Roman Empire to the close of the fourteenth century. New York, J. W. Bouton, 1883

8Gordon B L: Medieval and renaissance medicine. New York, Philosophical Library, 1959

8Guy de Chauliac: La pratique en chirurgie du maistre Guidon de Chauliac. Lyon, B. Buyer, 1478 (újabb francia fordítása: La Grande Chirurgie. Ed H. Nicaise, Paris, 1890)

8Haberling W: Die Verwundetenfürsorge in den Heldenliedern des Mittelalters. Gustav Fischer Verlag, Jena, 1917

8Hildegard von Bingen: Heilkunde. Übersetzt und erläutert von H. Schipperges, Salzburg, 1957

8Hints Elek: A középkori orvostudomány. Eggenberger Könyvkereskedés és Rényi Károly kiadása, Budapest, 1939

8Hortus Sanitatis. Ortus sanitatis. Moguntiae, J. Meydenbach, 1491

8Hrabanus (Rabanus) Maurus: De sermonum proprietate sive Opus de universo. Strassburg, Rusch, 1467 (Hrabanus enciklopédiája volt az első orvosi tárgyú nyomtatott munka)

8Imbault-Huart M-J: La Médecine au Moyen Âge. Éditions de la Porte Verte, Paris, 1983

8Isidor de Sevilla: Etymologiarum libri XX. Augsburg, G. Zainer, 1472 (a keresztény középkor első nagy enciklopédiája a 6. századból)

8Jones Peter Murray: Heilkunst des Mittelalters in illustrierten Handschriften. Belser Verlag, Stuttgart, 1998

8Jörimann J: Frühmittelalterliche Rezeptarien. Orell Füssli, Zürich-Leipzig, 1925

8Kotelmann L W J: Gesundheitspflege im Mittelalter. Hamburg/Leipzig, L. Voss, 1890

8Lanfranchi da Milano: La chirurgie d’Alanfranc traduit du latin par G. Yvoire. Lyon, J. de la Fontaine, 1490 (Lanfranchi 1296-ban befejezett Cyrurgia magna c. könyvének fordítása)

8MacKinney L C: Medical illustrations in medieval manuscripts. London, Wellcome Historical Medical Library, 1965

8Medicinae Artis Principis, post Hippocrates & Galenum. Graeci Latinitate donati. Genevae, H. Stephanus, 1567

8Mondeville de H: Die Anatomie des Heinrich von Mondeville. Nach einer Handschrift der Königlichen Bibliothek zu Berlin vom Jahr 1304, herausgegeben von J. L. Pagel, Berlin, G. Reimer, 1889 (ill. Berlin, A. Hirschwald, 1892)

8Mondino de’ Luzzi: Anathomia. Papiae, Antonio de Carcano, 1475

8Montagnana de B: Tractatus de urinarum indiciis putilis. Padue, 1487

8Nemes Csaba: Medizinhistorische Spaziergänge in Hallertau. Pfaffenhofen a. d. Ilm, Landratsamt, 1999

8Nicolaus Salernitanus: Antidotarium. Venetiis, N. Jensen, 1471 (az 1140-ből származó receptgyűjteményben található az altatószivacsok ingredienseinek leírása is)

8Norrbom S: Das Gothaer mittelniederdeutsche Arzneibuch [Arzneybuch] und seine Sippe. Hamburg, 1921

8Ohler N: Sterben und Tod im Mittelalter. Artemis Verlag, München-Zürich, 1990

8Ortolff von Bayerland: Frauenbüchlein, München, 1910

8Payne J Fr: English medicine in the Anglo-Saxon times. Oxford, Clarendon Press, 1904

8Platearius M: De simplici medicina seu Circa instans. In Nicolaus Praepositus: Dispensarium, Lugduni, 1537. Az egyszerű gyógyszerek (simplicia) 12. századi salernói gyűjteménye

8Platzek E W: Raimund Lull. Sein Leben – seine Werke, die Grundlagen seines Denkens (Prinzipienlehre), 2 Bde. Verlag L. Schwann, Düsseldorf, 1962

8Rashdall H: The Universities of Europe in the Middle Ages. 3 vols., Oxford University Press, (1^st edition: 1895, 2^nd edition: 1936)

8Renzi de E S: Storia documentata della scuola medica di Salerno. 2^nd. ed., Napoli, Nobile, 1857

8Riesman D: The Story of Medicine in the Middle Ages. Paul B. Hoeber, New York, 1925

8Saliceto de G: La ciroxia vulgarmente fata. Venice, F. da Pietro, 1474 (Saliceto 1275 körül írott sebészeti könyve P. Pifteau francia fordításában Toulouse-ban jelent meg 1898-ban)

8Schipperges H: Die Benediktiner in der Medizin des Mittelalters. St. Benno-Verlag, Leipzig, 1964

8Schipperges H: Die Kranken im Mittelalter. C. H. Beck Verlag, München, 1990

8Schipperges H:: Der Garten der Gesundheit. Medizin im Mittelalter. Artemis Verlag, München-Zürich, 1985

8Schola Salernitana: Collectio Salernitana… Ed. W. E. T. Henschel, Ch. Daremberg, E. S. de Renzi. 5 tom., Napoli, Filiatre-Sebezio, 1852-9 (angolul: The School of Salernum, translated by F. R. Packard, New York, Paul B. Hoeber, 1920)

8Schultheisz Emil: Traditio renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról. Orvostörténeti Közlemények, 1997, Suppl. 21, pp1–225

8Sigerist Henry E: Studien und Texte zur frühmittelalterlichen Rezeptliteratur. J. A. Barth Verlag, Leipzig, 1923

8Tacuinum Sanitatis (Codex Vindobonensis 2396). Vollständige Faksmile Ausgabe und Kommentarband von J. Rössl und H. Konrad, 2 Bände, Graz, 1984

8Talbot Ch H: Medicine in medieval England. London, Oldbourne Press, 1967

8Theodorico Borgognoni: The surgery of Theoderic ca. 1267. Translated from the Latin by E. Campbell and J. Colton, 2 vols, New York, Appleton-Century-Crofts, 1955-60

8Villanova de A: Cyrurgia parva Guidonis. Venetiis, Locatellus-Scotus, 1506

8Walahfrid Strabo: Hortulus. St. Gallen, 1942

8Wunderli P: Der kranke Mensch in Mittelalter und Renaissance. Studia Humaniora. Droste Verlag, Düsseldorf, 1986

 

 

9) Reneszánsz, humanizmus és kora újkor (1450–1800). Paracelsus

 

9Bacon Fr: Historia naturalis et experimentalis ad condendam philosophiam (1622/23) (Bacon összegyűjtött munkáit J. Spedding, R. L. Ellis és D. D. Heath adta ki 14 kötetben 1857 és 1874 között)

9Bacon Fr: Novum Organum sive indicia vera de interpretatione naturae (1620); (Buhr német fordításában: Das neue Organ. Berlin, 1962)

9Bacon Fr: The advancement of learning (1605); átdolgozott latin kiadása (‚De dignitate et augmentis scientiarum 1623-ban jelent meg.)

9Badoglio Pietro, ed: Leonardo da Vinci. Das Lebensbild eines Genies. 4. Auflage. Emil Volmer Verlag/Wiesbaden-Berlin, Instituto Geografico de Agostini, Novara, 1955

9Baglivi G: Opera omnia medico-practica et anatomica. Lugduni, Anisson & J. Posuel, 1704

9Beddoes Th: Medicinische Schriften. Leipzig, Weygand, 2 Bde, 1794-96

9Benevieni A: De abditis morborum causis. Giunti, 1507. Angol fordítása: Springfield, 1954

9Berengario da Carpi G: Isagogae breves… . Bononiae, per B. Hectoris, 1522

9Birtalan Győző: Európai orvoslás az újkorban. Communicationes de Historia Artis Medicinae Suppl 15–16: pp 9-146, 1988

9Boerhaave H: Institutiones medicae in usus annae exercitationis domesticos. Lugduni, Jan van der Linden, 1708 (Boerhaave legjobb munkája, fontos megfigyeléseket közöl az emésztés mechanizmusáról)

9Boerhaave H: Aphorismi de cognoscendis et curandis morbis. Ed altera. Lugduni Batavorum, J. van der Linden, 1709

9Boerhaave H: Institutiones et experientia chemiae. Parisiis, 1724

9Boerhaave H: Historia plantarum. Romae, Gonzaga, 1727

9Boerhaave H: Praxis medica. Editio 3, Londini, Sumptibus Societatis, 1738

9Boerhaave H: Libellus de materia medica et remediorum formulis. Editio 3, Lugduni Batavorum, 1740

9Boerhaave H: Opera omnia medica. Venetiis, apud L. Basilium, 1742

9Boerhaave H: Praelectiones academicae in proprius institutiones rei medicae. Ed. et notus add. Alberto Haller, Gottingae, Vandenhoeck, 6 tom, 1741-45

9Boerhaave H: Methodus studii medici emaculata et accessionibus locupletata ab Alberto Haller. Amstelaedami, Wetstein, 1751

9Boerhaave H: Consultationes medicae. Ed. Nova, Venetiis, Pasqual, 1757

9Boerhaave H: Praelectiones academicae de morbis nervorum. Leipzig, Editio J. van Eems, 2 tom, 1762

9Borelli G A: De motu animalium. Romae, ex typ. A. Bernabo, 1680-81

9Botallo L: Opera omnia medica et chirurgica. Lugduni, D & A. à Gaasbeck, 1660

9Boyle R: A defence of the doctrine touching the spring and weight of the air. London, J. G. Th. Robinson, 1662

9Brabant H.: Médecins, malades et maladies de la renaissance. Le Renaissance du Livre, Paris, 1966

9Castiglione A: La vita e l’opera di Santorio Santorio Capodistriano. Bologna/Triest, 1920 (angolul E. Recht fordításában: Life and Work of Sanctorius. Medical Life 1931; 38: 725–786

9Cordus Valerius: Pharmacorum omnium, quae quidem in usu sunt, conficiendorum ratio, vulgo vocant dispensatorum pharmacopolarum. Norinbergae, apud J. Petreium, 1546

9Delaunay P: Die medizinischen Lehrmeinungen des XVIII. Jahrhunderts. In: R Dumesnil, F Bonnet-Roy, ed.: Die berühmten Ärzte. Kunstverlag Lucien Mazenod, Genf, 1947, pp 102-05

9Eis G: Vor und nach Paracelsus. Untersuchungen über Hohenheims Traditionsverbundenheit und Nachrichten über seine Anhänger. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, 1965

9Elsholzii J S: Clysmatica Nova oder neue Clystier=Kunst. Rungische Druckerey, Berlin, 1665

9Fabry von Hilden (Fabricius Hildanus). Observationum et curationum chirurgicarum centuriae. 6 vols, Basle, Frankfort & Lyons, 1606-1641 (új kiadása: Leipzig, SK* No. 22, 1914)

9Fabry von Hilden: New Feldt Artzney Buch von Kranckheiten und Schäden, so in Kriegen den Wundarzten gemeinlich fürfallen. Basel, L. König, 1615 (újabb kiadása: Ausgewählte Observationes, Leipzig, SK* No. 22, 1914). Fabry a német sebészet első jelentős képviselője. Bevezette a gangrénás vagy a sérült láb épben (pl. a combon) történő elektív amputációját.

9Fernel J Fr: De naturali parte medicinae libri septem. Parisiis, apud Simonem Colinaeum, 1542 (az első, teljesen az élettannak szentelt munka)

9Franco P: Petit traite contenant une des parties principalles de chirurgie, laquelle les chirurgiens hernieres exercent. Lyon, A. Vincent, 1556 (Pierre Franco, a gáti kőmetszés legkiválóbb 16. századi mestere 1556-ban közli a suprapubicus cystotomia műtéti leírását)

9Fuchs L (Leonhardus Fuchsius): De Historia stirpium, 1542 (New Kreuterbuch, Basel, 1543)

9Genschorek W: Christoph Wilhelm Hufeland. S. Hirzel Verlag, Leipzig, 1976

9Gersdorff H: Feldtbuch der wundtartzney. Straßburg, J. Schott, 1517. Reprint: 1967 (Gersdorff Colmarban 200 amputációt végzett; A. Parével ellentétben a lőtt sebek forró olajjal történő kezelésének híve)

9Gordon B L: Medieval and renaissance medicine. New York, Philosophical Library, 1959

9Grmek Mirko D: Santorio Santoro. Zagreb, Jugoslavenska Akademija Znanosti i Umjetnosti, 1952 (horvát nyelven)

9Guillemeau J: Traité des maladies d l’oeil. Paris, chez Charles Massé, 1585 (F H. Garrison szerint a reneszánsz legtökéletesebb szemészeti munkája)

9Győry Tibor: Sinapius Mihály, a XVII. századvégi antihippokratikus mozgalom megindítója. Orv. Hetil. 1914: 58: 5–13.

9Hales St: Statical essays, containing haemastaticks. London, W. Innys & R. Manby, 1733 (az első állatoknál érkanülálással végzett direkt vérnyomásmérés módszerének leírásával )

9Haller von A: Disputationes ad morborum historiam et curatione facientes… . Lausanne, Bosquet et Soc., Amay, 1.-7. tom, 1757-1760

9Haller von A: Elementa physiologiae corporis humani. 8 vols., Lausanne/Berne, 1757-66

9Haller von A: Artis medicinae principes Hippocrates, Aretaeus, Alexander, Aurelianus, Celsus, Rhazeus, recensuit, praefatus est. Lausanne, Grasset et Soc., 4 tom, 1769-72

9Haller von A: Bibliotheca chirurgica, 2 Bände, Bernae et Basileae, 1774-76 (3 kötetes fakszimile kiadása: Hildesheim, G. Olms Verlagsbuchhandlung, 1971

9Haller von A: Beyträge der Geschichte und Heilung der Krankheiten. Anmerkungen von L. Gell, Berlin/Stettin, Nicolai, 6 Bde, 1781-84

9Haller von A: Tagebücher seiner Reisen, herausgegeben von E. Hintzsche, St. Gallen, 1948

9Harvey W (G. Harvei Angli Exercitatio anatomica de motu cordis et sanguinis in animalibus. Francoforti, G. Fitzeri, 1628 (német kiadása, „Die Bewegung des Herzens und des Blutes” Lipcsében jelent meg 1910-ben: SK* No. 6). Angolra fordította R. Willis: The works of William Harvey, London, Sydenham Society, 1847

9Harvey G: Étude anatomique du mouvement du coeur et du sang chez les animaux. G. Doin & C^ie, Paris, 1950 (hű hasonmás kiadás)

9Harvey W: Die Bewegung des Herzens 1628. (Neuausgabe: Belser-Presse, Stuttgart, 1970)

9Heister L: Chirurgie, in welcher alle, was zur Wund=Artzney gehöret, nach der neuesten und besten Art. Nürnberg, J. Hoffmann, 1718

9Heister L: Institutionis Chirurgiae, 1719

9Helmont van J B: Ortus medicinae. Amstelaedami, apud L. Elzevirium, 1648 (bevezette a fermentek és a gáz fogalmát, valamint a vizelet gravimetriás elemzését)

9Helmont van J B: Aus der Geschichte des Vitalismus. In: Opuscula selecta neerlandicorum de Arte medica, Bd. 9. Amsterdam, 1932

9Hoffmann Fr: Opera omnia physico-medica. 9 vols. Genevae, fratres de Tournes, 1740-42

9Hunter J: The works of John Hunter. Ed. by J. F. Palmer, 4 vols and atlas, London, Longman, 1835-37

9Jeszenszky (Jessenius) János: De methodo medendi. Wittenbergae, 1600

9Jurecska Laura: A jatrokémia története és jelentôsége. Internet: www. math.bme.hu (ELTE, 2005. július 4)

9La Mettrie de J O: L’homme machine. Leyde, E. Lusac, fils, 1748 (új kiadása: Der Mensch eine Maschine. Leipzig, Ph. Reclam jun., 1965)

9Lavater J C: Von der Physiognomik. Leipzig, Weidmanns Erben, 1772

9Lavater J C: Physiognomisches Taschenbuch. Pest, 1813

9Lavater J C: Ausgewählte Schriften. Hrsg. von J. C. Orelli, Zürich, Fr. Schultheß, 1860

9Le Boë de F (Sylvius): Praxeos medicae idea nova. 4 vols. Lugduni Batavorum, apud viduam J. Le Carpentier, 1671-74 (az első kórházi laboratórium és a iatrofizikai iskola megalapítója)

9Leeuwenhoek van A: Opera omnia. 4 vols, Leiden, 1715-22 (reprint: Hildesheim, Olms-Weidmann, 1971-72)

9Leonardo da Vinci: I manoscritti de Leonardo da Vinci della Reale Biblioteca di Windsor. Pubblicata da T. Sabachnikoff. 2 vols, Parigi, E. Rouveyre, 1898-1901

9Leonardo da Vinci: Tagebücher und Aufzeichnungen. Übersetzt von Th. Lücke, Zürich, 1952

9Lower R: Tractatus de Corde item De Motu & Colore Sanguinis et Chyli in eum Transitu. Amstelaedami, apud D. Elzevirium, 1669 (et Londini, J. Allestry, 1669)

9Major J D: Chirurgia infusoria. Kiloni, J. Reumannus, 1667

9Malpighi M: Opera omnia. 2 tom. Londini, R. Scott, 1686

9Mauriceau Fr: Traité des maladies des femmes grosses et accouchées. Paris, chez l’autor, 1668 (korának legtökéletesebb szülészeti tankönyve, a tudományos szülészet klasszikusa)

9Mayow J: Tractatus quinque medico-physici. Oxonii, e theatro Sheldoniano, 1674 (Mayow az izmokat tekinti az állati hő forrásának és közel jut az oxigén felfedezéséhez)

9Meier P: Paracelsus. Arzt und Prophet. Ammann Verlag, Zürich, 1993

9Pächter H: Paracelsus. Zürich, 1955

9Pagel J L: Paracelsus. Basel, 1958

9Paracelsus Th: Grosse Wund Artzney von allen Wunden, Stich, Schüssz, Bränd, Bissz, Beynbrüch, und alles was die Wundartzney begreifft. Ulm, H.Varnier, 1536 (Paracelsus Ambroise Paréhoz hasonlóan elutasította a lőtt sebek olajjal történő kiégetését)

9Paracelsus Th: Labyrinthus Medicorum oder vom Irrgang der Ärzte (1538). Új kiadása: Leipzig, Insel-Verlag (évszám nélkül)

9Paracelsus Th: Septem libri de gradibus, de compositionibus, de dosibus receptorum ac naturalium. Basileae, P. Perna, 1568

9Paracelsus Th: De generatione stultorum. In: Opera omnia. Strassburg, 1603, 2: 174-82 (Paracelsus ismerte fel először az endémiás golyva és a kretenizmus összefüggését)

9Paracelsus Th: Sieben Defensiones. Labyrinthus medicorum. Leipzig, SK* Nr. 24, 1915

9Paracelsus Sämtliche Werke, herausgegeben von K. Sudhoff és W. Mathiessen. 14 Bände, München/Berlin, O. W. Barth, R. Oldenburg, 1922-33

9Paracelsus. Arzt und Philosoph. Auswahl aus seinen Schriften. W. Goldmanns Taschenbuch, München, 1959

9Paracelsus Th: Vom eigenen Vermögen der Natur. Frühe Schriften zur Heilmittellehre. Übertragen und ausgewählt von G. Pörksen. Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt a. M, 1988

9Paracelsus Th: Paragranum. Ford: Adamik Lajos. Budapest, Helikon Stúdió, 1989

9Paré A: Dix livres de la chirurgie, avec le magasin des instruments necessaires à icelle. Paris, imp. J. Le Royer, 1564 (Angol kiadása: Ten Books of Surgery, translated by R. W. Linker and N. Womack, Athens/Ga, University of Georgia Press, 1969)

9Paré A: Les Œuvres D’Ambroise. Paris, G. Buon, 1575 (12. kiadása: Paris, 1634)

9Paré A: Œuvres complètes d’Ambroise Paré. 3 vols, Paris, J. B. Baillière, 1840-41

9Paré A: Rechtfertigung und Bericht. Herausgegeben von E. H. Ackerknecht, Bern, 1963

9Paullini Chr Fr: Heylsame Dreck-Apotheke, Wie nemlich mit Koth und Urin fast alle… Kranckheiten und bezauberte Schaden.. glücklich curiret worden. Frankfurt a. M, 1696

9Pfolspeundt von H: Buch der Bündth-Ertznei. Hrsg. von H. Haeser und A. Middeldorpf, Berlin, G. Reimer, 1868 (Pfolspeundt bajor tábori sebész 1460 körül írott könyve után)

9Querico Tiziana, ed: Les siècles d’or de la médicine. Padoue XVe-XVIIIe siècles. Electa, Milano, 1989

9Roth M: Andreas Vesalius. Berlin, 1892

9Rösslin E (Rhodion): Der swangern frawen und hebammen roszgarten. Hagenau, H. Gran, 1513 (javított változatát J. Rueff adta ki 1554-ben; új kiadása: Rosengarten. München, 1910)

9Rösslin E (Rhodion): The byrth of mankynde. London T. R., 1540 (értékes bibliográfiával ellátva J. W. Ballantyne adta ki újra: J. Obstet. Gynaec. Brit. Emp. 1906; 10: 297-325)

9Santorio S: Methodus vitandorum errorum omnium, qui in arte medica contingunt libri XV, Venetiis, Barilettus, 1602

9Santorio S: Commentaria in artem medicinalem Galeni. Venetiis, 1612

9Santorio (Sanctorius) S: Ars de medicina statica Aphorisma. Venetiis, 1614 (De statica medicina et de responsione ad staticomasticem. Venetiis, apud N. Polum, 1614 (2. kiadás: Velence, 1660). Santorio főműve, amely a 18. század végéig 47 kiadásban jelent meg, angol (1676), francia (1722) és német (1736) fordításban. Összegyűjtött munkáit 4 kötetben adták ki 1660-ban Velencében.

9Santorio S: Commentaria in primum fen. I. libri canonis Avicennae. Venetiis, apud M. A. Brogiollum, 1625 (Santorio itt közli először klinikai megfigyeléseit a thermoszkóppal és a pulsilogiummal)

9Santorio S: Commentaria in primam sectionem aphorismorum Hippocratis. Venetiis, 1629

9Schott H: Der sympathetische Arzt. Texte zur Medizin im 18. Jahrhundert. C. H. Beck Verlag, München, 1998

9Schultheisz Emil: Traditio renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról. Orvostörténeti Közlemények, 1997, Suppl. 21, pp1–225

9Scultetus J: Wund = Artzneyisches Zeug = Hauß. Franckfurt, J. Gerlin, 1666

9Siegemundin J: Die Chur-Brandenburgische Hoff-Wehe-Mutter. Cölln an der Spree, U. Leibperten, 1690 (a 17. század legjobb német szülésznője. Placenta praeviánál megnyitotta az amnionzsákot és szerkesztett egy szétszedhető, állítható, egészen modern szülőszéket)

9Spunda F: Das Weltbild des Paracelsus. W. Andermann Verlag, Wien, 1941

9Stahl G E: Theoria medica vera. Halae, lit. Orphanotrophiei, 1708 (3 kötetes német fordítása 1831 és 1833 között jelent meg)

9Swieten van G: Commentaria in Hermanni Boerhaave aphorismos, de cognoscendis et curandis morbis. 6 vols, Lugduni Batavorum, J. & H. Verbeek, 1742-76

9Sydenham Th: Observationes medicae circa morborum acutorum historiam et curationem. Londini, G. Kettilby, 1676 (a skarlát, dizentéria és a kanyaró klasszikus leírásával)

9Sydenham Th: Tractatus de podagra et hydrope. Londini, G. Kettilby, 1683 (Sydenham ebben a legjobban sikerült munkájában elkülönítette a köszvényt a reumától)

9Sydenham Th: Opera medica. Editio novissima. 1–2. tom, Genevae, Tournes, 1769

9Sydenham Th: Opera omnia. Edited by G. A. Greenhill, London, Sydenham Society, 1844

9Tagliacozzi G: De curtorum chirurgia per insitionem. Venetiis, apud G. Bindonum jun., 1597 (a bolognai Tagliacozzi az orrplasztika európai úttörője). Új kiadása: Mexico, 1974

9Valsalva A M: Opera. 2 vols, Venetiis, apud F Pitteri, 1740

9Varoli C: De nervis opticis …in humano capite observatis. Patavii, apud Paulum & A. Meiettos, 1573

9Vesalius A: Tabulae anatomicae sex. Venetiis, sumpt. J. S. Calcarensis, 1538

9Vesalius A: De humani corporis fabrica Libri septem. Basileae, ex off. Joannis Oporini, 1543 (második kiadás: 1555). Kivonatos hű hasonmás kiadása (Az emberi test felépítéséről. Medicina könyvkiadó, Budapest, 1967) után 2004-ben a teljes mű fakszimiléje is megjelent.

9Vesalius A : Opera omnia anatomica et chirurgica. Leiden, 1725

9Whytt R: Physiological Essays, containing I: An inquiry into the causes which promote the circulation of the fluids in the very small vessels of animals, II: Observations on the sensibility and irritability of the parts of men and other animals occasioned by Dr. Haller’s late treatise on these subjects. Edinburgh, Hamilton, Balfour and Neill, 1755

9Willis Th: Opera omnia. 2 tom. Genevae, apud Samuelem de Tournes, 1676-80

 

10) Kísérletes és klinikai orvostudomány a 19. és a 20. században. Orvosi-élettani Nobel-díjasok

 

10Autrum H-J: Von der Naturforschung zur Naturwissenschaft. Vorträge, gehalten auf Versammlungen der Gesellschaft Deutscher Naturforscher und Ärzte (1822–1958). Springer Verlag, Berlin-Heidelberg-New York, 1987

10Bernard Claude: Introduction a l’étude de la Médecine expérimentale. J. B. Baillière, Paris, 1865

10Bernard Claude: An Introduction to the Study of Experimental Medicine. Translated by H. C. Greene, Dover Publ., Inc, New York, 1957

10Bert P: La pression barométrique. Recherches de physiologie expérimentale. Paris, G. Masson, 1878

10Bretschneider H: Der Streit um die Vivisektion im 19. Jahrhundert. G. Fischer Verlag, Stuttgart 1962

10Cajal S. Ramón y: Tudományos kutatásra vezérlő kalauz. Fordította: Salamon Henrik, Novák R. és társa. Budapest, (évszám nélkül)

10Cullen W: The works. 2 vols, Edinburgh, W. Blackwood, 1827

10Du Bois-Reymond E: Über die wissenschaftlichen Zustände der Gegenwart. Berlin, Harrwitz & Cossmann, 1882

10Ehrlich P: Collected papers of Paul Ehrlich. Compiled and edited by F. Himmelweit. 3 vols, London, Pergamon Press, 1956-60

10Elkeles B: Der moralische Diskurs über das medizinische Menschenexperiment im 19. Jahrhundert. G. Fischer Verlag, Stuttgart, 1996

10Ewald C A, Posner C: Deutsche Medizin im neunzehnten Jahrhundert. Berlin, A. Hirschwald, 1901

10M-J-P: Recherches sur les propriétés et les fonctions du système nerveux dans les animaux vertébrés. Arch. gén. Med. 1823; 2: 321-70 (Flourens fedezte fel a decerebrációs rigiditást és a kisagy testtartást és mozgást koordináló szerepét)

10Fóti Mihály: Az orvostudomány és az élettan Nobel-díjasai 1901–1973. Medicina, Budapest, 1975

10Goerig M, Nemes Cs, Straimer A: The role of the Societas Medicorum Germanicorum Parisiensis for the spread of anaesthesia in Europe. Proceedings of the 4^th International Symposium on the History of Anaesthesia, ed. by J. Schulte am Esch, M. Goerig, DrägerDruck, Lübeck, 1998

10Koch R: Gesammelte Werke. Hrsg. von J. Schwalbe unter Mitwirkung von Gaffky und Pfuhl. 2 Bände, Leipzig, G. Thieme, 1912

10Laennec R Th H: De l’auscultation médiate, ou traité du diagnostic des maladies des poumons et du coeur. 2 vols, Paris, J. A. Brosson & J. S. Chaudé, 1819

10Leibbrand W: Die spekulative Medizin der Romantik. Claassen Verlag, Hamburg, 1956

10Lesky E: Die Wiener Medizinische Schule im 19. Jahrhundert. V. H. Böhlaus & Nachf., Graz/Köln, 1965

10Lister J: Collected papers. 2 vols., Oxford, Clarendon Press, 1909

10McCallum T W, Taylor St: The Nobel Prize-Winners and the Noble-Foundation 1901–1937. The Central European Times Publ. Co, Ltd, Zurich, 1938 (lásd: Nobel-Lecture, 1964-72)

10Nobel Lectures: Physiology or Medicine 1942–1962. Nobel Foundation in Elsevier Publishing Company, Amsterdam, 1964

10Nobel Foundation: Nobel lectures. Physiology or medicine. 4 vols, Amsterdam, Elsevier, 1964-72

10Puschmann Th: Die Medizin in Wien während der letzten hundert Jahre. Wien, 1884

10Schleiden M J, Schwann T, Schultze M: Klassische Schriften zur Zellenlehre. Leipzig, Akad. Verlagsgesellschaft Geest & Portig, 1987

10Schönlein J L: Allgemeine und specielle Pathologie und Therapie. 3. Auflage, St. Gallen, Litteratur-Compt., 1-4 Bde, 1837

10Schwammerdam J: Miraculum naturae sive uteri mulieribus fabrica. Lugduni Batavorum, apud S. Mathaei, 1672

10Schwammerdam J: Tractatus physico-anatomico-medicus de respiratione usuque pulmonum. Lugduni Batavorum, apud Danielem, Abraham et Adrian à Gassbeeck, 1667 (az életképes újszülött tüdejének „úszópróbája” a törvényszéki orvostanban, amely bevezetése J. Schreyer (1690), hazánkban pedig id. Rayger Károly nevéhez fűződik)

10Smellie W: A treatise on the theory and practice of midwifery. London, D. Wilson, 1752 (leírja a szülés fázisait, a fogó alkalmazásának szabályait és a medence topográfiáját)

10Velpeau A-A-L-M: Nouveaux éléments de médecine operatoire. Paris, J. B. Baillière, 1832

 

 

11) Morfológia: anatómia, patológia, szövet-és fejlődéstan. Elméleti biológia

 

11Abbe E: Ueber neue Mikroskope. S. B. Jena Ges. Med. 1886; 2:107–28

11Ackerknecht E A: Rudolf Virchow. Stuttgart, 1957

11Andree Chr: Rudolf Virchow. Leben und Ethos eines großen Arztes. Langen Müller, Herbig Verlagsbuchhandlung, München, 2002.

11Apáthy István: Das leitende Element des Nervensystems und seine topographische Beziehungen zu den Zellen. Neapel, 1888

11Apáthy István: Az izom- és idegrostok fibrillumairól. Kolozsvár, 1891 (németül: Contractile und leitende Primitivfibrillen. Neapel, 1892)

11Apáthy István: Die Mikrotechnik der tierischen Morphologie. Leipzig/Braunschweig, 1896, 1901

11Aranzi G C: De humani foetu. Bononiae, J. Rubrius, 1564 (a ductus arteriosus, ductus venosus és a medencedeformitások első leírásával)

11Aschoff K A L: Das reticulo-endotheliale System. Ergebn. inn. Med. 1924; 26:1-118

11Aschoff L.: Rudolf Virchow. Wissenschaft und Weltgeltung. Hamburg, Hoffmann und Campe, 1940

11Aselli G: De lactibus sive lacteis venis. Mediolani, apud Io. B. Bidellium, 1627

11Baer von K E: Ueber die Bildung des Eies der Säugetiere und Menschen. Leipzig, 1827

11Baer von K E: Ueber Entwicklungsgeschichte der Thiere. Königsberg, Gebrüder Bornträer, 1828-34 (Karl Ernst von Baer a modern fejlődéstan első legjelentősebb képviselője)

11Bartholinus Th: Institutiones anatomicae figurisque secundo auctae. Lugduni, 1645

11Bartholinus Th: Vasa lymphatica. Hafniae, P. Hakius, 1653

11Bell Ch: Idea of a new anatomy of the brain. London, Strahan & Preston, 1811

11Bell Ch: On the nerves; giving an account of some experiments on their structure and functions, which lead to a new arrangement of the system. Phil. Trans. 1821; 111: 398-424

11Bell Ch: The nervous system of the human body. 2^nd ed., London, Longmans, 1830

11Berengario da Carpi G: Commentaria cum amplissimus additionibus super anatomia Mundini… . Bononiae, imp. per H. de Benedictis, 1521 (Berengario itt közli két méhelőreesésnél végzett vaginális hysterektomia műtétét)

11Bichat M-F-X: Traité des membranes en général et diverses membranes en particulier. Paris, Richard, Caille & Ravier, (an VIII), 1800 (az első szövettani munka)

11Blumenbach J F: De generis humani varietate nativa. Gottingae, A. Vandenhoeck, 1775 (Blumenbach az antropológia megalapítója)

11Blumenbach J F: Handbuch der vergleichenden Anatomie. Göttingen, H. Dietrich, 1805

11Chiari H: Geschichte der pathologischen Anatomie. In: T. Puschmann: Handbuch der Geschichte der Medizin, 1904, 2: 473–559 (Garrison szerint a kórbonctanról írott legjobb történeti munka)

11Cohnheim J: Über Entzündung und Eiterung. Berlin, A. Hirschwald, 1873, SK*, No. 23, Leipzig, 1914

11Cowper G: Anatomia corporis humani. 114 tabulis illustrate. Lugduni, 1739

11Darwin Ch: A fajok eredete. Budapest, Typotex Nyomda, 2000

11Darwin Ch: On the origin of species by means of natural selection. 2 vols, 1859

11Darwin Ch: The descent of man and selection in relation to sex. 2 vols, 1871

11David H: Rudolf Virchow und die Medizin des 20. Jahrhunderts. Quintessenz, München, 1933

11Dennett Daniel C: Darwin veszélyes ideája. Budapest, Typotex Nyomda, 1998

11Desmond A, Moore J: Darwin. List Verlag, München-Leipzig, 1991

11Donati (Donatus) M: De medicina historia mirabili. Mantuae, per Fr. Osanam, 1586 (a gyomorfekély első leírásával. A duodenális fekélyt G. E. Hamberger írta le 1746-ban)

11Driesch H A E: Die organischen Regulationen. Leipzig, W. Engelmann, 1901

11Engelmann W: Bibliotheca Medico-Chirurgica et Anatomico-Physiologica. (Faksimile-Ausgabe des Originals aus dem Jahre 1848 mit Supplement). G. Olms Verlagsbuchhandlung, Hildesheim 1965

11Eustachi B: Opuscula anatomica. Venetiis, V. Luchinus, 1564

11Eustachi B: Tabulae anatomicae. Romae, F. Gonzaga, 1714 (G. M. Lancisi kiadásában)

11Falloppio G: Observationes anatomicae. Venetiis, apud M. A. Ulmum, 1561

11Farkas László: Haeckel és Virchow. A materializmus és az idealizmus harca a biológiában és az orvostudományban. Medicina, Budapest,1961

11Fernel J Fr: Medicina. Lutetiae Parisiorum, apud A. Wechelium, 1554 (Fernel vezette be a pathológia terminusát és írta le először az appendicitis, az endokarditis és a szifiliszes aortaaneurysma kórképét)

11Foster W D: A Short History of Pathology. E & S. Livingstone Ltd, Edinburgh, London, 1961

11Glisson Fr: Anatomia hepatis. Londini, typ. Du-Gardianis, 1654

11Goethe von J. W.: Schriften zur Biologie. Hrsg. von K. Dietzfelbinger. Langen & Müller Verlag, München, 1982

11Golgi C: Sulla fina anatomia degli organi centrali del sistema nervoso. Milano, U. Hoepli, 1886 (1906-ban Ramón y Cajal-lal megosztva megkapta az élettani Nobel-díjat)

11Golgi C: Sulla struttura delle fibre nervosa midollate periferiche e centrali. Arch. Sci. med. (Torino) 1880; 4: 221-46

11Gruby Dávid: Observationes microscopicae, ad morphologiam pathologiam spectantes. Viennae, 1839

11Haeckel E H. Ph A: Generelle Morphologie der Organismen. 2 Bände, Berlin, G. Reimer, 1868

11Haller von A: Bibliotheca anatomica, 2 Bände, Tiguri, apud Orell, Gessner, 1774-77

11Haller von A: Descriptio foetus bicipitis ab pectora connati. Hannoverae, Forester, 1-4. tom, 1739

11Haller von A: Icones anatomicae. 8 tabulae, Gottingae, A. Vandenhoeck, 1743-56

11Haller von A: Opuscula pathologica… quibus sectiones cadaverum morbosorum potissimus contineuntur. Lausanne, Bosquet et Soc., 1765

11Harvey W: Anatomical Exercitations concerning the Generation of Living Creatures. Londini, O. Pulleyn 1651 (második kiadása: Londini, J. Young, 1653)

11Head Sir H: The afferent nervous system from a new aspect. Brain 1905; 28: 99-115 ( a bőr szenzoros Head-zónáinak leírásával)

11Heberer G: Charles Darwin. Sein Leben und sein Werk. Kosmos-Bibliothek, Stuttgart, 1959

11Henle Fr G J: Allgemeine Anatomie. Leipzig, L. Voss, 1841 (Henle itt közli jelentős új anatómai felfedezéseit és a különféle szövetek mikroszkópos felépítését)

11Henle Fr G J: Handbuch der systematischen Anatomie des Menschen. 3 Bände. Braunschweig, F. Vieweg u. Sohn, 1855-71

11His W d. Ä: Beschreibung eines Mikrotoms. Arch. mikr. Anat. 1870; 6:229-32

11Hunter W: Anatomia uteri humani gravidi tabulis illustrata. Birmingham, J. Baskerville, 1774 (William Hunter legjobb munkája, Choulant szerint a legszebb anatómiai atlasz)

11Hyrtl J: Antiquitates anatomicae rariores. Vindobonae, typ. Congregationis Mechitaristicae 1835

11Hyrtl J: Lehrbuch der Anatomie des Menschen. Prag, F. Ehrlich, 1846

11Hyrtl J: Handbuch der topographischen Anatomie. 2 Bände, Wien, W. Braumüller, 1847

11Hyrtl J: Die Corrosions-Anatomie und ihre Ergebnisse. Wien, W. Braumüller, 1873

11Hyrtl J: Das Arabische und Hebräische in der Anatomie. Wien, W. Braumüller, 1879

11Hyrtl J: Onomatologia Anatomica. Geschichte und Kritik der anatomischen Sprache der Gegenwart. W. Braumüller, Wien, 1880

11Kölliker von R A: Die Bedeutung der Zellenkerne für die Vorgänge der Vererbung. Z. wiss. Zool. 1885; 42:1-46

11Kölliker von R A: Entwicklungsgeschichte des Menschen und der höheren Thiere. Leipzig, W. Engelmann, 1861 (az összehasonlító embriológia első műve)

11Kölliker von R A: Handbuch der Gewebelehre des Menschen. Leipzig, W. Engelmann, 1852 (a hisztológia első átfogó munkája. Kölliker juttatta érvényre Schwann sejtelméletét az összehasonlító embriológiában)

11Krätz O.: Goethe und die Naturwissenschaften. Georg D. W. Callwey Verlag, München, 1992

11Langerhans P: Beiträge zur mikroskopischen Anatomie der Bauchspeicheldrüse. Inaugural-Dissertation. Berlin, G. Lange, 1869 (a hasnyálmirígy endokrin sejtjeinek felfedezése)

11Leeuwenhoek van A: Microscopical observations concerning blood, milk, bones, the brain, spittle, and cuticula … . Phil. Trans. 1674; 9: 121-28

11Leeuwenhoek van A: Ontlendingen en ontdekkingen.. . 6 vols. Leiden/Delft, 1693-1718

11Leeuwenhoek van A: Opera omnia. 4 vols, Leiden, 1715-22 (reprint: Hildesheim, Olms-Weidmann, 1971-72)

11Lenhossék Mihály: Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane. Wiesbaden, J. F. Bergmann, 1894

11Leonardo da Vinci: I manoscritti de Leonardo da Vinci della Reale Biblioteca di Windsor. Pubblicata da T. Sabachnikoff. 2 vols, Parigi, E. Rouveyre, 1898-1901

11Leonardo da Vinci: Quaderni d’anatomia. I-VI. Fogli della Royal Library de Windsor, pubblicati da C. L. Vangensten, A. Fonahn, H. Hopstock. 6 vols, Christiania, J. Dybwad, 1911-16 (reprint by Ch. D. O’Malley és J. B. de C. M. Saunders, New York, H. Schuman, 1952)

11Littre A: Diverses observations anatomiques. Hist. Acad. roy. Sci. (Paris), 1732: 36-37 (Littré javasolta a colostómiát bélelzáródásnál. Ez a műtét először P. Fine-nak sikerült 1797-ben)

11Long E R: A History of Pathology. Dover Publ., Inc, New York, 1965

11Malpighi M: De pulmonibus observationes anatomicae. Bononiae, B. Ferronius, 1661 (a tüdőparenchyma bronchusainak, alveolusainak és a kapillárisok első leírásával)

11Malpighi M: De viscerum structura exercitatio anatomica. Bononiae, ex typ. J. Montij, 1666

11Malpighi M: De ovo incubato observationes. Londini, J. Martyn, 1673

11Meyer A W: The Rise of Embriology. Stanford, 1939

11Monakov von C: Die Lokalisation im Grosshirn und der Abbau der Funktion durch kortikale Herde. Wiesbaden, J. F. Bergmann, 1914 (a kortikális topográfia hatalmas monográfiája)

11Mondeville de H: Die Anatomie des Heinrich von Mondeville. Nach einer Handschrift der Königlichen Bibliothek zu Berlin vom Jahr 1304, herausgegeben von J. L. Pagel, Berlin, G. Reimer, 1889 (ill. Berlin, A. Hirschwald, 1892)

11Mondino de’ Luzzi: Anathomia. Papiae, Antonio de Carcano, 1475

11Morgagni J B: Adversaria anatomica omnia… Patavii, 1719

11Morgagni J B: Epistolae anatomicae. Lugduni, 1728

11Morgagni J B: De sedibus et causis morborum per anatomen indagatis libri quinque. 2 vols, Venetiis, typog. Remondiniana, 1761 (Morgagni a modern patológia megteremtője). Angol nyelvű kiadása: The Seats and Causes of Diseases investigated by anatomy; in 5 books, containing a great variety of dissections, with remarks. Translated by B. Alexander, London, A. Millar, 1769 (Reprint: M. Michler, Hrsg., 1961)

11Needham J: A history of embriology. Cambridge, University Press, 1934

11Portal A: Histoire de l’anatomie et de la chirurgie. 6 vols, Paris, P. F. Didot le jeune, 1770-73

11Premuda Loris: Storia dell’iconografia anatomica. Aldo Martello, Milano, 1957

11Purkinje J E: Ueber die gangliöse Natur bestimmter Hirntheile. Ber. Versamml. deutsch. Naturforsch. u. Aerzte, Prag, 1837-1838; 15: 179-80 (leírta a róla elnevezett idegsejteket)

11Purkinje J E: Sebrané spisy. Opera omnia. Tom. 1-12 v. Praze, Purkyñova Spolestnost, 1918-73

11Rädl E: Geschichte der biologischen Theorien in der Neuzeit. 2 Bände, 2. Auflage. G. Olms Verlagsbuchhandlung, Hildesheim, New York, 1970

11Ramón y Cajal S: Nuevo concepto de la histologia de los centros nerviosos. Rev. Cienc. méd. (Barcelona) 1892; 18: 458-76

11Ramón y Cajal S : Degeneration and regeneration of the nervous system. 2 vols, London, H. Milford, 1928

11Remak R: Ueber extracelluläre Entstehung thierischer Zellen und über die Vermehrung derselben durch Theilung. Arch. Anat. Physiol. wiss. Med. 1852: 47-57

11Rokitansky Freiherr von C: Handbuch der pathologischen Anatomie. 3 Bände, Wien, Braumüller & Seidel, 1842-46 (az atrophia hepatis flava ismertetésével)

11Schleiden M J, Schwann T, Schultze M: Klassische Schriften zur Zellenlehre. Leipzig, Akad. Verlagsgesellschaft Geest & Portig, 1987

11Schwann Th: Mikroskopische Untersuchungen über die Uebereinstimmung in der Struktur und dem Wachstum der Thiere und Pflanzen. Berlin, Sander, 1839 (reprint:. SK* No 176, Leipzig 1910)

11Selberg W, Hamm H, Hrsg: Rudolf Virchow und die Medizin des 20. Jahrhunderts. Quintessenz-Verlag, München, 1993

11Sherrington Sir Ch S: Notes on the arrangement of some motor fibres in the lumbo-sacral plexus. J. Physiol. (London) 1892; 13: 621-772

11Sherrington Sir Ch S: The integrative action of the nervous system. New Haven, Yale Univ. Press, 1906 (Nobel-díj 1932-ben)

11Singer Ch J: The evolution of anatomy. A short history of anatomical and physiological discovery to Harvey. London, Kegan Paul, 1925

11Spallanzani L: Saggio di osservazioni microscopiche relative al sistema della generazione. Modena, 1767

11Stensen N: De musculis et glandulis observationum specimen. Hafniae, lit. M. Godiechenii, 1664 (Stensen ebben a művében jelenti ki először, hogy a szív is egy közönséges izom)

11Tawara S: Das Reizleitungssystem des Säugethierherzens. Jena, G. Fischer, 1906

11Valsalva A M: De aure humana tractatus. Bononiae, typ. C.Pisarii, 1704 (Valsalvától ered a hallószerv külső, középső és belső fülre történő beosztása)

11Vesalius A : Tabulae anatomicae sex. Venetiis, sumpt. J. S. Calcarensis, 1538

11Vesalius A : De humani corporis fabrica Libri septem. Basileae, ex off. Joannis Oporini, 1543 (második kiadás: 1555). Kivonatos hű hasonmás kiadása (Az emberi test felépítéséről. Medicina könyvkiadó, Budapest, 1967) után 2004-ben a teljes mű fakszimiléje is megjelent.

11Vida Mária: Arányi Lajos (1812–1887) patológus, művész illusztrátor, a hazai elsősegélynyújtás kezdeményezője. Orvostörténeti Közlemények 1996; 149–157: 57–117

11Virchow R: Weisses Blut. Notiz. Geb. Natur.-und Heilk. 1845; 36: 151-56 (a leukémia első leírása és kórbonctani képe)

11Virchow R: Thrombose und Embolie. Gefässentzündung und septische Infektion. In: Gesammelte Abhandlungen zur wissenschaftlichen Medicin. Frankfurt a. M, Meidinger & Sohn, 1856, pp 219-732

11Virchow R: Die Cellularpathologie in ihrer Begründung auf physiologische und pathophysiologische Gewebelehre. Archiv pathol. Anat. und Physiol. und klin. Med. 1855; 8:3-39, 1859; 16:372-391, 1860; 18:1-14 (Új kiadása: Hildesheim, Olms Verlag, 1966)

11Waldeyer-Hartz H W G: Die Entwicklung der Carcinome. Virchows Arch. path. Anat. 1867; 41: 470-523, 55: 67-159 (Waldeyer igazolta a karcinómák epitheliális eredetét, s ezzel megcáfolta Virchow 1863-67-ben felállított elméletét a karcinóma kötőszöveti eredetéről)

11Wepfer J J: Observationes anatomicae, ex cadaveribus eorum, quos sustulit apoplexia. Schaffhusii, J. C. Suteri, 1658 (az apoplexia klinikai és kórbonctani képének leírásával)

11Willis Th: Cerebri anatome: cui accessit nervorum descriptio et usus. Londini, typ. J. Flesher, imp. J. Martyn & J. Allestry, 1664 (koráig a legátfogóbb agyanatómia, melyet Willis Richard Lower segítségével készített. Az ábrákat Sir Christopher Wren rajzolta)

11Willis Th: Anatome cerebri humani. Ac nervorum descriptio et usus. Amstelaedami, Wetsten, 1683

11Winslow J B: Exposition anatomique de la structure du corps humain. Paris, Desprez-Dessesartz, 1732 (Winslow itt írja le a nagy prevertebrális szimpatikus idegdúcláncot)

11Winter K: Rudolf Virchow. G. Teubner Verlagsgesellschaft, Leipzig, 1976

11Wolff C F: Theoria Generationis. Halae ad Salam, lit. Hendelianis, 1759 (reprint: SK* Nr. 84-85, Leipzig, 1896)

11Wolf-Heidegger G, Cetto A M: Die anatomische Sektion in bildlicher Darstellung. Basel, 1967

 

12) Funkció és szabályozás: élet- és kórélettan, kórtani elméletek, genetika

 

12Astrup P, Severinghaus G W: The History of Blood Gases, Acids and Bases. Munksgaard, Copenhagen, 1986

12Astrup P, Bie P, Engell H Chr: Salt and Water in Culture and Medicine. Munksgaard, Copenhagen, 1993

12Bastholm E B M M: The history of muscle physiology from the natural philosophers to Albrecht von Haller. Copenhagen, Munksgaard, 1950

12Bayliss Sir W M, Starling E H: The chemical regulation of the secretory process. Proc. roy. Soc. B. 1904; 73: 310-22

12Bernard Claude: Chiens rendus diabétiques. C. R. Soc. Biol (Paris) 1848/1850; 1: 60 (Bernard a IV. agykamra célzott punkciójával hozott létre kísérletes diabetes mellitust)

12Bernard Claude: Influence du grand sympathique sur la sensibilité et sur la calorification. C. R. Soc. Biol. (Paris) 1851-1852; 3: 163-64 (Bernard fedezte fel a vasomotoros idegeket)

12Bernard Claude: Leçons de physiologie expérimentale appliquée à la médecine. 2 vols, Paris, J. B. Baillière, 1855-56 (klasszikus munka a máj és a pankreász exkretorikus szerepéről)

12Bernard Claude: Analyse physiologique des propriétés des systèmes musculaire et nerveux au moyen de curare. C. R. Acad. Sci (Paris) 1856; 43: 825-29

12Bernard Claude: Leçons sur la physiologie et la pathologie du système nerveux. 2 vols, Paris, J. B. Baillière, 1858

12Bernard Claude: Nouvelles recherches expérimentales sur les phénomènes glycogéniques du foie. C. R. Biol. (Mémoires) 1857-1858; 2 sér., 4: 1-7 (itt közli a glykogén felfedezését)

12Bezold von A: Untersuchungen über die Innervation des Herzens. Leipzig, W. Engelmann, 1863

12Bichat M-F-X: Recherches physiologiques sur la vie et la mort. Paris, Brosson, Gabon et Cie, (an VIII), 1800. Német fordításban: Physiologische Untersuchungen über den Tod. SK*, No. 16, Leipzig, 1912

12Bichat M-F-X: Anatomie générale, appliquée à la physiologie et à la médecine. 4 vols, Paris, Brosson, Gabon & Cie, (an X), 1802

12Bichat M-F-X: Allgemeine Anatomie angewandt auf die Physiologie und Arzneywissenschaft. Übersetzt und mit Anmerkungen versehen von C. H. Pfaff und L. Cerutti, Leipzig, Crusius-Hartmann, 3 Teile, 1803-23 (Bichat-tól származik a vegetatív idegrendszer terminus technicusa)

12Biedermann W.: Elektrophysiologie. Gustav Fischer Verlag, Jena, 1895

12Blasius W, Boylan J, Kramer K, eds: Founders of Experimental Physiology. J F Lehmanns Verlag, München, 1971

12Brown-Séquard Ch E: Recherches expériments sur la physiologie et la pathologie des capsules surrénales. C. R. Acad. Sci. (Paris) 1856; 43: 422-25, 542-46

12Cannon W B: Bodily changes in pain, hunger, fear, and rage. New York, D. Appleton, 1915

12Cannon W B: The story of the development of our ideas of chemical mediation of nerve impulses. Amer. J. med. Sci. 1934; 188:145–59

12Cannon W B: The Wisdom of the Body. New York, W. W. Norton & Publ., 1939

12Crile G W: An experimental research into surgical shock. Philadelphia, J. B. Lippincott, 1899

12Czermak J N: Ueber mechanische Vagusreizung beim Menschen. Jena Z. Med. Naturwiss. 1865-66; 2:384-86 (Czermak írta le először az art. carotis kompresszióját követő bradykardiát)

12Donhoffer Szilárd: Kórélettan. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1957

12Eccles Sir J C: The ionic mechanism of postsynaptic inhibition. Nobel Lecture 11. 12. 1963 (megosztott Nobel-díj 1963-ban)

12Eccles Sir J C: The Physiology of Synapses. Berlin, Göttingen, Heidelberg, Springer Verlag, 1964

12Fernel J Fr: De naturali parte medicinae libri septem. Parisiis, apud Simonem Colinaeum, 1542 (az első, teljesen az élettannak szentelt munka)

12Fishman A P, Richards D W: Circulation of the blood: men and ideas. New York, Oxford University Press, 1964

12Foster Sir M: Lectures on the history of physiology. Cambridge, University Press, 1901

12Fulton John F, Wilson Leonard G, eds.: Selected Readings in the History of Physiology. 2^nd ed., Ch. C. Thomas. Publisher, Springfield, Illinois, 1966

12Glisson Fr: Tractatus de ventriculo et intestinis. Londini, H. Brome, 1677 (Glisson itt említi először az Albrecht von Haller által később továbbfejlesztett irritabilitás jelenségét)

12Haberling W: Johannes Müller. Leipzig, 1924

12Haldane J Sc: A new form of apparatus for measuring the respiratory exhange of animals. J. Physiol. (London) 1892; 13: 419-30 (az első vérgázanalizátorok egyike)

12Hall Th St: Ideas of life and matter; studies in the history of general physiology 600 B. C. to A. D. 1900. 2 vols, Chicago, University Chicago Press, 1969

12Haller von A: De respiratione experimenta anatomica… Gottingae, A. Vandenhoeck, 1746-47 (Haller itt írja le először az interkostális izmok légzésben játszott szerepét)

12Haller von A: Primae lineae physiologiae. Gottingae, A. Vandenhoeck, 1747

12Haller von A: De partibus corporis humani sensibilibus et irritabilibus. Comment. Soc. reg. sci. Gotting. 1752; 2:114-58 (német fordítása: Von den empfindlichen und reizbaren Teilen des menschlichen Körpers. Leipzig, J. A. Barth, 1922; lásd Fr. Glisson, 1677 és R. Whytt, 1755)

12Haller von A: Elementa physiologiae corporis humani. 8 vols., Lausanne/Berne, 1757-66

12Harvey W (G Harvei Angli): Exercitatio anatomica de motu cordis et sanguinis in animalibus. Francoforti, G. Fitzeri, 1628 (német kiadása, „Die Bewegung des Herzens und des Blutes” Lipcsében jelent meg 1910-ben (SK* No. 6). Angolra fordította R. Willis: The works of William Harvey, London, Sydenham Society, 1847

12Harvey W: Prealectiones anatomiae universalis. London, J. Churchill, 1886 (Harvey 1616-ból származó kéziratának hű hasonmás kiadása, amelyben már vázolja a vér keringésének elméletét)

12Helmholtz von H L F: Vorläufiger Bericht über die Fortpflanzungsgeschwindigkeit der Nervenreizung. Arch. Anat. Physiol. wiss. Med. 1850: 71-73

12Helmholtz von H L F: Die Lehre von der Tonempfindungen als physiologische Grundlage für die Theorie der Musik. Braunschweig, F. Vieweg und Sohn, 1863

12Hering K E K: Die Selbststeuerung der Athmung durch den Nervus vagus. S. B. k. Akad. Wiss. Math-nat. Cl. (Wien) 1868; 2. Abt., 58: 909-37

12Hess W F: Die funktionelle Organisation des vegetativen Nervensystems. Basel, B. Schwabe, 1948 (Egas Moniz-zal megosztva kapta az 1949. évi Nobel-díjat)

12Hodgkin Sir A L, Sir Huxley A F: Action potentials recorded from inside a nerve fibre. Nature (London) 1939; 144: 710-11

12Holmes F L: The milieu intérieur and the cell theory. Bull. Hist. Med. 1963; 37: 315–35

12Hoppe-Seyler E F I: Ueber den chemischen und optischen Eigenschaften des Blutfarbstoffs. Virchows Arch. path. Anat. 1864; 29: 233-35, 597-600 (Hoppe-Seyler fedezte fel a haemoglobint)

12Hőgyes Endre: Az asszociált szemmozgások idegmechanizmusáról, 1. és 2. közlemény. Budapest, Értekezések a természettudományok köréből X. k. : Xviii. sz. és XI. k.: I. sz.

12Hőgyes Endre: Über den Nervenmechanismus der assoziierten Augenbewegungen. Ford. Sugár Márton, Urban & Schwarzenberg, Berlin/Wien, 1913

12Kendrew J C: Az élet fonala. Bevezetés a molekuláris biológiába, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1968

12Krause G, Dube W: Die Lehre von Iwan Petrovitsch Pawlow (1955)

12Krogh Sch A St: The anatomy and physiology of the capillaries. New Haven, Yale University Press, 1922 (élettani Nobel-díj 1920-ban)

12Loewi O: Ueber humorale Uebertragbarkeit der Herznervenwirkung. Pflüg. Arch. ges. Physiol. 1921: 189: 239-42, 1922; 193: 201-13, 1924; 203: 408-12 és 204: 361-67, 629-40

12Magendie Fr: Mémoires sur le mécanisme de l’absorption chez les animaux à sang rouge et chaud. J. Physiol. exp. Path. 1821; 1: 1-31

12Magendie Fr: Expériences sur les fonctions des racines des nerfs rachidiens. J. Physiol. exp. path. 1822; 2: 276-79, 366-71

12Magendie Fr: Leçons sur les phénomènes physiques de la vie. 4 vols. Paris, J. B. Baillière, 1836-38

12Mayer L: Die Gase des Blutes. Z. rat. Med. 1857; 8: 256-316 (igazolja, hogy a vér oxigéntartalma a légnyomás függvénye)

12Mendel G J: Versuche über Pflanzen-Hybriden. Verh. naturforsch. Vereines Brünn, 1865–1866; 4:3-47

12Mering von J, Minkowski O: Diabetes mellitus nach Pankreasexstirpation. Arch. exp. Path. Pharmakol. 1890; 26: 371-87 (lásd Sir Fr. G. Banting és Ch. H. Best, 1922)

12Miller M J: Tissue oxygenation in clinical medicine: an historical review. Anesth. Analg. 1982; 61- 527

12Morgan Th H: Regeneration. New York, Macmillan, 1901

12Morgan Th H: Sex-linked inheritance in Drosophila. Science 1910; 32:120-22

12Müller J: Handbuch der Physiologie des Menschen. 2 Bände, Coblenz, J. Hölscher, 1834-40 (Müller itt írja le először a mirígyek külső szekréciós tevékenységét)

12Olby R: The path to the double helix. London, Macmillan, 1974

12Pavlov I P: Lectures on conditioned reflexes. 2 vols, New York, International Publishers, 1928-41

12Pavlov I P: Sämtliche Werke. 6 Bände, Berlin, Akademie-Verlag, 1956

12Pflüger E F W: Untersuchungen über die Physiologie des Electrotonus. Berlin, A. Hirschwald, 1859

12Pflüger E F W: Zur Gasometrie des Blutes. Zbl. med. Wiss. 1866; 4: 305-08 (Pflüger felfedezi a szövetekben lejátszódó gázcserét)

12Poiseuille J L M: Recherches expérimentales sur le mouvement des liquides dans les tubes de très petit diamètres. C. R. Acad. Sci (Paris) 1840; 11: 961-67

12Portugal F H, Cohen J S: A century of DNA: a history of the discovery of the structure and function of the genetic substance. Cambridge, Mass., MIT Press, 1977

12Richet Ch R: Dictionnaire de physiologie. 10 vols., Paris, F. Alcan, 1895–1928

12Rotschuh K E: Entwicklungsgeschichte physiologischer Probleme in Tabellenform. München, Verlag Karl Alber, 1952

12Rotschuh K E: Physiologie. Der Wandel ihrer Konzepte, Probleme und Methoden vom 16. bis 19. Jahrhundert. Verlag Karl Alber, Freiburg, München, 1968

12Schultheisz Emil, ed: History of Physiology. Pergamon Press/ Akadémiai Kiadó, Oxford-Budapest, 1981

12Selye János: The physiology and pathology of exposure to stress. Montreal, Acta Inc., 1950

12Severinghaus J W, Astrup P: History of Blood Gas Analysis. Little, Brown and Co., Boston, 1987

12Singer Ch: The discovery of the circulation of the blood. London, 1922

12Stevens E: Dissertatio physiologica inauguralis de alimentorum concoctione. Edinburgi, Balfour and Smellie, 1777 (Stevens fedezte fel a gyomornedvet és annak szerepét az emésztésben)

12Thanhoffer Lajos: Die beiderseitige mechanische Reizung des Nervus vagus beim Menschen. Zbl. med. Wiss. 1875; 13: 403-06

12Traube M: Experimente zur Theorie der Zellenbildung und Endosmose. Arch. Anat. Physiol. wiss. Med. 1867: 87-165

12Trueta J: Studies of the renal circulation. Oxford, Blackwell, 1947

12Vegyenszkij N J: Wie rasch ermüdet der Nerv? Zbl. med. Wiss. 1884; 22: 65-68 (az idegek kimeríthetetlenségét végül H P. Bowditch igazolta: J. Physiol. (London) 1885; 6: 133-35)

12Vries de H M: Die Mutationstheorie. 2 Bände, Leipzig, Veit & Co, 1901-03

12Waller A V: Experiments on the section of glossopharyngeal and hypoglossal nerves of the frog, and observation of the alteration produced thereby in the structure of their primitive fibres. Phil. Trans. 1850; 140: 423-29 (a Waller-féle denervációs modell leírása)

12Whytt R: Physiological Essays, containing, I: An inquiry into the causes which promote the circulation of the fluids in the very small vessels of animals. II: Observations on the sensibility and irritability of the parts of men and other animals occasioned by Dr. Haller’s late treatise on these subjects. Edinburgh, Hamilton, Balfour, and Neill, 1755

12Wiener N: Cybernetics: or control and communication in the animal and the machine. New York, Wiley, 1948

12Wilson L G: Selected Readings in the History of Physiology. Charles C. Thomas. Publ. Springfield/Illinois, 1966

 

 

13) Kémia, biokémia és molekuláris biológia. Anyagcsere-, hiány- és endokrin betegségek. Farmakognózia és gyógyszeres terápia. Gyógyszerészet és toxikológia

 

13Abel J J: Ueber den blutdruckerregenden Bestandtheil der Nebenniere, das Epinephrin. Hoppe-Seyler Z. physiol. Chem. 1899; 28: 318-62

13Addison Th: Anaemia; disease of the supra-renal capsules. Lond. Med. Gaz. 1849; 43:517-18 (az Addison-disease mellett az anaemia perniciosa klasszikus leírásával)

13Addison Th: On the constitutionel and local effects of disease of the supra-renal capsules. London, S. Highley, 1855 (a róla elnevezett mellékveseelégtelenség leírásával)

13Addison Th: Die Erkrankungen der Nebennieren. SK* No. 20, Leipzig, 1912

13Aretaeus: On diabetes. In: Extant works, ed. F. Adams, London, 1856, pp 338-40, 485-86 (a diabetes nevének és tünettanának első pontos leírása; lásd J. C. Brunner sen, 1683)

13Banting Sir Fr G: The internal secretion of pancreas. J. Lab. Clin. Med. 1921-22; 7: 251-66

13Banting Sir Fr G: Pancreatic extracts in the treatment of diabetes mellitus. Canad. Med. Ass. J. 1922; 12: 141-46. Banting, Best és Macleod az insulin felfedezését (1921 december 28) az American Journal of Physiology-ban közölte a következő évben (1922; 59: 479).

13Banting Sir Fr G: Insulin. Int. Clin. 1924, 34 ser, 4: 109-16

13Beddoes Th, Watt J: Considerations on the Medicinal Powers and the Production of Factitious Airs. Five Parts in One Volume. Bristol, Bulgin & Rosser, 1794-96

13Berendes J: Die Pharmazie bei den alten Kulturvölkern. G. Olms Verlagsbuchhandlung, Hildesheim, 1965

13Bliss M: The discovery of insulin. Edinburgh, Paul Harris, 1983

13Böttcher H M: Hormone: Die Geschichte der Hormonforschung. Köln, Kiepenheuer & Witsch, 1963

13Böttcher H M: Das Vitaminbuch. Die Geschichte der Vitaminforschung. Köln, Kiepenheuer & Witsch, 1965

13Brunner J C sen.: Experimenta nova circa pancreas. Amstelaedami, apud H. Wetstenium, 1683 (Brunner pankreászuktól megfosztott állatokon megfigyelte a szomjúságot és a polyuriát)

13Butenandt A Fr J: Ueber die chemische Untersuchung der Sexualhormone. Z. angew. Chem. 1931; 44: 905-08

13Carpenter K J: Protein and energy: A study of changing ideas in nutrition. Cambridge, Cambridge University Press, 1994

13Chain Sir E B: Penicillin as a chemotherapeutic agent. Lancet 1940; 2: 226-28

13Cordus Valerius: Pharmacorum omnium, quae quidem in usu sunt, conficiendorum ratio, vulgo vocant dispensatorum pharmacopolarum. Norinbergae, apud J. Petreium, 1546

13Cori C F: Enzymatic reactions in carbohydrate metabolism. Harvey Lect. 1947: 41: 253-72

13Cushing H W: The functions of the pituitary body. Amer. J. med. Sci. 1910; 139: 473-84

13Cushing H W: The pituitary body and its disorders. Philadelphia, J. B. Lippincott, 1912

13Dale Sir H H: The action of certain esters and ethers of choline, and their relation to muscarine. J. Pharmacol. 1914; 6: 147-90 (az acetilcholin szívre kifejtett gátló hatásának igazolásával). Dale és O. Loewi az idegimpulzus kémiai mechanizmusának felderítéséért elnyerte az 1936. évi Nobel-díjat.

13Dale Sir H H, Richards A N: The vaso-dilator action of histamine and of some other substances. J. Phys. (London) 1918-19; 52: 110-65

13Dann G E: Einführung in die Pharmaziegeschichte. Wissenschaftl. Verlagsges., Stuttgart, 1975

13Dobson Szabolcs: Kirándulások a gyógyszeres terápia múltjában 1872–1944. Dictum Kiadó, Budapest, 2001

13Dobson Szabolcs: Mérföldkövek a gyógyszeres terápia történetében. Dictum Kiadó, Budapest, 2002

13Domagk G: Ein Beitrag zur Chemotherapie der bakteriellen Infektionen. Dtsch. med. Wschr. 1935; 61: 250-53 (Az első szulfonamid, a Prontosil^R ismertetésével. Nobel-díj 1939-ben)

13Ehrlich P: Die experimentelle Chemotherapie der Spirillosen (Syphilis, Rückfallfieber, Frambösie). Berlin, J. Springer, 1910 (egy évvel a Salvarsan^R szintézise után)

13Elsholzii J. S: Clysmatica Nova oder Newe Clystier=Kunst. Berlin, Rungische Druckerey, 1665 (Editio secunda: Coloniae, G. Schultzii, 1665)

13Fischer E: Untersuchungen über Aminosäuren, Polypeptide und Proteine. Berlin, J. Springer, 1906

13Fischer E: Untersuchungen über Aminosäuren, Polypeptide und Proteine. Berlin, J. Springer Verlag, 1906

13Fleming Sir A: On the antibacterial action of cultures of a penicillium, with special reference to their use in the isolation of B. influenzae. Brit. J. exp. Path. 1929; 10: 226-36

13Florkin M: A History of Biochemistry. 5 vols, Amsterdam, Elsevier, 1972

13Fülöp Zsigmond: A bölcsek köve. A vegytan története. Béta Irodalmi R. T. kiadása, Budapest (évszám nélkül)

13Gebelein H: Alchemie. Eugen Diederichs Verlag, München, 1991

13Glisson Fr: De rachitide sive morbo puerilis, qui vulgo the Rickets dicitur. Londini, typ. G. Dugardi, 1650 (D. Whistler 1645-ös műve után az első jelentős munka a rachitiszről)

13Gmelin J F: Geschichte der Chemie. 3 Bände. G. Olms Verlagsbuchhandlung, Hildesheim, 1965

13Goldberger Joseph (József): The treatment and prevention of pellagra. U. S. publ. Health. Serv. Rep. 1914; 29:2821-25 (Goldberger pellagra elleni harcát méltatja P. de Kruif „Az élet csatája” c. művében)

13Goodman & Gilman’s The Pharmacological Basis of Therapeutics. Ed. by J G Hardman, L. E. Limbird. 9^th ed., McGraw-Hill, New York, 1996

13Graves R J: Palpitation of the heart with enlargement of the thyroid gland. Lond. med. surg. J. (Renshaw) 1835; 7: 516-17 (Graves után 5 évvel C. A. von Basedow is leírta a róla elnevezett betegséget: Wschr. ges. Heilk. 1840; 6: 197-204, 220-28)

13Haller von A: Arzneimittellehre der vaterländischen Pflanzen (aus Französischem übersetzt von S. Hahnemann, Leipzig, Steinacher, 1806)

13Helmont van J B: Ortus medicinae. Amstelaedami, apud L. Elzevirium, 1648 (bevezette a fermentek és a gáz fogalmát, valamint a vizelet gravimetriás elemzését)

13Hoppe-Seyler E F I: Physiologische Chemie. Berlin, A. Hirschwald, 1881

13Horsley Sir V A H: On the function of the thyroid gland. Proc. roy. Soc. (London) 1884-85, 38: 5-7, 1886: 6-9

13Issekutz Béla: Die Geschichte der Arzneiforschung. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971

13Katz Sir B: The release of neural transmitter substances. Liverpool, University Press, 1969 (élettani Nobel-díj 1970-ben, megosztva von Eulerrel és J. Axelroddal)

13Killian H: Die Penicilline. Editio Cantor, Freiburg i. Br., 1948

13Kiple K F, Ornelas K C, eds: The Cambridge World History of Food. Vol. 1–2., Cambridge University Press, 2000

13Kopp H: Geschichte der Chemie. 4 Bände. G. Olms Verlagsbuchhandlung, Hildesheim, 1966

13Krebs Sir H A, Johnson W A: Citric acid in intermediate metabolism in animal tissues. Enzymologia 1937; 4: 148-56

13Lavoisier A-L : Mémoire sur la nature du principe qui se combine avec les métaux pendant leur calcination, et qui en augmente le poids. Hist. Acad. roy. Sci. 1778: 520-26 (Lavoisier megcáfolja Stahl flogiszton-elméletét és igazolja az égés, a fémek oxidációja és a légzés rokonságát)

13Lavoisier A-L, La Place de P S: Mémoire sur la chaleur. Hist. Acad. roy. Sci (Paris) 1784: 355-408

13Lewin L.: Die Gifte in der Weltgeschichte. Toxikologische allgemeinverständliche Untersuchungen der historischen Quellen. Berlin, 1920. Neue Auflage: Parkland Verlag, Köln, 2000

13Lewin L: Die Pfeilgifte. Leipzig, J. A. Barth, 1923

13Lieben F: Geschichte der physiologischen Chemie. Leipzig/Wien, 1935

13Liebig von J: Die organische Chemie in ihrer Anwendung auf Physiologie und Pathologie. Braunschweig, F. Vieweg, 1842

13Lind J: A treatise on scurvy. Edinburgh, Sands, Murray & Cochran, 1753

13McCollum E V: A history of nutrition. Boston, Houghton Mifflin Co, 1957

13Medvei V C: A history of endocrinology. Lancaster, MTP Press, 1982

13Minot G R, Murphy W P: Treatment of pernicious anemia by a special diet. JAMA 1926; 87: 470-76 (a vészes vérszegénység gyógyítása nyers máj etetésével. Nobel-díj 1934-ben)

13Moss R W: Free radical: Albert Szent-Györgyi and the battle over vitamin C. New York, Paragon House Publ., 1987

13Naunyn B: Der Diabetes mellitus. Wien, Holder, 1898

13Orfila M J B: Traité des poisons. 2 vols. Paris, Crochard, 1814-15 (Orfila a toxikológia atyja)

13Papaspyros Nikos S: The history of diabetes mellitus. 2^nd ed., Stuttgart, G. Thieme, 1964

13Pelletier P J: Recherches chimiques sur les quinquinas. Ann. Chim. Phys. (Paris) 1820; 15: 289-318, 337-65 (Pelletier izolálta a kinin alkaloidát)

13Philippe A: Geschichte der Apotheker bei den wichtigsten Völkern der Erde. 2. Auflage. M. Sändig 0HG, 1966 (Neuauflage der Erstausgabe: Gustav Fischer Verlag, Jena, 1858)

13Priesner C, Figala K, Hrsg: Alchemie. Lexikon einer hermetischen Wissenschaft. München, C. H. Beck, 1998

13Priestley J: Observations on different kinds of air. Phil. Trans. 1772; 62: 147-264 (Priestley felfedezi az oxigént és a növények gázcseréjét)

13Rusznyák István, Szent-Györgyi Albert: Vitamin P: Flavonols as vitamins. Nature (London) 1936; 138: 27

13Schmitz R: Geschichte der Pharmazie. Bd. 1: Von den Anfängen bis zum Ausgang des Mittelalters. Govi-Verlag, Eschborn, 1998 (csak az első kötet jelent meg)

13Sertürner F W A: Darstellung der reinen Mohnsäure (Opiumsäure), nebst einer chemischen Untersuchung des Opiums, mit vorzüglicher Hinsicht auf einen darin neu entdeckten Stoff. J. Pharm. (Leipzig) 1805; 14: 47-93

13Sertürner F W A: Ueber das Morphium, eine neue salzfähige Grundlage, und die Mekonsäure, als Hauptbestandtheile des Opiums. Journal der Pharmacie für Aerzte und Apotheker, Leipzig, 1806; Bd. 14: 47, Annalen der Physik 1817; Band 26: 61-88

13Stepp W O, György Pál: Avitaminosen und verwandte Krankheitszustände. Berlin, J. Springer, 1927

13Stille G: Der Weg der Arznei von der Materia Medica zur Pharmakologie. G. Braun Fachverlage, Karlsruhe, 1994

13Szállási Árpád: Galenustól a galenikumokig. Esztergom, Kór-lap 1998; 8: 2–3

13Szent-Györgyi Albert: Observations on the function of peroxidase systems and the chemistry of adrenal cortex. Description of a new carbohydrate derivative. Biochem. J. 1928; 22: 1387-1409 (Szent-Györgyi a fumársav katalízisének és a C-vitamin felfedezéséért 1937-ben megkapta a Nobel-díjat; lásd R. W. Moss, 1987)

13Warburg O H: Ueber den Stoffwechsel der Tumoren. Berlin, J. Springer, 1926 (amelyben Warburg igazolja, hogy a tumorok energiaszükségletüket aerob körülmények között is a glykolízisből fedezik)

13Warburg O H: Ueber die katalytischen Wirkungen der lebendigen Substanz. Berlin, J. Springer, 1928

13Warburg O H, Negelein E: Ueber den Absorptionsspektrum des Atmungsferments. Biochem. Z. 1929, 214: 64-100 (Nobel-díj 1931-ben)

13Withering W: An Account of the Foxglove, and Some of its Medical Uses: with Practical Remarks on Dropsy, and other Diseases. Birmingham, M. Swinney, London, G. G. J. and J. Robinson, 1785 (a racionális digitálisz-terápia kezdete)

13Wöhler Fr: Ueber künstliche Bildung des Harnstoffs. Ann. Phys. Chem. (Leipzig) 1828; 12: 253-56

13Zsigmondy Richard Adolf : Zur Erkenntnis der Kolloide. Jena, G. Fischer, 1905

 

14) Bel- és gyermekbetegségek: pulmonológia, kardiológia, gasztroenterológia, nefrológia és hematológia. Foglalkozási betegségek és ártalmak. Reumatológia, geriátria és onkológia

 

14Acierno Louis J.: The History of Cardiology. The Parthenon Publ. Group, London – Casterton – New York, 1994.

14Bagellardo P: De infantium aegritudinibus et remediis. Padua, B. de Valdezoccho & M. de septem Arboribus, 1472 ( az első nyomtatásban megjelent pediátriai munka)

14Baillie M: The morbid anatomy… . London, J. Johnson & G. Nicol, 1797 (az obstruktív emphysema első leírásával)

14Bainbridge Fr A: On some cardiac reflexes. J. Physiol. (London) 1914; 48: 332-40

14Ballonius: Rheumabüchlein, herausgegeben von W. Rühmann, Mittwald, 1938

14Becker J: Die Geschichte der Nierenkrankheiten. Boehringer Mannheim GmbH, Mannheim, 1972

14Birtalan Győző: A tudományos belgyógyászat Magyarországon a hazai szaklapok adatainak tükrében. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiadása, Budapest, 2001

14Bókay Árpád, Kéthly Károly: A belgyógyászat kézikönyve. Budapest, Dobrowsky- MOK, 6 kötet, 1894-99

14Bókay von Johann: Die Geschichte der Kinderheilkunde. Springer Verlag, Berlin, 1922

14Boroviczény K G: Einführung in die Geschichte der Haematologie. Stuttgart, G. Thieme, 1974

14Bright R, Addison Th: Elements of the practice of medicine. London, Longmans, 1836-39

14Bright R: Cases and observations, illustrative of renal disease accompanied with the secretion of albuminous urine. Guy’s Hosp. Rep. 1836; 1: 338-400, 1840; 5: 101-61 (reprint: Die Erkrankungen der Nieren. SK* No. 25, Leipzig, 1916)

14Burch G E: A history of electrocardiography. Chicago, Year Book Med. Publ., 1964

14Burgauer D: Ob das Podagra möglich zu generen oder nit. Straszburg, M. Apiarius, 1534 (az első köszvény-monográfia; lásd Th. Sydenham, 1683)

14Copeman W S Ch: A short history of the gout and the rheumatic diseases. Berkeley, University of California Press, 1964

14Corvisart J N: Essai sur les maladies et les lésions organiques du coeur et des gros vaisseaux. Paris, Méquignon-Marvis, 1806

14Crohn B B: Regional ileitis. A pathologic and clinical entity. JAMA 1932; 99: 1323-29

14Donati (Donatus) M: De medicina historia mirabili. Mantuae, per Fr. Osanam, 1586 (a gyomorfekély első leírásával. A duodenális fekélyt G. E. Hamberger írta le 1746-ban)

14Ehrlich P: Ueber einen Fall von Anämie mit Bemerkungen über regenerative Veränderungen des Knochenmarks. Charité-Ann. 1888; 13: 300-09 (az aplasztikus anémia első leírása)

14Ehrlich P: Farbanalytische Untersuchungen zur Histologie und Klinik des Blutes. Berlin, A. Hirschwald, 1891

14Ellenbog U: Von den giftigen besen Tempffen und Reuchen. Augsburg, M. Ramminger, 1524 (az ipari ártalmakról és hygiénéről írott első munka; lásd B. Ramazzini, 1700)

14Escherich Th: Die Darmbakterien des Säuglings und ihre Beziehungen zur Physiologie der Verdauung. Stuttgart, F. Enke, 1886

14Fick A: Ueber die Messung des Blutquantums in den Herzventrikeln. S. B. phys.-med. Gesellsch. Würzburg 1870, 16

14Fleming P A: History of Cardiology. Amsterdam, Rodopi, 1997

14Floyer Sir J: Medicina gerocomica; or the Galenic art of preserving old men’s health. London, F. Isted, 1724 (a geriátria első könyve)

14Garrison F H: Contributions to the History of Medicine (Bulletin of the New York Academy of Medicine, 1925-1935), New York, Hafner Publ., 1966

14Garrison F H: History of pediatrics. In I. Abt., System of pediatrics, Philadelphia, 1923; 1: 1–170

14Haynal Imre: A szív és a vérerek betegségei. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest, 1938

14Heberden W. sen: Some account of a disorder of the breast. Med. Trans. Coll. Phys. London, 1772; 2: 59-67 (az angina pectoris tünettanáról 1768-ban tartott előadás szövege)

14Kolff W J: The artificial kidney; dialyser with great area. Acta med. scand. 1944; 117: 121-34

14Korányi Sándor: A vesebajok funkcionális pathológiája és therápiája klinikai előadásokban. Németből fordította Hetényi Géza. Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1929

14Kussmaul A: Über die Behandlung der Magenerweiterung mittels der Magenpumpe. SK* No. 14, Leipzig, 1912

14Lüth P: Geschichte der Geriatrie. Stuttgart, F. Enke, 1965

14McBride P T: Genesis of the Artificial Kidney. Travenol Laboratories, Inc., 1979

14Meissner F L: Grundlage der Literatur der Pädiatrik. Leipzig, Fest’sche Verlagsbuchhandlung 1850 (7000 bibliográfiai utalással!)

14Osler Sir W: The Principles and Practice of Medicine. D. Appleton-Century Co., New York, London, 1892 (a századvég legjobb belgyógyászati kézikönyve). Reprint: 1935

14Peiper A: Chronik der Kinderheilkunde. 4. Auflage, Leipzig, G. Thieme, 1966

14Ramazzini B: De morbis artificum diatriba. Mutinae, A. Capponi, 1700 (német fordítása: Abhandlung von den Krankheiten der Künstler und Handwerker. J. Chr. Ackermann, Stendal, 1780-1783)

14Rather L J: The Genesis of Cancer. A Study in the History of Ideas. Baltimore, London, Johns Hopkins University Press, 1978

14Rhazes: De curis puerorum in primae aetate. In: Opuscula. Mediolani, per L. Pachel et V. Scincenzeller, 1481 (az első teljesen a gyermekbetegségeknek szentelt munka)

14Ruhräh J: Pediatrics of the past: an anthology. New York, P. B. Hoeber, 1925

14Sudhoff K: Erstlinge der pädiatrischen Literatur (P Bagellardus, B Metlinger, C Roelants), München, 1925

14Swieten van G: Gesundheit der Greise, herausgegeben von G. Glaser. SK*, No. 38, Halle, 1963

14Trotter Th: Medicina nautica. Ein Versuch über die Krankheiten der Seeleute. Aus Englischem übersetzt von E. Werner, Vorrede: Hufeland. Erfurt, Henning, 1798

14Trousseau A: Clinique médicale de l’Hôtel-Dieu in Paris. 2 vols., Paris, J. B. Baillière, 1861 (a diftéria, tífusz, skarlát klasszikus leírásával hangsúlyozta a betegágy melletti észlelés fontosságát. A Hôtel-Dieu nagy klinikusa korán felismerte Pasteur tanainak jelentőségét)

14Underwood M: A treatise on the diseases of children. London, J. Mathews, 1784 (Underwood a modern pediátria egyik legjelentősebb úttörője; a 2. kiadásban ír a kongenitális szívbetegségekről is)

14Vaillancourt P M: Bibliographic control of the literature of oncology 1800-1960. Metuchen, N. J. Scarecrow Press, 1969

14Vieusseux G: Mémoire sur le croup ou angine tracheale. Paris, Paschond, 1812

14Warburg O H: Ueber den Stoffwechsel der Tumoren. Berlin, J. Springer, 1926 (amelyben Warburg igazolja, hogy a tumorok energiaszükségletüket aerob körülmények között is a glykolízisből fedezik)

14Wenckebach K F: Die unregelmässige Herztätigkeit und ihre klinische Bedeutung. Leipzig/Berlin, W. Engelmannm 1914

14Wiggers C J: The pressure pulses in the cardiovascular system. London, Longmans, Green & Co, 1928

14Willius F A: Cardiac classics. A collection of classic works on the heart and circulation with comprehensive biographic accounts of the authors. St. Louis, C. V. Mosby Co, 1941

14Wolf J: Die Lehre von der Krebskrankheit von den ältesten Zeiten bis zur Gegenwart. 4 Bände, Jena, 1911–28

14Wormer Eberhard J: Syndrome der Kardiologie und ihre Schöpfer. Medikon Verlag, München, 1989

14Würtz (Wirtz) F: Ein schönes und nützliches Kinderbuchlein. In: Practica der Wundartzney, Basel, S. Henricpetri, 1616 (az első gyermeksebészeti munka)

 

15) Nosográfia és diagnosztikai módszerek, Radiológia és sugárterápia. Orvosi technika

 

15Alpini (Alpinus) P: De praesagienda vita et morte aegrotantium. Venetiis, M. Sessa, 1601 (az orvosi prognosztika első nagyszabású újkori alkotása)

15Auenbrugger L: Inventum novum ex percussione thoracis humani ut signo abstrusos interni pectoris morbos detengendi. Wien, J. T. Trattner, 1761. (Neue Erfindung, mittels des Anschlagens an den Brustkorb verborgene Brustkrankheiten zu entdecken. Újabb kiadásai: Neue Erfindung.., von Ungar, mit Vorwort von J. Skoda, Wien, 1843 és SK* No. 15, Leipzig, 1912)

15Bozzini Ph: Lichtleiter, eine Erfindung zur Anschauung innerer Theile und Krankheiten nebst der Abbildung. J. pract. Heilk. 1806; 24: 107-24 (az első tükrös speculum leírásával)

15Corvisart J N: Nouvelle méthode pour reconnaître les maladies internes de la poitrine..par Auenbrugger, traduit par J. N. Corvisart, Paris, 1808

15Cournand A F, Ranges H A: Catheterization of the right auricle in man. Proc. Soc. exp. Biol. (New York) 1941; 46: 462-66 (az első klinikai szívkatéterezés. Cournand ezért 1956-ban Werner Forssmannal megosztva megkapta a Nobel-díjat)

15Dandy W E: Ventriculography following the injection of air into the cerebral ventricles. Ann. Surg. 1918; 68: 5-11, Amer. J. Roentgenol. 1919; 6: 26-36, Ann. Surg. 1919; 70: 397-403

15Dessauer F: Röntgen. Die Offenbarung einer Nacht. Schriftenreihe: Kämpfer und Gestalter, Verlag O. Walter AG, Olten, 1945

15Einthoven W: Un nouveau galvanometer. Arch. néerl. Sci exactes nat. 1901, 2 sér., 6:625-33

15Einthoven W: The string galvanometer and the human electro-cardiogram. K. Akad. Wet. Amst. Proc. Sect. Sci 1903-04; 6: 107-15

15Faber K: Nosography; the evolution of clinical medicine in modern times. New York, P, B,. Hoeber, 1930 (megjelenéséig a legjobb munka a belgyógyászat fejlődéséről; reprint: 1976)

15Floyer Sir J: The physician’s pulse watch. 2 vols, London, S. Smith & B. Walford, 1707-10 (Floyer használt először percekre beosztott zsebórát a pulzus számolásánál)

15Forssmann W: Die Sondierung des rechten Herzens. Klin. Wschr. 1929; 8: 2085-87, 2287

15Goerke H: Medizin und Technik. 3000 Jahre ärztliche Hilfsmittel für Diagnose und Therapie. D W Callwey Verlag, München, 1988

15Habrich Chr, Marguth F, Wolf J H, Hrsg: Medizinische Diagnostik in Geschichte und Gegenwart. Festschrift Heinz Goerke. Werner Fritsch, München, 1978

15Holitsch Rezső: A röntgenezés tankönyve. Budapest, Mai H. és Fia, 1918

15Hounsfield Sir G N: Computerized transverse axial scanning (tomography). Brit. J. Radiol 1973; 46: 1015-22 (1979-ben Nobel-díj a komputertomográfia felfedezéséért)

15Kelen Béla: Gyógyítás Röntgen-, rádium- és ibolyántúli sugarakkal. Kir. Magyar Term. Tud. Társulat kiadása, Budapest, 1923

15Kelen Béla: Röntgenológia. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1928

15Korotkov N S: „On methods of studying blood pressure” (orosz nyelven). Izvest. imp. voyenno-med. Akad. St. Petersburg 1905; 11: 365

15Laennec R Th H: De l’auscultation médiate, ou traité du diagnostic des maladies des poumons et du coeur. 2 vols, Paris, J. A. Brosson & J. S. Chaudé, 1819

15Lejumeau J A, Vicomte de Kergaradec: Mémoire sur l’auscultation appliquée à l’étude de la grossesse. Paris, Méquignon-Marvis, 1822 (Lejumeau ismerte fel a magzati szívhangok diagnosztikus jelentőségét; lásd H. F. J. Naegele, 1838)

15Marey E J: Recherches sur le pouls au moyen d’un nouvel appareil enregistreur le sphygmographe. Paris, E. Thunit & Cie, 1860

15Mikulicz-Radecki von J: Ueber Gastroskopie und Oesophagoskopie. Wien. Med. Presse 1881; 22: 1405-08, 1437-43, 1473-75, 1505-07, 1537-41, 1573-77 és 1629-31 (az első oesophagogastroszkópia elektromos fényforrás segítségével)

15Naegele H F J: Die geburtshilfliche Auskultation. Mainz, V. von Zabern, 1838 (a magzati szívhangokat Naegele előtt leírta már J. A. Lejumeau is 1822-ben)

15Nitze M: Eine neue Beobachtungs- und Untersuchungsmethode für Harnröhre, Harnblase und Rectum. Wien. med. Wschr. 1897; 29: 649-52, 688-90, 713-16, 776-82 és 806-10 (Nitze 1877-ben szerkesztett, elektromos fénnyel ellátott, 1897-ben tökéletesített cysztoszkópja)

15Papanicolau G N: The diagnostic value of vaginal smears in carcinoma of the uterus. Amer. J. Obstet. Gynec. 1941; 42: 193-206

15Perthes G Cl: Ueber den Einfluss der Röntgenstrahlen auf epitheliale Gewebe, insbesondere auf das Carcinom. Arch. klin. Chir. 1903; 71: 955-1000 (Perthes a radioterápia úttörője)

15Piorry P A: De la percussion médiate. Paris, J. S. Chaudé, 1828 (a perkussziós kalapács és a plessiméter feltalálója)

15Reuter M A, Reuter H J: Geschichte der Endoskopie. Stuttgart, K. Krämer Verlag, 1998

15Riva-Rocci Sc: Un nuovo sfigmomanometro. Gaz. Med. Torino 1896; 47: 981-96, 1001-17

15Röntgen W: Ueber eine neue Art von Strahlen. Vorläufige Mittheilung. Würzburg, S. B. phys.- med. Ges. Würzburg, 1895; 132-41 (1895. december 28-án). (Röntgen második és harmadik közleménye ugyanitt jelent meg 1896 március 9-én és 1896 májusában.)

15Sahli H: Lehrbuch der klinischen Untersuchungsmethoden. Fr. Deuticke, Leipzig, Wien, 1913

15Santorio S: Commentaria in primum fen. I. libri canonis Avicennae. Venetiis, apud M. A. Brogiollum, 1625 (Santorio itt közli először klinikai megfigyeléseit a thermoszkóppal és a pulsilogiummal)

15Sicard J A, Forestier J: L’exploration radiologique des cavités broncho-pulmonaires par les injections intra-trachéales d’huile iodée. J. méd. Franç. 1924; 13: 3-9 (bronchográfia)

15Skoda J: Abhandlung über Perkussion und Auskultation. Wien, Seidel, 1839

15Skoda J: Ueber den Herzstoss und die durch die Herzbewegungen verursachten Töne. Med. Jahrbuch k. österreich. Staates (Wien) 1837; N. F. 13: 227-66

15Sternberg M: Joseph Skoda. Wien, 1924

15Sterpellone L: Instruments for Health from Origins to Yesterday. Montedison Group Farmitalia, Carlo Erba, 1986

15Van Slyke D D: The determination of gases in blood and other solutions by vacuum extraction and manometric measurement. J. biol. Chem. 1924; 61: 523-73 (a mai vérgázanalizátorok őse)

15Vierordt K: Die bildliche Darstellung des menschlichen Arterienpulses. Arch. physiol. Heilk. 1854; 13: 284-87

15Wassermann von A: Eine serodiagnostische Reaktion bei Syphilis. Dtsch. med. Wschr. 1906; 32: 745-46 (A Wassermann-reakciót Bordet és Gengou komplementkötési reakciója tökéletesítette)

15Weil A: Handbuch und Atlas der topographischen Perkussion. Leipzig, 1880

15Wunderlich C A: Das Verhalten der Eigenwärme in Krankheiten. Leipzig, O. Wigand, 1868 (a klinikai hőmérőzés és a betegségekre jellemző lázgörbék klasszikus leírása)

 

 

16) Operatív medicina: általános, ideg-, mellkas-, szív- és hasi sebészet, szülészet-nőgyógyászat, urológia, ortopédia, helyreállító (plasztikai) és baleseti sebészet

 

16Agricola J: Neue Feldscherer=Kunst. Dresden, Winckler, 1716

16Aymand Cl: On an inguinal rupture, with a pin in the appendix caeci, incrusted with stone… Phil. Trans. 1736; 39: 329-42 (Aymand végezte az első appendektómiát)

16André (Andry) N: L’orthopédie ou l’art de prévenir et de corriger dans les enfants, les difformités du corps. 3 vols, Paris, la veuve Alix, 1741 (az első ortopédiai munka; reprint: 1961)

16Atlee W S: A table of all the known operations of ovariotomy. From 1701-1851. Trans. Amer. med. Ass. 1851; 4: 286-314 (Atlee 387 petefészektömlő műtétről számol be.)

16Aveling J H: The Chamberlens and the midwifery forceps. London, J. & A. Churchill, 1882

16Bankoff G.: The Story of Surgery. Arthur Barker Ltd., London, 1947

16Barnard Chr N: A human cardiac transplant: an interim report of a successful operation performed at Groote Schuur Hospital, Cape Town. S. Afr. Med. J. 1967; 41: 1271-4 (az első homológ szívtranszplantáció)

16Baudelocque J L: L’art des accouchements. 2 vols. Paris, Méquignon, 1781 (Baudelocque vezette be a medencekörzőt, a pelvimetria módszerét)

16Benedek István: Semmelweis. Gondolat könyvkiadó, Budapest, 1980

16Beruti Josue A: Semmelweis y la fiebre puerperal. Buenos Aires, 1939

16Bick E M: Source book of orthopaedics. 2^nd ed., Baltimore, Williams & Wilkins, 1948

16Billroth Th: Die allgemeine chirurgische Pathologie und Therapie in fünfzig Vorlesungen. 3. und 4. Auflage, Berlin, G. Reimer, 1863, 1868

16Billroth Th: Ueber die Resection des Oesophagus. Arch. klin. Chir. 1872; 13: 65-69

16Blalock A, Taussig H Br: The surgical treatment of malformations of the heart in which there is pulmonary stenosis or pulmonary atresia. JAMA 1945; 128: 189-202

16Böhler L: Technik der Knochenbruchbehandlung. Wien, W. Maudrich, 1929

16Brambilla J A: Instrumentarium Chirurgicum Militare Austriacum. Wien, 1782

16Bruck Jakab: Semmelweis Ignácz Fülöp. Hrsg. von der Ungarischen Medizinischen Bücher Editions-Gesellschaft, Budapest, 1886

16Brunschwig H: Das ist das buch der Cirurgia. Hantwirckung der wundartzny von Hyeronimo brunschwig. Strassburg, J. Grüninger, 1497 (új kiadása: Das Buch der Chirurgie. München, 1911)

16Burnham W: Exstirpation ot the uterus and ovaries for sarcomatous diseases. Nelson’s Amer. Lancet 1854; 8: 147 (az első ismertetett sikeres transzperitoneális hysterectomia)

16Burton J: An essay toward a complete new system of midwifery, theoretical and practical. London, J. Hodges, 1751 (Először Burton sejtette meg a febris puerperalis ragályosságát)

16Carrel A: The surgery of blood vessels. Johns Hopkins Hosp. Bull. 1907; 18: 18-28

16Céline L-F: Leben und Werk des Philipp Ignaz Semmelweis. Karolinger Verlag, Wien, 2003

16Chelius M J: Handbuch der Chirurgie. 7. Auflage, Heidelberg, J. Groos, 1851

16Claye Sir A M: The evolution of obstetric analgesia. London, Oxford University Press, 1939

16Cooley D A: Total excision of the aortic arch for aneurism. Surg. Gynec. Obstet. 1955; 101: 667-72

16Cooper Sir A P, Travers B: Surgical essays. London, Cox & Son, 1818-19

16Cooper Sir A P: A case of aneurism of the carotid artery. Med.-chir. Trans. 1809; 1: 1-12 (Cooper második esete, az art. carotis communis ligatúrája sikeres volt)

16Cope Sir V Z: A history of the acute abdomen. London, Oxford University Press, 1965

16Cushing H W: Meningiomas. Their classification, regional behaviour, life history, and surgical end results. Springfield, C. C. Thomas, 1938

16Cushing H W: Tumors of the nervus acusticus and the syndrome of the cerebello-pontile angle. Philadelphia, W. B. Saunders, 1917

16Demme H: Allgemeine Chirurgie der Schusswunden nach den Erfahrungen in den norditalienischen Lazarethen von 1859. Würzburg, Stahelsche Buchhandlung, 1863

16Deventer van H: Operationes chirurgicae novum lumen exhibentes obstetricantibus. Lugduni Batavorum, A. Dyckhuisen, 1701 ( a csontos medence kóros elváltozásainak ismertetésével). (Német fordításban: Neues Hebammenlicht, in welchem aufrichtig gelehret wird, wie alle unrecht liegende Kinder.. in ihr rechtes Lager zu bringen, und glücklich heraus zu ziehen. 6. Auflage, Jena, Cröker Witwe, 1775)

16Dieffenbach J F: Chirurgische Erfahrungen, besonders über die Wiederherstellung zerstörter Theile des menschlichen Körpers… . 3 Bände und Atlas. Berlin, T. C. F. Enslin, 1829-34

16Diepgen P: Frau und Frauenheilkunde in der Kultur des Mittelalters. Stuttgart, G. Thieme, 1963

16Domány Imre: Semmelweis küzdelmes élete a tudományos igazság szolgálatában. Az aszepszis és antiszepszis vázlatos története 100 év távlatából. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1958

16Dupuytren G: Leçons orales de clinique chirurgicale. 4 vols. Paris, Germer-Baillière 1832-34

16Engelmann W: Bibliotheca Medico-Chirurgica et Anatomico-Physiologica. Faksimile-Ausgabe des Originals aus dem Jahre 1848 mit Supplement. G. Olms Verlagsbuchhandlung, Hildesheim 1965

16Esmarch von J F A: Ueber künstliche Blutleere bei Operationen. Samml. klin. Vortr., 1873, Nr. 58 (Chirurgie, Nr. 19), pp 373-84

16Fabry von Hilden: New Feldt Artzney Buch von Kranckheiten und Schäden, so in Kriegen den Wundarzten gemeinlich fürfallen. Basel, L. König, 1615 (újabb kiadása: Ausgewählte Observationes, SK* No. 22, Leipzig, 1914). Fabry a német sebészet első jelentős képviselője. Bevezette a gangrénás vagy a sérült láb épben (pl. a combon) történő elektív amputációját.

16Fasbender H: Geschichte der Geburtshülfe. Jena, Gustav Fischer Verlag, 1906

16Fekete Sándor: Semmelweis as seen by his contemporaries and the posterity. Ther. Hung. 1965; 13: No. 4:1–5

16Fekete Sándor: Tauffer Vilmos 1851–1934. Adatok a magyar szülészet és nőgyógyászat történetéhez. Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, 1971

16Fischer G: Chirurgie vor 100 Jahren. Historische Studie über das 18. Jahrhundert aus dem Jahre 1876. Springer Verlag, Berlin, 1978 (reprint-kiadás)

16Forlalini C: A contribuzione della terapia chirurgia della tisi; ablazione de polmone? Pneumotoraces artificiale? Gazz. Osp. Clin. 1882; 3: 537, 585, 601, 609, 617, 625, 641, 657, 665, 689 és 705 (a mesterséges pneumothorax, a „légmelltöltés” módszerének leírásával)

16Franco P: Petit traite contenant une des parties principalles de chirurgie, laquelle les chirurgiens hernieres exercent. Lyon, A. Vincent, 1556 (Pierre Franco, a gáti kőmetszés legkiválóbb 16. századi mestere 1556-ban közli a suprapubicus cystotomia műtéti leírását)

16Fuchs Th.: Die Mechanisierung des Herzens. Suhrkamp Verlag, Frankfurt a. M., 1992

16Gersdorff H: Feldtbuch der wundtartzney. Straßburg, J. Schott, 1517. Reprint: 1967 (Gersdorff Colmarban 200 amputációt végzett; A. Parével ellentétben a lőtt sebek forró olajjal történő kezelésének híve)

16Gersuny R: Theodor Billroth. Wien, 1923

16Gibbon J H: An oxygenator with a large surface-volume ratio. J. Lab. clin. Med. 1939; 24: 1192-98 (a szív-tüdő motor első sikeres modellje állatkísérletekben)

16Gordon A: A treatise on the epidemic puerperal fever of Aberdeen. London, G. G. & J. Robinson, 1795

16Greenblatt S H, ed: A History of Neurosurgery in Its Scientific and Professional Contexts. The American Association of Neurological Surgeons. Park Ridge, Illinois, 1997

16Gross R E: Surgical ligation of a patent ductus arteriosus: report of first succesful case. JAMA 1939; 112; 729-31

16Gross R E: Surgical correction for coarctation of the aorta. Surgery 1945; 18: 673-78

16Gurlt E: Geschichte der Chirurgie und ihrer Ausbildung. Volkschirurgie – Altertum – Mittelalter – Renaissance. 3 Bände, Berlin, A. Hirschwald, 1898. Új kiadása: Hildesheim, G. Olms Verlagsbuchhandlung, 1964

16Győry Tibor: Die Abstammung des Ignaz Philipp Semmelweis. Deutsch. Med. Wschr. 1936; (19): 787–89

16Győry Tibor: Semmelweis. Orv. Hetil. 1905; 49 (33), pp. 1–14 (különlenyomat)

16Győry Tibor: Semmelweis’ gesammelte Werke, hrsg. von Tiberius von Győry. Gustav Fischer Verlag, Jena, 1905

16Halbertsma T: Eclampsia gravidarum: eene nieuwe indicatie voor sectie caesarea. Ned. T. Geneesk. 1889; 2 D, 25: 485-91

16Haller von A: Bibliotheca chirurgica, 2 Bände, Bernae et Basileae, 1774-76 (3 kötetes fakszimile kiadása: Hildesheim, G. Olms Verlagsbuchhandlung, 1971)

16Hardawey M R: A History of Thoracic Surgery. Springfield/Ill., C. C. Thomas, 1961

16Hegar A: Diagnose der frühesten Schwangerschaftsperiode. Dtsch. med. Wschr. 1895; 21: 565-67

16Heister L: Chirurgie, in welcher alle, was zur Wund=Artzney gehöret, nach der neuesten und besten Art. Nürnberg, J. Hoffmann, 1718

16Heister L: Institutionis Chirurgiae, 1719

16Himes N E: Medical history of contraception. Baltimore, Williams & Wilkins, 1936

16Holmes O W: The contagiousness of puerperal fever. N. Engl. Quart. J. Med. Surg. 1842-43, 1: 503-30 (reprint in: Medical Classics 1936; 1: 211-43)

16Holmes O W: Puerperal fever, as a private pestilence. Boston, Ticknor & Fields, 1855 (egy Semmelweis módszerére emlékeztető aszeptikus eljárás említésével)

16Huard P, Grmek M D: La Chirurgie Moderne. Vol I: En occident (V°-XV° siècles), vol. II: Ses débuts en occident XVI°-XVIII° siècles. Les Éditions Roger Dacosta, Paris, 1966

16Hunt T: The Medieval Surgery. London, Boydell Press, 1999

16Hunter J: A Treatise on the Blood, Inflammation and Gun-Shot Wounds. London, G. Nicol, 1794

16Hunter J: The works of John Hunter. Ed. by J. F. Palmer, 4 vols and atlas, London, Longman, 1835-37

16Hurt R: The History of Cardiothoracic Surgery from Early Times. The Parthenon Publ. Group, New York, 1996

16Illyés Géza: Uretercathéterezés és radiographia. Orv. Hetil. 1901; 45: 659-62

16Johnson St L: The history of cardiac surgery. Baltimore, Johns Hopkins Press, 1970

16Judet J: The use of an artificial femoral head for arthroplasty of the hip joint. J. Bone Joint Surg 1950; 32B: 166-73 (Judet akrilátprotézisét követte Sir J. Charnley csípőprotézise 1961-ben)

16Kapronczay Károly: Semmelweis. Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Budapest, 2003

16Kertész Róbert: Semmelweis. Zürich, 1943 (Holland nyelvű kiadása 1947-ben jelent meg)

16King J: Case of an extra-uterine foetus, produced alive through an incision made into the vagina of the mother, who recovered after delivery. Med. Reposit. 1817, n. s., 3: 388-94 (az első extrauterin terhességnél végzett sikeres gáti császármetszés)

16Kirschner M: Ueber Nagelextension. Beitr. klin. Chir. 1909; 64: 266-79 (lásd L. Böhler 1929)

16Kobler J.: The reluctant surgeon. The Life of John Hunter. Heinemann, London, 1960

16Kocher E Th: Ueber Kropfexstirpation und ihre Folgen. Arch. klin. Chir. 1883; 29: 254-337

16Lampe R: Dieffenbach. Leipzig, 1934

16Larrey D J: Mémoires de chirurgie militaire, et campagnes. 4 vols., Paris, J. Smith, 1812-17

16Leonardo R A: History of gynecology. New York, Froben Press, 1944

16Lesky E: Ignaz Philipp Semmelweis und die Wiener medizinische Schule. Wien, 1964

16Lillehei Cl W: Controlled cross circulation for direct-vision intracardiac surgery; correction of ventricular septal defects, atrioventricularis communis, and tetralogy of Fallot. Postgrad. Med. 1955; 17: 388-96

16Liston R: Practical surgery. London, J. Churchill, 1837

16Macewen Sir W: Tumour of the dura mater – convulsion – removal of tumour by trephining – recovery. Glasg. med. J. 1879; 12: 210-13

16Malade Th: Semmelweis, az anyák megmentője. A legnagyobb magyar orvos életregénye. (Semmelweis. Der Retter der Mütter, München, 1924, ford.: Váradi Sándor), Tinta könyvkiadó, Budapest, 2000

16Malgaigne J Fr: Traité des fractures et des luxations. 2 vols., Paris, J. B. Baillière, 1847-55

16Mauriceau Fr: Traité des maladies des femmes grosses et accouchées. Paris, chez l’autor, 1668 (korának legtökéletesebb szülészeti tankönyve, a tudományos szülészet klasszikusa)

16McKay W J St: The history of ancient gynaecology. London, Baillière, Tindall & Cox, 1901

16Meade R H: A history of thoracic surgery. Springfield, C. C. Thomas, 1961

16Michaelis G A: Das enge Becken: nach eigenen Beobachtungen und Untersuchungen. Leipzig, G. Wigand, 1851 ( H. van Deventer műve után e témakör legtökéletesebb monográfiája)

16Morton Thompson: Az élet ára (‘The Cry and the Covenant’, ford.: Vérmes Magda). Semmelweis Ignác életregénye. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1962

16Moulin de D: A history of surgery. With emphasis on the Netherlands. Dordrecht/Boston and Lancaster, Martinus Nijhoff Publ., 1988

16Mörgeli Chr: Die Werkstatt der Chirurgen. Zur Geschichte des Operationssaales. Editiones Roche, Basel, 1999

16Murphy L J Th: The history of urology. Springfield, C. C. Thomas, 1971

16Murray D W G: Heparin and the thrombosis of veins following injury. Surgery 1937; 2: 163–87 (Murray és mtsai vezették be a perioperatív heparin trombózisprofilaxist)

16Nissen R: Exstirpation eines ganzen Lungenflügels. Zbl. Chir. 1931; 58: 3003-06 (az első sikeres pneumonektómia)

16Nöske H-D: Lithotomia vesicae. W. Zuckschwerdt Verlag, München, 1982

16Nuland S B: The Doctor’s Plague – Germs, Childbed Fever, and the Strange Story of Ignác Semmelweis. W. W. Norton Comp, New York, 2003

16Osgood R B: The evolution of orthopaedic surgery. St. Louis, C. V. Mosby, 1925

16Osiander Fr B: Handbuch der Entbindungskunst. 4 Bände, Tübingen, C. F. Osiander, 1818-25

16Paré A: Dix livres de la chirurgie, avec le magasin des instruments necessaires à icelle. Paris, imp. J. Le Royer, 1564 (Angol kiadása: Ten Books of Surgery, translated by R. W. Linker and N. Womack, Athens/Ga, University of Georgia Press, 1969)

16Parry J S: Extra-uterine pregnancy. Philadelphia, H. C. Lea, 1876

16Pasteur L: Septicémie puerpérale. Bull. Acad. Méd. (Paris) 1879; 2 sér., 8: 505-508 (a gyermekágyi lázat okozó streptococcusok leírásával)

16Pirogov N I: Klinische Chirurgie. Leipzig, Breitkopf und Härtel, 1851-54

16Ploss H: Das Weib in der Natur- und Völkerkunde. Leipzig, 1895

16Pólya Jenő: Zur Stumpfversorgung nach Magenresektion. Zbl. Chir. 1911; 38: 892-94

16Pravaz Ch G: Sur un nouveau moyen d’opére la cogulation du sang dans les artères, applicable à la guérison des anévrismes. C. R. Acad. Sci. (Paris) 1853; 36: 88-90 (Pravaz, majd A. Th. Middeldorpf (1854) honosította meg a galvanokautert a sebészi gyakorlatban)

16Radcliffe W: The secret instrument. The birth of the midwifery forceps. London, W. Heinemann, 1947

16Ravitch M M: A Century of Surgery 1880–1980. Vol. 1–2., J. B. Lippincott & Co., Philadelphia, 1981

16Rehn L: Fall von penetrirender Stichverletzung des rechten Ventrikels. Herznaht. Zbl. Chir. 1896; 23: 1048-49

16Romaine-David A: John Gibbon and his Heart-Lung Machine. Philadelphia, University of Pennsylvania Press, 1992

16Roonhuyze van H: Heel-konstige aanmerkkingen betreffende de gebreeken der vrouwen. Amsterdam, weduwe van T. Jacobsz, 1663 (Az első modern nőgyógyászati műtétttan. Roonhuyze több sikeres császármetszést végzett és egy retractor segítségével megkísérelte a vesico-vaginális sipoly kiírtását is)

16Rousset (Roussetus, Rossetus) Fr: Traité nouveau de l’hysterotomotokie, ou enfantement caesarien. Paris, Denys du Val, 1581 (15 sikeres császármetszés ismertetésével)

16Rösslin E (Rhodion): The byrth of mankynde. London T. R., 1540 (értékes bibliográfiával ellátva J. W. Ballantyne adta ki újra: J. Obstet. Gynaec. Brit. Emp. 1906; 10: 297-325)

16Rutkow I M: Surgery. An Illustrated History. Mosby-Year Book, St. Louis, 1993

16Rüster D: Alte Chirurgie. Legende und Wirklichkeit. VEB Verlag Volk und Gesundheit, Berlin, 1985

16Rüster D: Der Chirurg. Ein Beruf zwischen Ruhm und Vergessen. Edition Leipzig, 1993

16Saliceto de G: La ciroxia vulgarmente fata. Venice, F. da Pietro, 1474 (Saliceto 1275 körül írott sebészeti könyve P. Pifteau francia fordításában Toulouse-ban jelent meg 1898-ban)

16Sauerbruch E F: Über die Ausschaltung der schädlichen Wirkung des Pneumothorax bei intrathorakalen Operationen. Zbl. f. Chirurgie 1904; 31: 146-49

16Sauerbruch E F: Die Chirurgie der Brustorgane. 2 Bände, Berlin, J. Springer, 1920-25

16Sauerbruch E F: Erfolgreiche operative Beseitigung eines Aneurysma der rechten Herzkammer. Arch. klin. Chir. 1931; 167: 586-88

16Scanzoni von F W: Lehrbuch der weiblichen Sexualorgane. Wien, Braumüller, 1857

16Scanzoni von F W: Compendium der Geburtshilfe. 2. Auflage, Wien, Seidel, 1861

16Schipperges H: 5000 Jahre Chirurgie. Magie – Handwerk –Wissenschaft. Kosmos-Bibliothek, Stuttgart, 1967

16Schwabe H: Der langer Weg der Chirurgie. Vom Wundarzt und Bader zur Chirurgie. Strom-Verlag, Zürich, 1986

16Scultetus J: Wund = Artzneyisches Zeug = Hauß. Franckfurt, J. Gerlin, 1666

16Semmelweis Ignaz Philipp: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxe des Kindbettfiebers. C A Hartleben’s Verlags-Expedition, Pest, Wien und Leipzig, 1861

16Semmelweis Ignaz Philipp: Offener Brief an sämmtliche Professoren der Geburtshilfe. Königlich ungarische Universitäts-Buchdruckerei, Ofen, 1862

16Siebold A E: Handbuch zur Erkenntnis und Heilung der Frauenzimmerkrankheiten. Wien, Lechner, 2 Bde, 1831

16Siebold von E C J: Versuch einer Geschichte der Geburtshilfe. Tübingen, 1901

16Siegemundin J: Die Chur-Brandenburgische Hoff-Wehe-Mutter. Cölln an der Spree, U. Leibperten, 1690 (a 17. század legjobb német szülésznője. Placenta praeviánál megnyitotta az amnionzsákot és szerkesztett egy szétszedhető, állítható, egészen modern szülőszéket)

16Silló-Seidl Georg: Die Wahrheit über Semmelweis. Das Wirken des großen Arzt-Forschers und sein tragischer Tod im Licht neu entdeckter Dokumente. Eine Bild-Biographie. Ariston Verlag, Genf, 1978

16Smellie W: A treatise on the theory and practice of midwifery. London, D. Wilson, 1752 (leírja a szülés fázisait, a fogó alkalmazásának szabályait és a medence topográfiáját)

16Stromayr C: Practica copiosa. Die Handschrift des Schnitt- und Augenarztes Caspar Stromayr in Lindau im Bodensee in der Lindauer Handschrift (P. I. 46) vom 4. Juli 1559. Faksimile-Ausgabe der Idra-Verlagsgesellschaft GmbH, Berlin, 1925

16Sudhoff K: Beiträge zur Geschichte der Chirurgie im Mittelalter. Graphische und textliche Untersuchungen in mittelalterlichen Handschriften. 2 Bde. J. A. Barth Verlag, Leipzig, 1914

16Szállási Árpád, Gazda István, Kapronczay Károly, szerk.: Semmelweis Ignác emlékezete. I–II. kötet. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika és a Magyar Tudománytörténeti Intézet közös kiadványa. Budapest- Piliscsaba, 2001

16Száva István: Ein Arzt besiegt den Tod. Aus dem Leben von Ignaz Semmelweis. (Egyedül a halál ellen, ford. Liane Dira), Athenaeum, Budapest, 1968

16Szilágyi D. Imre: Clinical use of an elastic Dacron prosthesis. Arch. Surg. 1958; 77: 538-51

16Tagliacozzi G: De curtorum chirurgia per insitionem. Venetiis, apud G. Bindonum jun., 1597 (a bolognai Tagliacozzi az orrplasztika európai úttörője). Új kiadása: Mexico, 1974

16Theodorico Borgognoni: The surgery of Theoderic ca. 1267. Translated from the Latin by E. Campbell and J. Colton, 2 vols, New York, Appleton-Century-Crofts, 1955-60

16Thompson Ch J S: The history and evolution of surgical instruments. New York, Schuman, 1942

16Trendelenburg Fr: Ueber die operative Behandlung der Embolie der Lungenarterie. Arch. klin. Chir. 1908; 86: 686-700

16Vajda László: Ob das Pneumoperitoneum in der Kollapstherapie der beiderseitigen Lungentuberkulose angewandt werden kann? Z. Tuberk. 1933; 67: 371-75 (ezt a módszert Bányai András László a nervus phrenicus bénításával kombinálta: J. Thorac. Surg. 1935; 5:132-42)

16Valentin B: Geschichte der Orthopädie. Stuttgart, F. Enke Verlag, 1961

16Walker A E: A history of neurological surgery. Baltimore, Williams & Wilkins, 1951 (with 2400 references!)

16Wallace A F: The Progress of Plastic Surgery: An Introductory History. Oxford, W. A. Meeuws, 1982

16Wenzel C: Allgemeine geburtshülfliche Betrachtungen und über die künstliche Frühgeburt. Mainz, F. Kupferberg, 1818 (az első művi koraszülés)

16Wertheim E: Zur Frage der Radicaloperation beim Uteruskrebs. Arch. Gynäk. 1900; 61: 627-68, 1902; 65: 1-39

16Weszprémi István: Bába mesterségre tanító könyv.. . Debrecen, Margitai István nyomdája, 1766 (a G. van Swieten ajánlásával megjelent első magyar bábakönyv H. N. H. Krantz művének fordítása)

16Wilkins R H: Neurosurgical classics. New York, Johnson Reprint Corp., 1965

16Zenker R: Sauerbruch und die Entwicklung der Thoraxchirurgie. Münchn. med. Wschr. 1975; 117 (45): 1815-18

16Zimmermann L M: Great ideas in the history of surgery. Baltimore, Williams & Wilkins, 1961

 

17) Szemészet, fül-orr-gégészet és fogorvostan

 

17Aetius de Amida: Die Augenheilkunde. Griechisch und Deutsch, hrsg. von J. Hirschberg, Leipzig, Veit & Co, 1899 (Aetius műve korábbi tanulmányok gyűjteménye)

17Artzney Buchlein, wider allerlei Kranckheyten und Gebrachen der Tzeen. Leipzig, M. Blum, 1530 (az első újkori fogászati munka)

17Baader A: Entwicklung der Augenheilkunde im 18. und 19. Jahrhundert. Basel, 1933

17Boerhaave H: Praelectiones publicae de morbis oculorum. Gottingae, Vandenhoeck, 1746

17Chance B: Ophthalmology. New York, P. B. Hoeber, 1939 (a szemészet története ókortól a modern időkig)

17Coiter V: De auditus instrumento. In: Externarum et internarum principalium humani corporis partium tabulae. Norinbergae, off. T. Gerlatzeni, 1573 (a fül első monográfiája)

17Condronchi G B: De vitiis vocis, libri duo. Francofurti, apud heredes A. Wecheli, 1597 (az első, kizárólag a gége betegségeinek szentelt monográfia; lásd A. Trousseau, 1837)

17Corti A, Marchese: Recherches sur l’organe de l’ouïe des mammifères. Z. wiss. Zool. 1851; 3: 109-69 (a cochlea mikroszkópos szerkezetét Corti írta le először: Corti-féle szerv)

17Crowley C G: Dental biography: a standard reference list of books on dentistry published throughout the world from 1536 to 1885. Philadelphia, S. S. White Dental Mfg Co, 1885

17Czermak J N: Physiologische Untersuchungen mit Garcias’s Kehlkopfspiegel. S. B. k. Akad. Wiss. Wien, math.-nat. Cl. 1858; 29: 557-84 (lásd Manuel Garcia, 1854-55)

17Dieffenbach J F: Ueber das Schielen und die Heilung desselben durch eine Operation. Berlin, Förstner, 1842 (a külső szemizmok korrekciós myotómiájának leírásával)

17Eustachi B: Libellus de dentibus. In: Opuscula anatomica 1563. Az első tudományos igényű fogászati anatómia (német fordítása 1951: Wien, Urban & Schwarzenberg)

17Fauchard P: Le chirurgien dentiste, ou traité des dents. 2 vols, Paris, J. Mariette, 1728 (az első tudományos fogászati kézikönyv. Fouchard a fogászat „atyja”). Reprint kiadása: 1961, Párizs

17Flourens M-J-P: Expériences sur les canaux semi-circularies de l’oreille. Mém. Acad. roy. Sci. (Paris) 1830; 9: 455-77 (a félkörös ívjáratok sérülésével járó mozgás- és egyensúlyérzés zavarainak első vizsgálata)

17Forrai Judit: Fejezetek a fogorvoslás és eszközeinek történetéből. A fogászat rövid kultúrtörténete. Dental Press Hungary, Budapest, 2005

17Garcia Manuel P R: Observations on the human voice. Proc. roy. (London) 1854-55; 7:399-410 (lásd J N Czermak, 1858 és L. Türck, 1860)

17Graefe von A: Vorläufige Notiz über das Wesen des Glaucoms. v. Graefes Arch. Ophthal. 1854-55; 1, 1. Abt, pp 371-82

17Graefe von A: Ueber die Iridectomie bei Glaucom und über den glaucomatösen Process. v. Graefes Arch. Ophthal. 1857; 3, 2. Abt, pp 456-560, 1858; 4, 2. Abt., pp 127-61, 1862; 8, 2. Abt., pp 242-313

17Graefe von A: Ueber modificirte Linearextraction. v. Graefes Arch. Ophthal. 1865; 11, 3 Abt. pp 1-106, 1866; 12, 1. Abt., pp 150-223, 1868; 14, 3. Abt., pp. 106-48 (Graefe új hályogműtéte 10%-ról 2, 3%-ra csökkentette a megvakulás veszélyét)

17Graefe von A, Saemisch E Th, Hrsg: Handbuch der gesamten Augenheilkunde. 2. Auflage, 15 Bände, Leipzig, W. Engelmann, 1899-1918

17Grassi (Grapheus) B: De oculis eorumque aegritudinibus et curis. Ferra, Severinus de Ferrara, 1474 ( a legrégibb nyomtatott szemészeti könyv. Angol fordítása: C. A Wood, 1929)

17Guerini V: A history of dentistry. From the most ancient times until the end of the 18^th century. Amsterdam, 1909 (reprint: 1967)

17Guillemeau J: Traité des maladies d l’oeil. Paris, chez Charles Massé, 1585 (F H. Garrison szerint a reneszánsz legtökéletesebb szemészeti munkája)

17Haugwitz von Thilo: Ophthalmologisch-optische Untersuchungsgeräte. Enke Verlag, Stuttgart, 1981

17Heine L: Ueber den Ausgleich sämtlicher Brechungsfehler des Auges durch geschliffene Haftgläser (unter den Lidern getragene Schalen). Münch. med. Wschr. 1930; 77 (6-7): 271-72 (a modern kontaktlencsék prototípusa)

17Helmholtz H L F: Beschreibung eines Augenspiegels zur Untersuchung der Netzhaut im lebenden Auge. Berlin, A. Förstner, 1851. (új kiadása: SK* No. 4, Leipzig, 1910)

17Hirschberg J: Geschichte der Augenheilkunde im Altertum. Leipzig, 1899

17Huszár György: A magyar fogászat története. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár kiadása, Budapest, 1965

17Itard J M G: Traité des maladies de l’oreille et de l’audition. 2 vols, Paris, Méquignon Marvis, 1821 (a fülbetegségek első modern kézikönyve; Itard acuméterével vizsgálta a gyermekek és a nagyothallást szimulálók hallását is)

17Kräutermann V: Der sichere Augen= und Zahn=artzt, oder accurate Beschreibung Aller Augen- und Zahn=Gebrechen… (5 Theile in 1 Band), Berlin, 1735-37

17Liebreich R: Atlas der Ophthalmoskopie. Darstellung des Augengrundes im gesunden und krankhaften Zustande enthalten. Berlin, A. Hirschwald, 1863 (az első szemfenékatlasz)

17Lufkin A W: A history of dentistry. 2^nd ed., Philadelphia, Lea & Febiger, 1948

17Mercuriale G: De compositione medicamentorum tractatus, tres libros complectens, eiusdem de oculorum et aurium affectionibus praelectiones. Francofurti, apud J. Wechelum, 1584 (az első, főként fülbetegségekkel foglalkozó terápiás kézikönyv)

17Meyer H W: Om adenoide Vegetationer i Naesesvaelgrummet. Hospitalstidende 1868; 11: 177-81 (az adenoid vegetáció első leírása)

17Müller H: Zur Histologie der Netzhaut. Z. wiss. Zool. 1851; 3: 234-37 (a látóbíbor leírása)

17Münchow W: Albrecht von Graefe. G. Teubner Verlagsgesellschaft, Leipzig, 1978

17Plenk Josephi Jacobi: Doctrina de morbis oculorum. Viennae, apud R. Graeffer, 1783

17Politzer A: Geschichte der Ohrenheilkunde. 2 Bände, Stuttgart, F. Enke, 1878–82, 1907–13

17Radnót Magda: Famous Hungarian Ophthalmologists. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970

17Ring M E: Dentistry. An Illustrated History. C. V. Mosby & Co, St. Louis, 1985

17Ring M E: Geschichte der Zahnmedizin. Könemann Verlag, Köln, 1997

17Rosas A: Lehre von Augenkrankheiten. Wien, Wallishauser, 1834

17Salamon Henrik: A magyar stomatologia (fogászat) története. Magyar Fogorvosok Országos Egyesülete, Budapest, 1942

17Sasse C H: Geschichte der Augenheilkunde. Stuttgart, 1947

17Sorsby A: A short history of ophthalmology. 2^nd ed., London, Staples Press, 1948

17Stevenson R S, Guthrie D J: A history of oto-laryngology. Edinburgh, E & S. Livingstone, 1949

17Strömgren H L: Die Zahnheilkunde im achtzehnten Jahrhundert. Kopenhagen, Levin & Munksgaard, 1945

17Sudhoff K: Geschichte der Zahnheilkunde. Leipzig, J. A. Barth, 1921 (reprint kiadása: 1964)

17Thomas Sir J W T: Transplantation of cornea: a preliminary report on a series of experiments on rabbits. Trans. Ophthal. Soc. U. K. 1930; 50: 127-41

17Toynbee J: The diseases of the ear.. London, J. Churchill, 1860 (Toynbee az angol otológia „atyja”; 2000 készítményen vizsgálta a fül és az os temporale kórtani elváltozásait)

17Trousseau A, Belloc H: Traité pratique de la phthisie laryngée, de la laryngite chronique, et des maladies de la voix. Paris, J. B. Baillière, 1837 (a laryngológia első klasszikus műve)

17Türck L: Praktische Anleitung zur Laryngoskopie. Wien, W. Braumüller, 1860

17Wynbrandt J: The excruciating history of dentistry. St. Martin’s Griffin, New York, 2000

17Young Th: Observations on vision. Phil Trans. 1793; 83: 169-81 (amelyben Young a szem alkalmazkodóképességét a lencse változó konvexitásával járó fénytöréssel magyarázza)
18) Műtéti érzéstelenítés, vitális funkciók: anesztézia és pszichofarmakonok, intenzív terápia, transzfúziós medicina és szervtranszplantáció

 

18Anrep V K: Ueber die physiologische Wirkung des Cocaïn. Pflüg. Arch. ges. Physiol. 1880; 21: 38-77 (Moréno y Maiz-hoz hasonlóan Anrep is felismerte a kokain helyi érzéstelenítő hatását)

18Barr A M, Boulton Th B, Wilkinson D J, eds.: Essays on the history of anaesthesia. Royal Soc. of Med. Press, London, 1996

18Bauer J: Geschichte der Aderlässe. Werner Fritsch, München, 1966

18Benedek István: Mandragóra. 1. kötet: India. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1979

18Bergman A. Norman: The Genesis of Surgical Anesthesia. Wood Library-Museum of Anesthesiology, Park Ridge, Illinois, 1998

18Bier A K G: Versuche über Cocainisirung des Rückenmarkes. Dtsch. Z. Chir. 1899; 51: 361-69 ( az első gerincvelői érzéstelenítésről szóló beszámoló)

18Bigelow H J: Ether and chloroform: a compendium of their history and discovery. Boston, D. Clapp, 1848

18Blundell J: Observations on transfusion of blood. Lancet 1828; 2: 321-24 (első sikeres homológ vérátömlesztés kivérzett betegeknél Blundell Impellor nevű készülékével)

18Bradburne J M, Weber A, eds.: Blut. Kunst – Macht –Politik - Pathologie. Prestel Verlag, München, London, New York, 2001

18Brandt L, Nemes Cs, Goerig M, Bräutigam K-H, Nolte E, Krauskopf K-H: Illustrierte Geschichte der Anästhesie.Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, Stuttgart, 1997

18Brandt L, Pokar H, Schütte H: 100 Jahre Intubationsnarkose. Anaesthesist 1983, 32: 200-04

18Braun H F W: Die Lokalanästhesie, ihre wissenschaftlichen Grundlagen und praktische Anwendung. Leipzig, J. A. Barth, 1905

18Bromage Ph R: Epidural analgesia. Philadelphia, W. B. Saunders, 1978

18Brunngraber R: Opiumkrieg. Rowohlt Verlag, Stuttgart, 1939

18Bryan-Brown Chr W: The Evolution of Critical Care Medicine: An International Exchange. In: R. W. Taylor, W. C. Shoemaker, ed: Critical Care. State of the Art. Society of Critical Care Medicine, Vol. 12, 1991, pp 293–303

18Bryn Thomas K: The Development of Anaesthetic Apparatus. A History based on the Charles King Collection of the Association of Anaesthetists of Great Britain and Ireland. Blackwell Scientific Publ., Oxford, 1975

18Buxton D W: Anaesthetics, their Uses and Administrations. London, H. K. Lewis, 1900

18Carrel A, Guthrie Ch Cl: The transplantation of veins and organs. Amer. Med. 1905; 10: 1101-2 (ekkor végezte el Carrel kutyán az első szívátültetést)

18Coombs R R A: Detection of weak and „incomplete” Rh agglutinins: a new test. Lancet 1945; 2: 15-16

18Crile G W: The kinetic theory of shock and its prevention through anoci-association (shockless operation). Lancet 1913; 2: 7-16

18Davy H: Researches, Chemical and Philosophical; Chiefly Concerning Nitrous Oxide or Dephlogisticated Nitrous Air and its Respiration. London, J. Johnson, 1800 (reprint kiadása Butterworth & Co nyomdájában, Londonban, 1972-ben)

18Denis J B: Lettre …touchant deux expériences de la transfusion faites sur les hommes. Paris, J. Cusson, 1667 (a bárányvérrel végzett első heterológ transzfúzió beszámolójával)

18Drinker Ph: The use of a new apparatus for the prolonged administration of artificial respiration. I. A fatal case of poliomyelitis. JAMA 1929; 92: 1658-60 (a „vastüdő” első leírása)

18Duncum Barbara M: The development of inhalation anaesthesia. London, Roy. Soc. of Med., 1947

18Elliotson J: Numerous cases of surgical operations without pain in the mesmeric state. London, H. Baillière, 1843

18Faulconer A., Keys Th E: Foundations of anaesthesiology. 2 vols, Springfield, Ill., C. C. Thomas, 1965 (150 közleményt tartalmazó antológia a 16. századtól 1961-ig)

18Fox R C, Swazey JP: The Courage to Fail: A Social View of Organ Transplants and Dialysis. 2^nd ed., Chicago, University of Chicago Press, 1978

18Fülöp-Miller R: Triumph over pain. Hamish Hamilton, Rochester, Minnesota, 1938

18Gauss C J: Geburten in künstlichem Dämmerschlaf. Arch. Gynäk. 1906; 78: 579-631

18Gottlieb A M: A Pictorial History of Blood Practices and Transfusion. Arcane Publications, Scottsdale/Arizona, 1992

18Griffith H R, Johnson G E: The use of curare in general anesthesia. Anesthesiology 1942; 3: 418-20 (Harold R. Griffith és Enid Johnson vezette be a curarét az aneszteziológiai praxisba)

18Heyfelder J F: Die Versuche mit dem Schwefeläther und die daraus gewonnenen Resultate in der chirurgischen Klinik zu Erlangen. Erlangen, C. Heyder, 1847

18Karger-Decker B: Besiegter Schmerz. Geschichte der Narkose und der Lokalanästhesie. Koehler & Amelang Verlag, Leipzig, 1984

18Keil G: Geleitwort zur Illustrierten Geschichte der Anästhesie. Hrsg.: L. Brandt, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, Stuttgart, 1997, pp. 5–10.

18Keil G: Spongia somnifera. Anaesthesist 1989; 38: 643–648

18Keys Th E: Die Geschichte der chirurgischen Anästhesie. Springer Verlag, Heidelberg, Berlin, New York, 1968

18King H: Curare. Nature (London) 1935; 135: 469-70 (King izolálta a d-tubocurarint)

18Kirby R R, Smith R A, Dasautels D A, ed: Mechanical ventilation. New York/Edinburgh, Churchill Livingstone, 1985

18Klimkó Dezső: Az általános érzéstelenítés. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest, 1933

18Koller C: Vorläufige Mittheilung über locale Anästhesirung am Auge. Klin. Mbl. Augenheilk. 1884; 22, Beilageheft, pp 60-63 (az első sikeres helyi érzéstelenítés kokainnal)

18Kuhlen Fr-J: Zur Geschichte der Schmerz-, Schlaf- und Betäubungsmittel in Mittelalter und früher Neuzeit. Stuttgart, Deutscher Apotheker-Verlag, 1983

18Kuhn Fr: Perorale Tubagen mit und ohne Druck. Dtsch. Z. Chir. 1905; 76: 148-207

18Kuhn Fr: Die perorale Intubation. Ein Leitfaden zur Erlernung und Ausführung der Methode mit reicher Kasuistik. Berlin, S. Karger Verlag, 1911

18Landois L: Auflösung der rothen Blutzellen. Zbl. med. Wiss. 1874; 12: 419-22 (Landois fedezte fel a vérszérum haemolizáló hatását, amely végül is a vércsoportok felfedezéséhez vezetett; lásd Landsteiner 1900)

18Landsteiner K: Zur Kenntnis der antifermentativen, lytischen und agglutinierenden Wirkungen des Blutserums und der Lymphe. Zbl. Bakt. 1900; 27: 357-62

18Landsteiner K: An agglutinable factor in human blood recognised by immune sera for Rhesus blood. Proc. Soc. exp. Biol. (New York) 1940; 43: 223

18Lawin P, Opderbecke H W, Schuster H-P, Hrsg: Die Intensivmedizin in Deutschland. Geschichte und Entwicklung. Berlin/Heidelberg/New York, Springer, 2002

18Liebig von J: Ueber die Verbindungen, welche durch die Einwirkung des Chlors auf Alkohol, Aether, ölbildendes Gas und Essiggeist entstehen. Liebig’s Annalen 1832; 1: 182-230 (a kloroform szintézisének leírásával, amit 1831-ben már E. Souberian és 1832-ben S. Guthrie is előállított)

18Liley A W: Intrauterine transfusion of foetus in hemolytic disease. Brit. med. J. 1963; 2: 1107

18Little D M: Classical Anesthesia Files. Park Ridge/Ill., Wood Library-Museum of Anesthesiology, 1985

18Long Taylor F: Crawford W. Long and the Discovery of Ether Anesthesia. Paul B. Hoeber Inc, New York, 1928

18Lower R: An account of the experiment of transfusion, practised upon a man in London. Phil. Trans 1667; 2:557-64 (első humán heterológ transzfúzió Angliában; lásd: J. Blundell)

18Lundy J S: Intravenous anesthesia: preliminary report of the use of two new thiobarbiturates. Proc. Mayo Clin. 1935; 10: 536-43

18Macewen Sir W: Clinical observations on the introduction of tracheal tubes by mouth instead of performing tracheotomy or laryngotomy. Brit. med. J. 1880; 2: 122-24, 163-65 (az első endotracheális intubáció műtéti (klororoform) anesztéziánál; lásd Fr. Kuhn 1905, 1911)

18MacQuitty B: The Battle for Oblivion. The Discovery of Anaesthesia. G. G. Hanap & Co, London, 1969

18Merrill J P: Succesful homotransplantation of the human kidney between identical twins. JAMA 1956; 160: 277-82 (D. M. Hume 9 vesetranszplantációs kísérlete után 1955-ben)

18Morton W Th G: Remarks on the proper mode of administering sulphuric ether by inhalation. Boston, Dutton & Wentworth, 1847 (Morton első közleménye a sebészeti érzéstelenítésről)

18Mushin W W, Rendell-Baker L, Thompson P W, Mapleson W W: Automatic Ventilation of the Lungs: Historical Background to Automatic Ventilation. 3^ed, Oxford, Blackwell Scientific Publication, 1980, pp 184–249 (with 173 references)

18Mushin W W, Rendell-Baker L: The Principle of Thoracic Anaesthesia. Oxford, Blackwell Scientific Publ., 1953

18Müller J: Anästhetika. Verlag von Mitscher & Röstell, Berlin, 1898

18Müller W B: Narkologie. 2 Bände, Berlin, R. Trenkel, 1908

18Nemes Csaba: 150 éves a magyar műtéti érzéstelenítés. Aneszteziológia és Intenzív Terápia 1999; Suppl. 1: 4–11

18Nemes Csaba: Vajna Vilmos üveg-altatókosara. Egy hajdani világsiker emlékére. Aneszteziológia és Intenzív Terápia 1999; 29: 166-71

18Nizsalovszky Endre: A szerv- és szövetátültetések joga. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1970

18O’Dwyer J P: Intubation of the larynx. N. Y. med. J. 1885; 42: 145-47 (az endolaryngeális intubáció úttörője; lásd Sir W Macewen, 1880 és Fr Kuhn, 1905, 1911)

18Oehlecker F: Die Bluttransfusion. Urban & Schwarzenberg, 2. Auflage, Berlin, 1940

18Robinson V: Victory over pain. A history of anesthesia. Henry Schuman, New York, 1946

18Rosenfeld József: A’ kénégénygőz hatása, különösen seborvosi tekintetből. Pest, Heckenast Gusztáv, 1847 (német nyelvű kiadása: ,Die Schwefeläther-Dämpfe und ihre Wirksamkeit vorzüglich in Bezug auf operative Chirurgie’ szintén Heckenast pesti nyomdájában jelent meg ugyanebben az évben)

18Rushman G B, Davies N J H, Atkinson R S: A Short History of Anaesthesia. The first 150 Years. Butterworth/Heinemann, Oxford, 1996

18Scheel P: Die Transfusion des Blutes und Einsprützung der Arzeneyen in die Adern. Copenhagen, F. Brummer, 2 Bde, 1802-03 (a 3. kötetet J. F. Dieffenbach adta ki 1828-ban)

18Schellong S: Künstliche Beatmung. Strukturgeschichte eines ethischen Dilemmas. Stuttgart, G. Fischer, 1990

18Schleich C L: Infiltrationsanästhesie (locale Anästhesie) und ihr Verhältnis zur allgemeinen Narcose (Inhalationsanästhesie). Verh. Dtsch. ges. Chir. 1892; 21: 121-27

18Simpson Sir J Y: Discovery of a new anaesthetic agent, more efficient than sulphuric ether. Lond. med. Gaz. 1847, n.s., 5: 934-37, Lancet 1847; 2: 549 (a kloroform anesztéziáról)

18Snow J: On the inhalation of the vapour of ether in surgical operations. London, J. Churchill, 1847

18Starr D: Blut. Stoff für Leben und Kommerz. Gerling Akademie Verlag, München, 1998

18Steinbüchel von R: Vorläufige Mittheilung über die Anwendung von Skopolamin-Morphium-Injektionen in der Geburtshilfe. Zbl. Gynäk. 1902; 26: 1304-06 (lásd C. J. Gauss, 1906)

18Sykes W St: Essays on the First Hundred Years of Anaesthesia. 3 vols, Edinburgh/London, Churchill Livinsgtone, 1982

18Szombati Sándor: Narkosis. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1937

18Varga Péter: Szemelvények az intenzív betegellátás hazai történetébôl. Aneszteziológia és

Intenzív Terápia 1993; 23: 171-178

18Waldmann H: Paradigmen zur Geschichte der psychotropen Drogen. In: J. Schumacher, Hrsg: Melemata. Mannheim, Boehringer, 1967, pp 203–232

18Warren J C: Etherization with surgical remarks. Boston, W. D. Ticknor and Co, 1848

18Weese H: Evipan, ein neuartiges Einschlafmittel. Dtsch. med. Wschr. 1932; 58: 1205-07

18Wells H: A history of the discovery of the application of nitrous oxide gas, ether, and other vapours, to surgical operations. Hartford, J. G. Wells, 1847

18Wiemers K: Die Entwicklung der apparativen Dauerbeatmung. Anästhesiologie Intensivmedizin, 1978; 19: 410–16

18Wolfe R J, Menczer L F, eds: I Awaken to Glory. Essays Celebrating the Sesquicentennial of the Discovery of Anesthesia by Horace Wells. Boston Medical Library, 1994

18Wolfe R J: Robert C Hinckley and the Recreation of the First Operation under Ether. The Medical Library in the Francis A. Countway Library of Medicine, Boston/Mass., 1993

18Woolmer R: The Conquest of Pain. Cassell, London, 1961

18Younger W: Gods, Men and Wine. World Publ. Co., Cleveland, 1966

18Zinganell K, Hrsg: Anaesthesie – historisch gesehen. Schriftenreihe Anaesthesiologie und Intensivmedizin Nr. 197, Springer, Berlin, 1987

18Zuck D: Anaesthetic and postoperative recovery rooms. Anaesthesia 1995; 50: 435-38

 

19) Az agy felfedezése: neurológia, orvosi pszichológia, pszichiátria, elektromedicina, hipnózis és fájdalomterápia

 

19Ackerknecht E A: Kurze Geschichte der Psychiatrie. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1967

19Alexander F G, Selesnick S T: History of Psychiatry: An Evaluation of Psychiatric Thought and Practice from Prehistoric Times to the Present. London, Allen & Unwin, 1967

19Alzheimer A: Ueber eine eigenartige Erkrankung der Hirnrinde. Allg. Z. Psychiat. 1907; 64: 146-48

19Benedek István: Aranyketrec. Egy elmeosztály élete. Második kiadás, Medicina. Budapest, 1962

19Berger H: Über das Elektroenkephalogramm des Menschen. Arch. Psychiat. Nervenkr. 1929; 87: 527-70

19Bleuler P E: Dementia praecox oder die Gruppe der Schizophrenien. Leipzig/Wien, F. Deuticke, 1911 (Bleulertől származik a skizofrénia elmélete)

19Boerhaave H: Praelectiones academicae de morbis nervorum. Leipzig, Editio J. van Eems, 2 tom, 1762

19Bonica J: The Management of Pain. 3 vols, Philadelphia, Lea & Febiger, 1954 (a fájdalomterápia első klasszikus műve. Bonica a „pain clinic” megalapítója)

19Braid J: Neurohypnology, or the rationale of nervous sleep. London, J. Churchill, 1843 (Braid a modern hipnózis és a hipnoterápia előfutára; lásd Mesmer 1779 és Elliotson 1843)

19Brandt D-M: Epilepsie im Bild. Darstellungen zur Fallsucht aus sechs Jahrhunderten. Geigy und Ciba Pharma, Wehr, 1985/86

19Broca P: Remarques sur le siège de la faculté du langage articulé, suivie d’une observation d’aphemie (=aphasia). Bull. Soc. Anat. Paris 1861; 36: 330-57 (a Broca-féle beszédközpont leírásával)

19Brown-Séquard Ch E: Explication de l’hemiplégie croisé du sentiment. C. R. Soc. Biol. (Paris) 1850; pp 70-73, 134-95

19Charcot J M: Leçons sur les maladies du système nerveux faites à La Salpêtrière. 3 vols. Paris, A. Delahaye, 1872-87 (második munkája: .. les Maladies du cerveau.., Paris, 1876-80)

19Charcot J M: Oeuvres complètes. 9 vols, Paris, 1888-94

19Charcot J M, Pitres J A: Les centres moteurs corticaux chez l’homme. Paris, Rueff & Cie, 1895 (a kortikális motoros mezők létezésének igazolása)

19Clarke E S, Dewhurst K E: An illustrated history of brain function. Oxford, Sandford Pubs, 1972

19Cotugno D: De ischiade nervosa commentarius. Neapoli, apud Frat. Simonios, 1764 (Cotugno igazolta a liquor cerebrospinalis már Valsalva által 1692-ben is sejtett létezését)

19Dandy W E: Ventriculography following the injection of air into the cerebral ventricles. Ann. Surg. 1918; 68: 5-11, Amer. J. Roentgenol. 1919; 6: 26-36, Ann. Surg. 1919; 70: 397-403

19Descartes R: Des passions de l’âme. Henry Le Gras, Paris, 1649 (Descartes elsők között tekintette a nagyagyat az érzékelés, gondolkodás és valamennyi testi funkció központi irányítójának. Angol fordítása 1650-ben jelent meg.)

19Descartes R: De homine figuris et latinitate donatus a Florentio Schuyl. Lugduni Batavorum, apud F. Moyardum & P. Leffen, 1662 ( az emberi test iatrofizikai és a corpus pineale leírása)

19Du Bois-Reymond E: Untersuchungen über thierische Elektricität. 2 Bände, Berlin, G. Reimer, 1848-84

19Duchenne de Boulogne G B A: De l’électrisation localisée et de son application à la physiologie, à la pathologie et à la thérapeutique. Paris, J. B. Baillière, 1855 (atlasszal: 1862)

19Ellenberger H F: The Discovery of the Unconscious: The History and Evaluation of Dynamic Psychiatry. New York, Basic Books, 1970

19Finger St: Origins of Neuroscience. A History of Explorations into Brain Function. Oxford University Press, Oxford, New York, 1994

19Flourens M-J-P: Recherches sur les propriétés et les fonctions du système nerveux dans les animaux vertébrés. Arch. gén. Med. 1823; 2: 321-70 (leírta a decerebrációs rigiditást és a kisagy testtartást és mozgást koordináló szerepét)

19Flourens M-J-P: Recherches expérimentales sur les propriétés et les fonctions du système nerveux, dans les animaux vertébrés. Paris, Crevot, 1824

19Freud S: Sammlung kleiner Schriften zur Neurosenlehre. 4 Bände, Wien, F. Deuticke, 1906-18

19Freud S: Gesammelte Werke. 16 Bände, Frankfurt a. M, S. Fischer, 1950

19Freud S: Totem und Tabu. Einige Übereinstimmungen im Seelenleben der Wilden und der Neurotiker (1913). Fischer Bücherei, Frankfurt a. M., 1956

19Freud S: Briefe 1873–1939. Frankfurt a. M, S. Fischer, 1968 (lásd: Sigmund Freud és Ferenczi Sándor levelezése, 2000)

19Freud S: Über Träume und Traumdeutungen (1899-1900). Frankfurt a. M, S. Fischer, 1971

19Freud S: The collected edition of the psychological works of Sigmund Freud. Translated from the German under the general editorship of J. Strachey. 24 vols, London, Hogarth Press, 1966-74

19Frolow J P: Pavlov and his school. New York, 1937

19Gall F J: Anatomie et physiologie du système nerveux en général, et du cerveau en particulier. 4 vols, Paris, F. Schoell, 1810-19

19Galvani A L: De viribus electricitatis in motu musculari commentarius. Bonon. Sci. Art. Inst. Acad. Comment., Bologna, 1791; 7: 363-418

19Gauld A: A History of Hypnotism. Cambridge University Press, 1992

19Gernet R, Habrich R: Unter Strom. Zur Geschichte der Elektrotherapie. Deutsches Medizinhistorisches Museum, Ingolstadt, 2001

19Gyöngyösiné Kiss Enikő: Szondi Lipót. Új Mandátum, Budapest, 1999

19Hall M: On the reflex function of the medulla oblongata and medulla spinalis. Phil. Trans. 1833; 123: 635-65

19Haymaker W, ed.: The Founders of Neurology. Springfield, C. C. Thomas, 1970 (146 biographical sketches by 89 authors)

19Head Sir H, Thompson H Th: On disturbances of sensations with especial reference to the pain of visceral disease. Brain 1893; 16: 1-133, 1894; 17: 339-480, 1896; 19: 153-276 (a Head-féle dermatomák leírásával)

19Head Sir H: The grouping of afferent impulses within the spinal cord. Brain 1906; 29: 537-741

19Head Sir H, Riddoch G: The autonomic bladder, excessive sweating and some other reflex conditions, in gross injuries of the spinal cord. Brain 1917; 40: 188-263

19Hodgkiss A: From Lesion to Metaphore: Chronic Pain in British, French and German Medical Writings 1800–1914. Edition Rodopi B. V., Amsterdam, 2000

19Horsley Sir V A H: Remarks on the various surgical procedures devised for the relief of cure of trigeminal neuralgia. Brit. med. J. 1891; 2: 1139-43, 1191-93, 1249-52

19Howells J G, ed: World History of Psychiatry. Baillière/Tindall, London, 1975

19Humboldt von A: Expériences sur le galvanisme, et en général sur l’irritation des fibres musculaires et nerveuses. Traduction de l’Allemand, publiée.. par J.F. N. Jadelot, Médecin, Paris, 1799

19Jackson J H: Remarks on the relations of different divisions of the central nervous system to one another and to parts of the body. Brit. med. J. 1898; I: 65-69

19Jetter D: Grundzüge der Geschichte des Irrenhauses. Wissenschaftl. Buchgesellschaft, Darmstadt, 1981

19Jones E: Sigmund Freud élete és munkássága. Angol eredetiből (The Life and Work of Sigmund Freud. New York, Basic Books, 1961) fordította Felix Pál. 2. kiadás, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1983

19Karasszon Dénes: Balogh Kálmán (1835–1888) működésének jelentősége az experimentális neurológia történetében. Orv. Heti. 1988; 129: 1163–1165.

19Katona Ferenc: Az agy felfedezése. Gondolat Kiadó, Budapest, 1969

19Kiell N: Psychoanalysis, psychology and literature: a bibliography. Madison, University of Wisconsin Press, 1963 (4460 references!; lásd H Laehr 19OO és E Mühlleitner, J Reichmayr 1992)

19Kircher A: Physiologia Kircheriana experimentalis. Amstelaedami, J. Waesberg, 1680 (az állatok hipnotizálásának első említésével)

19Kolle K, Hrsg: Grosse Nervenärzte. 3 Bände, G. Thieme Verlag, Stuttgart, 1970

19Krafft-Ebing von R: Lehrbuch der Psychiatrie auf klinischer Grundlage. Stuttgart, F. Enke, 1879 (lásd még: Krafft-Ebing: Der psychologische Versuch in der Psychiatrie. Psychol. Arb. 1896; 1: 1-91)

19Krafft-Ebing von R: Psychopathia sexualis. Stuttgart, F. Enke, 1886

19Kratzenstein Chr G: Abhandlung von dem Nutzen der Electricität in der Arzneywissenschaft. Halle, Hemmerde, 1744. Neuausgabe: Antiqua-Verlag, Lindau, 1978

19Laehr H, Hrsg: Die Literatur der Psychiatrie, Neurologie und Psychologie von 1459–1799. 3 Bände. Verlag v. Georg Reimer, Berlin, 1900

19Laufenauer Károly: Előadások az idegélet világából. Budapest, K. M. Természettudományi Társulat, 1899

19Liddel E G T: The discovery of reflexes. Oxford, Clarendon Press, 1960

19Magoun H W: The waking brain. Salmon Memorial Lecture, Springfield/Ill., C. C. Thomas, 1958 (az agytörzsi formatio reticularis a kortexet aktiváló szerepéről)

19Melzack R, Wall P D: Pain mechanisms: a new theory. Science 1965; 150: 971-79

19Mesmer F A: Mémoire sur la découverte du magnetisme animal. Genève/Paris, P. F. Didot le jeune, 1779 (az állati delejesség és a mesmerizmus irányzatának első műve; lásd J. Braid)

19Morris D B: The culture of pain. University of California Press, Berkeley, 1991

19Mühlleitner E, Reichmayr J, Hrsg: Biographisches Lexikon der Psychoanalyse. Edition diskord, Tübingen, 1992

19Neuburger M: Die historische Entwicklung der experimentellen Gehirn- und Rückenmarksphysiologie vor Flourens. Stuttgart, F. Enke, 1897

19Parkinson J: An essay on the shaking palsy. London, Whittingham & Rowland, 1817

19Preyer Th W: Die Entdeckung des Hypnotismus. Berlin, Gebrüder Paetel, 1881

19Seefelder M: Opium. Eine Kulturgeschichte. ecomed Verlag, Landsberg, 1996

19Sherrington Sir C S: Correction of reflexes and the principle of the common path. Rept. Brit. Ass. 1904; pp 728-741

19Sigmund Freud és Ferenczi Sándor levelezése I/1. kötet, Budapest, Thalassa Alapítvány és a Pólya könyvkiadó, 2000

19Szász T S: The Myth of Mental Illnes: Foundations of a Theory of Personal Conduct. London/Granada, 1972

19Szondi Lipót: Schicksalsanalyse. Wahl in der Liebe, Freundschaft, Beruf, Krankheit und Tod. Basel/Stuttgart, Schwabe & Co. Verlag, 1944, 1965

19Temkin O: The Falling Sickness. A History of Epilepsy from the Greeks to the Beginnings of Modern Neurology. Johns Hopkins Press, Baltimore, 1945

19Völgyesi Ferenc: Ember- és állat-hypnosis (Tekintettel az agy phylo- és ontogenesisére). Novák Rudolf és társa Tudományos Könyvkiadóvállalat, Budapest, 1938

19Völgyesi Ferenc: Die Seele ist alles. Von der Dämonologie bis zur Heilhypnose. Orell Füssli Verlag, Zürich, 1941

19Weyer (Wierus) J: De praestigiis daemonum. Basileae, per J. Oporinum, 1563 (Weyer a boszorkányperek mögött megbúvó elmezavarok feltárásával a pszichiatria előfutára)

19Willis Th: Affectionum quae dicuntur hystericae et hypochondricae pathologia spasmodica vindicata. Lugduni Batavorum, Driehuysen & Lopez, 1671 (a hisztéria klasszikus leírása)

19Zilboorg G, Henry G W: A history of medical psychology. New York, W. W. Norton, 1941
20) Dermatológia és venerológia

 

20Berde Károly: A magyar nép dermatológiája. A bőr és betegségei népünk nyelvében, hiedelmeiben és szokásaiban. Budapest, Magyar Orv. Könyvkiadó Társulat, 1940

20Finsen N R: Om anvendels medicinen af koncentrede kemiske lysstraaler. Kjǿbenhavn. Gyldendal, 1896 (Finsen a dermatológiai fototerápia megalapítója. Nobel-díj 1903-ban)

20Finsen N R: La photothérapie. Les rayons chimiques et la variole. La lumière comme agent d’excitabilité. Traitement du lupus vulgaire par des rayons chimiques concentrés. Paris, G. Carré & C. Naud, 1899

20Fleming Sir A: On the antibacterial action of cultures of a penicillium, with special reference to their use in the isolation of B. influenzae. Brit. J. exp. Path. 1929; 10: 226-36

20Fracastoro G: Syphilis sive morbus gallicus. Veronae, S. Nicolini da Sabbio, 1530

20Gruby Dávid: Mémoire sur une végétation qui constitue la vraie teigne. C. R. Acad. Sci (Paris) 1841; 13:72-75 (Gruby, az orvosi mikológai úttörője fedezte fel a ragályos gombás alopéciát okozó tinea sycosis kórokozóját)

20Hebra von F: Versuch einer auf pathologische Anatomie gegründeten Eintheilung der Hautkrankheiten. Z. k. k. Ges. Aerzte Wien, 1845; 2: 34-52, 143-155 (S. H. Jackson 1792-es kísérlete után Hebra a bőrgyógyászati szövettan megalapítója. Hebra fia, Hans von Hebra 1884-es monográfiájában a belső betegségek bőrtüneteit kutatta)

20Hebra von F: Atlas der Hautkrankheiten. 10 Teile, Wien, k. k. Hof.- und Staatsdruckerei, 1856

20Jackson S H: Dermato-pathologia… . London, H. Reynell, 1792

20Kaposi Moritz (Mór): Idiopathisches multiples Pigmentsarkom der Haut. Arch. Derm. Syph. (Prag) 1872; 4: 265-73 (az AIDS-el gyakran társuló Kaposi-sarkoma leírása). Kaposi írta le először a lymphodermia perniciosa, a xeroderma pigmentosum és a lichen ruber három formáját is.

20Kaposi Moritz: Pathologie und Therapie der Hautkrankheiten. Wien & Leipzig, Urban & Schwarzenberg, 1880 (Kaposi bőrgyógyászati kéziatlasza 1898-1900-ban jelent meg)

20Mercuriali G: De morbis cutaneis, et omnibus corporis humani excrementis tractatus. Venetiis, apud P. & A. Meietos, 1572 (az első rendszeres bőrgyógyászati kézikönyv)

20Nékám Lajos: Corpus Iconum Morborum Cutaneorum. 3 kötet, 568 munkatárs közreműködésével. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1938

20Plenk von J J: Doctrina de morbis cutaneis. Viennae, R. Graeffer, 1776 (115 bőrbetegség klinikai-morfológiai jelek szerint történő osztályozása; lásd F. von Hebra 1845, 1855-57)

20Rosebury T: Microbes and Morals: The Strange Story of Venereal Disease. New York, Viking, 1971

20Schönfeld W: Kurze Geschichte der Dermatologie und Venerologie. Hannover, 1954

20Unna P G: Die Histopathologie der Hautkrankheiten. Berlin, A. Hirschwald, 1894

20Wilson Sir W J: On Diseases of the Skin. London, 1842, 1846

 

21) Járványtan és fertőző betegségek: trópusi és katonai medicina. Kórházak, hygiéne, balneológia, közegészségügy, mikrobiológia, immunológia és allergia

 

 

21Baillou de G (Ballonius): Epidemiorum et ephemeridum libri duo. Paris, J. Quesnel, 1640 (a hippokratészi „járványos konstitúció” elméletének híve; egyúttal az első modern epidemiológus)

21Barba P: Vera praxis ad curationem tertianae. Hispali, 1642 (első beszámoló a kininterápiáról)

21Beddoes Th: Die neuesten Erfahrungen brittischer Ärzte über die Würkungen der Salpetersäure in der Lustseuche. Aus dem Englischen übersetzt von Fr. G. Friese, Breslau, 1799

21Beddoes Th: Über die neuesten Methoden die Schwindsucht zu heilen. Aus Englischem übersetzt von K. G. Kühn, Leipzig, 1803

21Behring von E A: Ueber das Zustandekommen der Diphtherie-Immunität und der Tetanus-Immunität bei Thieren. Dtsch. med. Wschr. 1890; 16: 1113-14, 1145-48

21Behring von E: Die Geschichte der Diphtherie. Leipzig, 1893

21Behring von E A: Die Behandlung der Diphtherie mit Diphtherieheilserum. Dtsch. med. Wschr. 1893; 19: 543-47, 1894; 20: 645-46 (Behring és Kitasato 1890-ben felfedezte a diftéria- és a tetanus-antitoxint)

21Bergdolt K.: Der Schwarze Tod. Die große Pest und das Ende des Mittelalters. C. H. Beck Verlag, München, 1994

21Bochalli R: Robert Koch. Stuttgart, 1954

21Bókay János: Das Auftreten von Varizellen unter eigentümlichen Verhältnissen. Magyar Orv. Arch. 1892 november 3 (Wien. klin. Wschr. 1909; 22: 1323-26). Bókay ismerte fel először a varicella és a herpes zoster aetiológiai rokonságát.

21Bordet J J B V: Contribution à l’étude du sérum chez les animaux vaccinées. Ann. Soc. roy. Sci. méd. nat. Brux. 1895; 4: 455-530 (az immunizált állatok szérumának - mai tudásunk szerint az ellenanyagok és a komplement – bakteriolytikus hatásáról. Nobel-díj 1919-ben)

21Bretonneau P F: Des inflammations spéciales du tissu muqueux et en particulier de la diphthérite, ou inflammation pelliculaire. Paris, Crevot, 1826

21Bruce Sir D: Preliminary report on the tsetse fly disease or nagana, in Zululand. Durban, Bennett & Davis, 1895

21Bulloch W: The history of bacteriology. London, Oxford University Press, 1938

21Burke R M: Historical chronology of tuberculosis. 2^nd ed., Springfield, C. C. Thomas, 1955

21Burnet Sir F Macfarlane, Fenner F J: The production of antibodies. 2^nd ed., Melbourne, Macmillan, 1949 (Nobel-díj, Medawar-ral megosztva 1960-ban)

21Buzinkay Géza: Közegészségügyünk és orvostársadalmunk a kiegyezés utáni élclapokban 1867–1875. Orvostört. Közl. 1976; 78–79: 175–187

21Calmette L Ch A: Essai d’immunisation contre l’infection tuberculeuse. Bull. Acad. Méd. (Paris) 1924, 3 sér, 91: 787-96 (a B. C. G. vakcinát 1906 és 1921 között állították elő és 1921-től alkalmazták gyermekeken a tüdőbaj elleni védőoltásnál)

21Celli A: The history of malaria in the Roman Campagna from ancient times. London, J. Bale, 1933 (lásd W. H. S. Jones, 1909)

21Crookshank E M: History and pathology of vaccination. 2 vols., London, H. K. Lewis, 1889

21De balneis omnia quae extant apud Graecos, Latinos, et Arabas. Venetiis, apud Iuntas,1553 (az első nyomtatott balneológiai történeti munka)

21Dennie Ch C: A history of syphilis. Springfield, C. C. Thomas, 1962

21Dormandy Thomas: A Fehér Halál (A tuberkulózis története). Golden Book Kiadó, Budapest, 2002

21Edwardes E J: A concise history of small-pox and vaccination in Europe. London, H. K. Lewis, 1902 (lásd E. M. Crookshank 1889)

21Ehrlich P: Gesammelte Arbeiten über Immunitätsforschung. Berlin, A. Hirschwald, 1904

21Ehrlich P: Die experimentelle Chemotherapie der Spirillosen (Syphilis, Rückfallfieber, Frambösie). Berlin, J. Springer, 1910 (egy évvel a Salvarsan^R szintézise után)

21Ellenbog U: Von den giftigen besen Tempffen und Reuchen. Augsburg, M. Ramminger, 1524 (az ipari ártalmakról és hygiénéről írott első munka; lásd B. Ramazzini, 1700)

21Elliotson J: Hay fever. Lond. med. Gaz. 1831; 8: 411-16, 1832-33; 12: 164-71 (Elliotson igazolta, hogy a szénanáthát a pollenek okozzák)

21Finsen N R: La photothérapie. Les rayons chimiques et la variole. La lumière comme agent d’excitabilité. Traitement du lupus vulgaire.. Paris, G. Carré & C. Naud, 1899

21Fodor József: Közegészségügy Angolországban. Budapest, Athenaeum, 1873

21Fodor József: Bacteriumok az élő állat vérében. Székfoglaló értekezés, Budapest, MTA, 1885

21Fodor József: Újabb kísérletek erekbe fecskendezett bacteriumokkal. Budapest, 1886

21Foster W D: A history of parasitology. Edinburgh, London, E. & S. Livingstone, 1961

21Foucault M: Die Geburt der Klinik. Eine Archäologie des ärztlichen Blicks. Fischer Wissenschaft, Frankfurt a. Main, 1988

21Fracastoro G: De sympathia et antipathia rerum liber unus. De contagione et contagiosis morbis et curatione. Venetiis, apud heredes L. Iuntae, 1546. Angol kiadása W. C. Wright fordításában: New York, Putnam, 1930. (Fracastoro a lázas betegségek fertőző jellegét felismerve azok keletkezését apró élőlények jelenlétével magyarázta.)

21Frank J P: System einer vollständigen medicinischen Polizey. 9 Bände, Mannheim/Tübingen, Wien, 1779-1827 (a közegészségügy első átfogó kézikönyve)

21Garcia d’Orta: Colloquios dos simples, e drogas he causas mediçinais da India, Goa. Joannes, 1563 (első európai beszámoló az ázsiai kolerajárványokról)

21Gerhardt O: Stationen einer Idee. Behrings schicksalvoller Weg. W. Limpert-Verlag, Berlin, 1941

21Gleichen-Russwurm von W Fr: Abhandlung über die Saamen und Infusionsthierchen.. Nürnberg, A. W. Winterschmidt, 1778 (Gleichen-Russwurm próbálkozott először a baktériumok festésével)

21Goodlee Sir J R: Lord Lister. London, MacMillan & Co, 1917 (Joseph Lister művei, közleményei, levelezése és családi dokumentumai, Sir John Rickman Goodley gyűjteménye a világhálón: http://library.wellcome.ac.uk/ találhatók.)

21Gram H Chr J: Ueber die isolirte Färbung der Schizomyceten in Schnitt- und Trockenpräparaten. Fortschr. Med. 1884; 2: 185-89 (a Gram-festés leírása)

21Grandshaw L, Porter R: The Hospital in History. The Wellcome Insitute Series in the History of Medicine, ed. by W. F. Bynum and R. Porter. Routledge, New York, 1989

21Graunt J: Natural and political observations, mentioned in a following index, and made upon the Bills of Mortality. London, T. Roycroft, J. Martin, J. Allestry and T. Dicas, 1662 (az egészségügyi és halálozási statisztika első könyve)

21Grmek M D: History of AIDS: Emergence and Origin of a Modern Pandemic. Franciából fordította R. C. Maulitz és J. Duffin, Princeton, Princeton University Press, 1994

21Gruby Dávid: Recherches et observations sur une nouvelle espèce d’hématozoaire, Trypanosoma sanguinis. C. R. Acad. Sci. (Paris) 1843; 17: 1134-37 (Gruby írta le először az általa Trypanosomának nevezett véglényt, az álomkór (nagana) kórokozóját); lásd D. Bruce, 1895

21Gruby Dávid: Sur une espèce de mentagre contagieuse résultant du development d’un nouveau cryptogame dans la racine des poils de la barbe de l’homme. C. R. Acad. Sci. (Paris) 1842; 15:512-15 (a patogén Tryphophyton mentagrophytes gomba felfedezése)

21Győry Tibor: Kolozsvári Jordanus Tamás és a morbus brunogallicus (1577). Adalék az extragenitalis syphilisjárványok történetéhez. Orv. Hetil. 1912; 56: 2–20.

21Győry Tibor: Morbus Hungaricus. Eine medico-historische Quellenstudie zugleich ein Beitrag zur Geschichte der Türkenherrschaft in Ungarn. Gustav Fischer Verlag, Jena, 1901

21Haeser H: Lehrbuch der Geschichte der Medicin und der epidemischen Krankheiten. Verlag von Hermann Dufft, Jena, 1875–1882, 3 Bände:

Bd. 1: Geschichte der Medicin im Alterthum und Mittelalter (1875)

Bd. 2: Geschichte der Medicin in der Neueren Zeit (1881)

Bd. 3: Geschichte der epidemischen Krankheiten (1882)

21Hales St: A description of ventilators. London, W. Innys, 1743 (a bányák, börtönök és kórházak friss levegővel történő szellőztetéséről)

21Heine von J: Beobachtungen über Lähmungszustände der untern Extremitäten und deren Behandlung. Stuttgart, F. H Köhler, 1840. M. Underwood ,Treatise on the diseases of children’ c. publikációja (London, J. Mathews, 1789) után a poliomyelitis első részletes leírása; lásd O. Medin 1890

21Henle Fr G J: Von den Miasmen und Kontagien. SK* No. 3, Leipzig, 1910 (Nachdruck: Zentralantiquariat der DDR, 1968)

21Hirsch A: Handbuch der historisch-geographischen Pathologie. 2 Bände, Erlangen, F. Enke, 1860-64 (az orvosi klimatológia legnagyobb alkotása)

21Hüttl Tivadar: Gondolatok az asepsis „centenáriuma” alkalmából. Orv. Hetil. 1988; 129: 1273–1275.

21Jenner E: An inquiry into the causes and effects of the Variola vaccinae, a disease discovered in some of the western counties of England, particularly in Gloucestershire, and known by the name of cow pox. London, S. Low, 1798 (új német kiadása: Untersuchung über die Ursache und Wirkung der Kuhpocken. SK* No. 10, Leipzig, 1911)

21Jetter D: Grundzüge der Hospitalgeschichte. Darmstadt, Wissenschaftl. Buchgesellschaft, 1973

21Jones W H S: Malaria and Greek History. Manchester, University Press, 1909

21Karasszon Dénes, Csaba Béla: Az immunológia magyar mesterei. Novorg International Ltd, Budapest, 1992

21Keevil J J. Medicine and navy, 1200-1900. 4 vols, Edinburgh, E & S. Livingstone Ltd, 1957-63

21Kelly J: The Great Mortality: An Intimate History of the Black Death. Fourth Estate, 2005

21Kircher A: Scrutinium physico-medicum contagiosae luis, quae pestis dicitur. Romae, typ. Mascardi, 1658 (Kircher 32-szeres nagyítású mikroszkópjában parányi élőlényeket vélt a pestis kórokozójának)

21Kisskalt K: Max von Pettenkofer. Stuttgart, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, 1948

21Kitasato Shibasaburo: Ueber den Tetanusbacillus. Z. Hyg. Infektkr. 1889; 7: 225-34

21Klebs A C, Sudhoff K: Die ersten gedruckten Pestschriften. München, Verlag der Münchener Druck, 1926

21Koch R: Die Aetiologie der Milzbrand-Krankheit… Beitr. Biol. Pflanzen 1876; 2: 277-310

21Koch R: Die Ätiologie und Bekämpfung der Tuberkulose (1882). (Reprint: SK* der Medizin, Bd. 19, Leipzig, 1912)

21Koch R: Ueber die Cholerabakterien. Dtsch. Med. Wschr. 1884; 10: 725-28 (a koleravibrio felfedezése és az ivóvízzel, táplálékkal és ruházattal történő terjedése; lásd Pettenkofer 1855)

21Koch R: Weitere Mittheilungen über ein Heilmittel gegen Tuberkulose. Dtsch. med. Wschr. 1890: 16: 1029-32, 1891; 17: 101-02, 1189-92, 1897: 23: 209-13 (a tuberculin leírásával)

21Koch R: Die Bekämpfung des Typhus. Berlin, A. Hirschwald, 1903

21Koch R: Gesammelte Werke. Hrsg. von J. Schwalbe unter Mitwirkung von Gaffky und Pfuhl. 2 Bände, Leipzig, G. Thieme, 1912

21Köhler A: Grundriss einer Geschichte der Kriegschirurgie. Berlin, A. Hirschwald, 1901

21Kruif de Paul: Microbe Hunters (vol. 1), Men against Death (vol. 2). New York, Harcourt and Brace, 1926 (Magyarul az első kötet külön jelent meg Detre László fordításában: Bacillusvadászok. Budapest, Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, 1931)

21Lancisi G M: De noxiis paludum effluvii, eorumque remediis. Romae, typ. J. M. Salvioni, 1717 (amelyben Lancisi a mocsarak lecsapolását javasolja a malária megfékezésére)

21Lechevalier H A, Solotorovsky M: Three Centuries of Microbiology. MCGraw-Hill, Inc, 1965 (magyar kiadása: A mikrobiológia három évszázada. Gondolat Kiadó, Budapest, 1971)

21Leidy J: On the existence of Entophyta in healthy animals, as a natural condition. Proc. Acad. nat. Sci. (Philad.) 1848-49; 4: 225-33 (Leidy fedezte fel a normális bélflórát)

21Lister J: On a new method of treating compound fracture, abscess, etc., with observations on the conditions of suppuration. Lancet 1867; 1: 326-29, 357-59, 387-89, 507-09, 2: 95-96 (Lister első közleménye a karbolspray-vel történő antiszeptikus sebkezelésről)

21Lister J: On the antiseptic principle in the practice of surgery. Lancet 1867; 2: 353-56, 668-69

21Lister J: On the effects of antiseptic system of the treatment upon salubrity of a surgical hospital. Lancet 1870; 1: 4-6, 40-42

21Lister J: Collected papers. 2 vols., Oxford, Clarendon Press, 1909

21Löffler F: Vorlesungen über die geschichtliche Entwicklung der Lehre von den Bakterien. Leipzig, 1887

21Löwe H: Paul Ehrlich. Schöpfer der Chemotherapie. Stuttgart, Wissenschaftliche Verlags- gesellschaft, 1950

21Luria S E: Genetic recombinations leading to production of active bacteriophage from ultraviolet inactivated bacteriophage particles. Genetics 1949; 34: 93-125 (Nobel-díj 1969-ben)

21Magendie Fr: Lectures on the blood. Philadelphia. Harrington, Barrington & Haswell, 1839 (a Jenner által már 1798-ban is megfigyelt anaphylaxiás reakció kísérletes igazolása)

21Manson Sir P: Tropical diseases. London, Cassell & Co, 1898 (Manson a trópusi medicina „atyja”, a tinea nigra és az elefantiázist okozó Filaria hominis felfedezője)

21Mantoux Ch: Intradermo-réaction de la tuberculine. C. R. Acad. Sci (Paris) 1908; 147: 355-57

21Mazumdar P M H, ed: Immunology 1930–1980: Essays on the History of Immunology. Toronto, Wall & Thompson, 1989

21Mecsnikov I I: L’immunité dans les maladies infectieuses. Paris, Masson, 1901 (Mecsnyikov legjobb munkája. Nobel-díj 1908-ban)

21Mecsnikov I I: Sur la destruction extracellulaire des bactéries dans l’organisme. Ann. Inst. Pasteur 1895; 9: 433-61

21Medawar Sir P B: The homograft reaction. Proc. roy. Soc. B. 1958; 149: 145-66 (a szerv- és szövetátültetéseket követő kilökődési reakció első leírása. Nobel-díj 1960-ban)

21Medin O: En epidemi af infantil paralysi. Hygiea, Stockholm, 1890; 52; 657-668 (Medin ismerte fel a poliomyelitis járványos jellegét: Heine-Medin-betegség)

21Miller G: The Adoption of Inoculation for Smallpox in England and France. London, Oxford University Press, 1957

21Montagu-Wortley Lady M: Briefe aus dem Orient. Frankfurt, Societäts-Verlag, 1982

21Morton R: Phthisiologia, seu exercitationes de phthisi. Londini, imp. S. Smith, 1689 (a skrofulózis és a tüdőtuberkulózis első részletes leírása)

21Murken A H: Das Bild des deutschen Krankenhauses im 19. Jahrhundert. F. Coppenrath Verlag, Münster, 1978

21Müller O Fr: Animalcula infusoria fluviatilia et marina… Hauniae, N. Mölleri, 1786 (Müller kísérelte meg először a baktériumok osztályozását)

21Naphy W, Spicer A: Der Schwarze Tod. Die Pest in Europa. Essen, Magnus Verlag, 2003

21Newman Sir G: The rise of preventive medicine. London, Oxford University Press, 1932

21Parish H J: A history of immunization. Edinburgh/London, E. & S. Livingstone, 1965

21Pasteur L: Méthode pour prévenir la rage après morsure. C. R. Acad. Sci. (Paris) 1885; 101: 765-74, 1886; 102; 459-69, 103: 777-85 (a veszettség elleni aktív védőoltás leírása)

21Pasteur L: Œuvres de Pasteur, réunies par Pasteur Vallery-Radot. 7 vols, Paris, Masson, 1922-39

21Pettenkofer von M: Das Kanal- oder Siel-System in München. München, H. Manz, 1869

21Pettenkofer von M: Untersuchungen und Beobachtungen über die Verbreitungsart der Cholera. München, J. G. Cotta, 1855 (lásd R. Koch 1884)

21Petur László: A wollsteini „fizikus”. Robert Koch élete. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1970

21Pirquet von Cesenatico Cl P: Der diagnostische Wert der kutanen Tuberkulinreaktion bei der Tuberkulose des Kindesalters auf Grund von 100 Sektionen. Wien. klin. Wschr. 1907; 20: 1123-28 (a Pirquet-féle diagnosztikus tuberkulinpróba leírásával; lásd Ch. Mantoux, 1908)

21Pirquet von Cesenatico Cl P: Die Serumkrankheit. Wien, F. Deuticke, 1905

21Pollender F A A: Mikroskopische und mikrochemische Untersuchung des Milzbrandblutes sowie über Wesen und Kur des Milzbrandes. Vjschr. gerichtl. öff. Med. 1855; 8: 103-14

21Pringle Sir J: Observations on the diseases of the army. London, A. Miller & D. Wilson, 1752 (Sir John Pringle a harctéri sebesültmentés és a Vöröskereszt mozgalom előfutára)

21Prinzing F: Epidemics resulting from wars. Ed. by H. Westergaard, Oxford, Clarendon Press, 1916

21Proksch J K: Die Literatur über venerische Krankheiten von den ersten Schriften über Syphilis aus dem Ende des 15. Jahrhunderts bis zum Jahre 1889. 5 Bände, Bonn, P. Hanstein, 1889–1900

21Ramazzini B: De morbis artificum diatriba. Mutinae, A. Capponi, 1700 (német fordításban: ,Abhandlung von den Krankheiten der Künstler und Handwerker’. J. Chr. Ackermann, Stendal, 1780-83)

21Ramazzini B: Opera omnia medica & physica. Genf, 1716

21Richet Ch R: De l’anaphylaxie en general et de l’anaphylaxie… en particulier. Ann. Inst. Pasteur 1907; 21: 497-524, 1908; 22: 465-95 (az anaphylaxia mechanizmusának tisztázásért Richet-t 1913-ban Nobel-díjjal tüntették ki)

21Robins F W: The story of water supply. London, Oxford University Press, 1946

21Rodenwaldt E, Hrsg: Weltseuchenatlas. Hamburg, 1952

21Rosen G: A History of Public Health. New York, MD Publications, 1957

21Rubner M: Handbuch der Hygiene. 6 Bände, Leipzig, S. Hirtzel, 1911–13

21Ruffié J, Sournia J-Ch: Die Seuchen in der Geschichte der Menschheit. Klett-Cotta Verlag, Stuttgart, 1992

21Schadewaldt H: Geschichte der Allergie. 3 Bände, Deisenhofen, Dustri-Verlag, 1979–81

21Schaudinn Fr R: Vorläufiger Bericht über das Vorkommen von Spirochaeten in syphilitischen Krankheitsprodukten.. Arb. K. Gesundheitsamte 1905; 22: 527-34 (Schaudinn a Spirochaeta pallida kórokozót 1905 március 3-án fedezte fel; lásd A. von Wassermann, 1906)

21Schick Béla: Kutanreaktion bei Impfung mit Diphtherieserum. Münch. med. Wschr. 1908; 55: 504-06 (a diftéria elleni immunitás Schick-féle bőrpróbája)

21Spieghel van den A: De semitertiana libri IV. Francofurti, apud haered. J. T. de Bry, 1624 (a malária első részletes leírása; lásd G. M. Lancisi, 1717)

21Steinhöwel H: Buchlein der Ordnung der Pestilenz. Ulm, J. Zainer, 1473

21Sticker G: Abhandlungen aus der Seuchengeschichte und Seuchenlehre Bd. I/1-2: Die Pest. Gießen, Hirsch und Fischer, 1908-1910

21Sticker G: Abhandlungen aus der Seuchengeschichte und Seuchenlehre. Bd. II: Die Cholera. Gießen, Hirsch und Fischer, 1912

21Sudhoff K: Aus der Frühgeschichte der Syphilis. Handschriften und Inkunabelstudien, epidemiologische Untersuchungen und kritische Gänge. Schriftenreihe Studien zur Geschichte der Medizin, Heft 9, Leipzig, J. A. Barth, 1912–1914

21Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig. Esztergom egészségügyének története. Komárom Megyei Nyomda, Komárom, 1988

21Tauber A I, Chernyak L: Metchnikoff and the Origins of Immunology. New York, Oxford University Press, 1991

21Vasold M: Pest, Not und schwere Plagen. Seuchen und Epidemien vom Mittelalter bis heute. C. H. Beck Verlag, München, 1991

21Wassermann von A: Eine serodiagnostische Reaktion bei Syphilis. Dtsch. med. Wschr. 1906; 32: 745-46

21Wateson G: The cures of the diseased, in remote regions. London, F. Kingston, H. Lownes, 1598 (első munka a trópusi betegségekről)

21Weszprémi István: Tentamen de inoculandi peste. Londini, J. Tuach, 1755 (amelyben a szerző a pestis elleni védőoltás bevezetését javasolja)

21Winkle St: Kulturgeschichte der Seuchen. Artemis & Winkler, Düsseldorf és Zürich, 1997

21Zeiss H, Bieling R: Behring. Gestalt und Werk. Bruno Schultz Verlag, Berlin-Grunewald, 1940

 

 

22) Mentéstan, sürgősségi medicina és újraélesztés

 

22Albinus S: Kurzter Bericht und Handgrieff Wie man mit denen Personen/groß und klein/ so etwan in eusserste Wassers=Gefahr/ durch Gottes Verhängnis/ gerathen/ nicht zu lange im Wasser gelegen: Doch gleichsam für Tod heraus gezogen werden/ gebähren und umbgehen solle: Damit nechst Göttlicher Gnade sie (da noch etwan ein Leben in ihnen) über menschliche Vernunft seyn möchte könten erhalten werden” (a könyvecske Albinus halála után jelent meg nyomtatásban 1675-ben)

22Apgar V: A proposal for a new method for evaluation of the newborn infant. Anesth Analg 1953; 32: 260

22Balassa János: Jelvényes gögvizdag fekélyes gögporclob következtében. Tetszhalál, megmentés gögmetszés által. Orv. Hetil. 1858; 2: 653

22Bartels I: Die Geschichte der Mund-zu-Mund Beatmung. Düsseldorf, M. Triltsch Verlag, 1967

22Beck C S, Pritchard H, Feil S H: Ventricular fibrillation of long duration abolished by electric shock. JAMA 1947; 135: 985

22Beecher Henry K: Definition of irreversible coma. JAMA 1968; 205: 337

22Bene Ferencz ifj.: Tetszhalál, megégetés és egyéb rögtöni életveszélyekről mentőszereikkel együtt. Pest, Hazai Tudósítások 1811; 38. kötet, p 280

22Bókay János: Die Dauer der Intubation bei geheilten Diphtheriekranken vor der Serumbehandlung und jetzt. Dtsch. Med. Wschr. 1895; 21: 755

22Bouchut E: Sur une nouvelle méthode de traitement du croup par le tubage du larynx. C. R. Acad Sci 1858; 47: 476

22Brandt L, Goerig M. Die Geschichte der Tracheotomie. Anaesthesist 1986; 35: 279–83, 397–402

22Brandt L: Wo liegen die Wurzeln des modernen Reanimationsgedankens? In: F W Ahnefeld, L Brandt, P Safar, Hrsg: Notfallmedizin. Historisches und Aktuelles. Az Asmund Laerdal Medical GmbH brosúrája, München, 1992

22D’Halluin M: Le massage du coeur. La Presse médicale. 1904; Nr. 44, pp 345

22Dunant J H: Un souvenir de Solferino. Genève, J. G. Fick, 1862 (Dunant szervező munkája eredményeként jött létre 1864-ben a Genfi Konvenció és alakult meg a Vöröskereszt.)

22Eisenmenger Rudolf: Néhány szó eljárásom és készülékem hatásáról és alkalmazásáról. Orv. Hetil.1904; 45: 556

22Eisenmenger Rudolf: Wiederbelebung durch gleichzeitige künstliche Atmung, künstliche Blutzirkulation und Herzmassage, Wien klin Wschr 1924; 37: 364

22Elam J O, Brown E S, Elder J D jr: Artificial respiration by mouth-to-mouth method. A study of the respiratory gas exchange of paralyzed patients ventilated by operator’s expired air. New Engl J Med 1954; 250: 749

22Erez R: Marshall Hall. Zürich, 1963

22Felkai Tamás: A mentés kialakulásának fejlődéstörténeti elemzése. Kandidátusi értekezés. Budapest, MTA, 1970

22Felkai Tamás: A szervezett mentés előtörténete Magyarországon. Comm. Hist. Artis Med. 1971; 64: 171–77

22Flór Ferenc: A tetszholtak felélesztéséről szóló tanítás.Pest, Beimel József nyomdája, 1835

22Fothergill J: Of Recovering a Man Dead in Appearance by Distending the Lungs with Air. Phil Trans Roy Soc 1744; 43: 275

22Fothergill A: Winke über die Rettungsmittel bei plötzlich gehemmter Lebenskraft. Übersetzt von Chr. A. Struve, Breslau, Hirschberg und Lissa, 1800

22Fürst E: Szemelvények Mária Terézia 1769. évi elsősegélynyújtási rendeleteiből. Mentők Lapja 1934; 26: 53

22Goodwyn E: The Connexion of Life with Respiration: or, an experimental inquiry into the effects of submersion, strangulation, and several kinds of noxious airs, on living animals. London, J. Johnson, 1788

22Gorter R A: De Tabaksrook-Klisteer voornamelijk als Reanimator. Amsterdam, Maatschappij tot Redding van Drenkelingen, 1953 (áttekinti a dohányfüst-klistéllyel végzett reanimációkat a 17. században)

22Hall M: On a new methode of effecting artificial respiration. Lancet 1856; 1: 265 (Marshall Hall indirekt lélegeztetéssel történő újraélesztési módszere mintegy 100 évig maradt használatban; lásd H. R. Sylvester módszerét is 1858-ból)

22Hannibal H P: Geschichte und Urkunden der im Jahre 1767 zur Rettung der Ertrunkener zu Amsterdam errichteten Gesellschaft. Hamburg, D. A. Harmsen, 1769

22Harms W, Hrsg: Der Grenzbereich zwischen Leben und Tod. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1976

22Hooke R: An account of an experiment made by M. Hook(e), of preserving animals alive by blowing through their lungs with bellows. Phil. Trans. Soc. (London) 1667; 2: 539–40 (a mesterséges lélegeztetés hatásosságának első demonstrációja állatkísérletekben)

22Hufeland Chr W: Dissertatio sistens Usum Vis Electricae in Asphyxia. Gottingeae,Typis Joannis Chr. Dieterich, 1783

22Hufeland Chr W: Der Scheintod oder Sammlung der wichtigsten Thatsachen und Bemerkungen. Berlin, Buchhandlung Maßdorff, 1808

22Hughes T J: Miraculous deliverance of Anne Green: an Oxford case of resuscitation in the seventeenth century. Brit. Med. J. 1982; 285: 1792–93 (az első dokumentált újraélesztés 1650-ben)

22Hunter J.: Proposals for the recovery of people apparently drowned. Phil Trans Roy Soc 1776; 66: 412

22Huston G K 1976: Resuscitation. An historical perspective. A catalogue of an exhibit at the annual meeting of the American Society of Anesthesiologists. San Francisco, Oct. 11–13, 1976. Wood Library-Museum, Park Ridge/Illinois, USA

22Johnson A: A short account of a society at Amsterdam instituted in the year for the recovery of drowned persons. John Nourse, London, 1773

22Johnson A: Rettungsmittel scheinbarer Todesfälle. Hamburg, Hoffmannsche Buchhandlung, 1788

22Jude J R, Kouwenhoven W B, Knickerbocker G G: Cardiac arrest: report of application of external cardiac massage on 118 patients. JAMA 1961; 178: 1063

22Kite Ch: An essay on the recovery of the apparently dead. London, C. Dilly, 1788 (az első sikeres transzthorakális defibrilláció egy leydeni palack segítségével)

22Koch T: Lebendig begraben. Geschichte und Geschichten vom Scheintod. Leipzig, Edition Leipzig, 1990

22Kool J A: Geschiedkundige beschouwing van de Maatschappij tot Redding van Drenkelingen. Amsterdam, J. De Ruijter, 1854 (beszámoló az Amszterdami Életmentő Társaság eddigi tevékenységéről)

22Kouwenhoven W B, Jude J R, Knickerbocker G G: Closed-chest cardiac massage. JAMA 1960; 173: 94

22Kouwenhoven W B, Milnor W R, Knickerbocker G G, Chestnut W R: Closed chest defibrillation of heart. Surgery 1957; 42:550

22Kováts Mihály: A hirtelen halál veszedelmeiben való segedelem…Pest, 1820 (németül is)

22Kresz Géza: Első segély rögtöni baleseteknél az orvos megérkezéséig… , Budapest, 1885

22Lancisi G M: De subitaneis mortis. Romae, 1707 ( a szívtágulatot kísérő hirtelen halálról)

22Leroy d’Étiolles J-J-J: Recherches sur l’Asphyxie expérimentale…relatif à l’insufflation du poumon consideré comme moyen de secours aux personnes noyées on asphyxiées. Paris, Rapport fait à l’Académie Royale des Sciences, 1829

22Lind B: Teaching mouth-to-mouth resuscitation in primary schools. Acta Anaesth. Scand. 1961; 9: 63

22Negowski W A: Pathophysiologie und Therapie der Agonie und des klinischen Todes. Berlin, Akademie-Verlag, 1959

22Negovsky W A: Reanimatology today: some scientific and philosphic considerations. Crit. Care Med 1982; 10: 130

22O’Dwyer J: Two cases of croup treated by tubage of the glottis. N. Y. Med. J. 1885; 42: 605-07

22Orosz János: A feltámadási emberek pere Londonban. Századunk, K. S. Hartleben, Pest, 1833

22Pénzes István (szerk.): Az újraélesztés tankönyve. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 2000.

22Prevost J-L, Batelli F: Quelques effets des décharges électriques sur le coeur des mammifères. J Physiol Path Gén 1900; 2: 40

22Pringle Sir J: Observations on the diseases of the army. London, A. Millar & D. Wilson, 1752 (Pringle a modern háborús medicina és a sérültek mentésének előfutára; lásd J H. Dunant, 1862)

22Robicsek F, Littmann L: The first reported case of external heart massage. Clin. Cardiol. 1983; 6: 569–71 (Balassa János az Orvosi Hetilap 1858 október 24-én közölt esete alapján)

22Safar P, ed: Advances in Cardiopulmonary Resuscitation. New York, Springer Verlag, 1977

22Safar P, Bircher N G: Cardiopulmonary Cerebral Resuscitation. 3^rd ed., London/ Philadelphia, W. B. Saunders, 1988 (1000 irodalmi utalással!)

22Schäfer St: Scheintod. Auf den Spuren alter Ängste. Augsburg, Bechtermünz Verlag, 1997

22Schechter D C: Role of the human societies in the history of resuscitation. Surg Gynecol Obstet 1969; 129: 811

22Schiff M: Ueber direkte Reizung der Herzoberfläche. Arch ges Physiol 1882; 28: 200

22Schosulan J M: Unterricht für das Landvolk, Wie und auf was Weise jedermann seinen ertrunkenen, erhängten, erstickten, erfrornen, vom Hitze verschmachteten, und von Blitz berührten unglücklichen Nebenmenschen Hülfe leisten.. Wien, J. David Hörling, 1786 (magyarul: A falusi embereknek írt oktatás…Tolnay Sándor fordításában, Bécs, 1786)

22Sercer A: Ibn Sina und die Erfindung der Intubation des Kehlkopfes. Zschr. f. Laryngologie 1956; 35: 373–80 (lásd J. O’Dwyer 1885)

22Stephenson H E jr.: Cardiac Arrest and Resuscitation. St. Louis, C. V. Mosby, 1974

22Sternbach G L, Varon J, Fromm R E: Galen and the origins of artificial respiration, the arteries and the pulse. Resuscitation 2001; 49:119–122

22Sylvester H R: A new method of resuscitating still-born children, and of restoring persons apparently drowned or dead. Brit. med. J. 1858: 576-79 (lásd M. Hall módszerét is, 1856)

22Tonczár László: Kardiopulmonale Wiederbelebung. Berlin/Heidelberg/New York, Springer, 1982 (696 Referenzen)

22Tossach W A: A man dead in appearance recovered by distending the lungs with air. In: Medical Essays and Observations, London, Caldell & Balfour, 1744, pp 605-609, 1771, pp 108-111

22Trousseau A: Mémoire sur un cas de trachéotomie pratique dans la période extrème de croup. J. Connaiss. méd.-chir. 1833; 1: 5, 41 (lásd P. F. Bretonneau 1826)

22Wiggers C J: The physiologic basis for cardiac resuscitation from ventricular fibrillation: method of serial defibrillation. Am Heart J 1940; 20: 413

22Zarda A V: Alphabetisches Taschenbuch der hauptsächlichsten Rettungsmittel für todtscheinende und in plötzliche Lebensgefahr gerathene Menschen. Prag, 1796 (a szerző kiadása)

22Zoll P M, Linenthal A J, Gibson W et al: Termination of unexpected cardiac arrest by externally applied electric countershock. N Engl J Med 1956; 254: 727
23) A betegápolás története. Fizio- és balneoterápia

 

23Abel-Smith B: A history of nursing profession. London, Heinemann, 1960

23Bauer F: Geschichte der Krankenpflege. E. C. Baumann KG, Kulmbach 1965

23Haeser H: Geschichte christlicher Krankenpflege und Pflegerschaften. Berlin, W. Hertz, 1857

23Nemes Csaba: The medical and surgical treatment of the pilgrims of the Jacobean Roads in medieval times: The caminos and the role of St. Anthony's order in curing ergotism. In: The History of Anesthesia. Proceedings of the 5^th International Symposium on the History of Anesthesia, Santiago de Compostela, Sept. 2001, Amsterdam, Elsevier, 2002, pp 31–42

23Nigthingale Florence: Notes on hospitals. London, J. W. Parker & Son, 1859

23Nigthingale Florence: Notes on nursing: what it is, and what it is not. London, Harrison & sons, 1860

23Nutting M A: A history of nursing. 4 vols, New York, G. P. Putnam, 1907–12

23Ridgely Seymer L: Geschichte der Krankenpflege. W. Kohlhammer Verlag, Stuttgart, 1936

23Seidler E, Leven K H: Geschichte der Medizin und der Krankenpflege. W. Kohlhammer, Stuttgart, 1966 (Neuauflage: 2003)

23Thompson A M Ch: A bibliography of nursing literature. 1859-1960, London, Library Association for Royal College of Nursing, 1968

 

24) Egészség – betegség: egészségügyi felvilágosítás és népszerűsítő orvostörténelmi munkák

 

24Bergdolt K.: Leib und Seele. Eine Kulturgeschichte des gesunden Lebens. C. H. Beck Verlag, München, 1999

24Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1989

24Cornaro L: Trattato de la vita sobria. Padova, G. Perchacino, 1558 (F H Garrison szerint a személyi higiéne és egészséges életvezetés első jelentős monográfiája)

24Eke Károly: Titkon innen – titkon túl. Az orvostudomány műhelyeiből. Medicina, Budapest, 1978

24Forrai György: Gyógyítások könyve. Lehet-e orvosi lexikon a Biblia? Athenaeum/Makkabí, Budapest, 2003

24Glaser H.: Pioniere der Heilkunde. Wiener Volksbuchhandlung, Wien, 1950

24Glaser H.: Die Entdecker des Menschen. Von Hippokrates bis Pawlow. Schönbrunn Verlag, Wien, 1954

24Hufeland Chr W: Die Kunst das menschliche Leben zu verlängern. Jena, Academische Buchhandlung, 1797

24Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Medicina, Budapest, 1990

24Jores A: Von Harveys Entdeckung zur Herztransplantation. Belser-Presse, Stuttgart, 1970

24Karger-Decker B: Ärzte im Selbstversuch. Ein Kapitel heroischer Medizin. Koehler & Amelang Verlag, Keipzig, 1969

24Karger-Decker B.: Die Frau in der Heilkunde (Bildserie). Verlag Reichenbach, Vogtland, 1972

24Koelsch A: Narkose. Der Roman vom Kampf gegen den Schmerz. Albert Müller Verlag, Zürich und Leipzig, 1938

24Kruif de P: Az élet csatája (The Fight for Life). Fordította Gál Andor, Rózsavölgyi és Társa, Budapest (évszám nélkül)

24Kutz E H G: Die goldenen Hände: Berühmte Chirurgen bezwingen den Tod. Lichtenberg Verlag, München, 1963

24Levendel László: A humanista orvoslás. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988

24Lindenberg W: Tragik und Triumph großer Ärzte. J. Ebner-Verlag, Ulm, 1948

24Oldstone M B A: Vírusvadászok. Typotex, Budapest, 2002

24Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis. Kolozsvárott, Némethi Mihály nyomdája, 1690. (Hű hasonmás kiadása: Magvető kiadó, Budapest, 1984)

24Peters H: Der Arzt und die Heilkunst in alten Zeiten. Eugen Diederichs, Düsseldorf-Köln, 1969

24Pólya Jenő: Az orvostudomány regénye. Béta Irodalmi R. T. kiadása, Budapest, 1941

24Raffy Ádám: A bölcsek köve. Paracelsus regényes élete. Erdélyi Egyetemes Könyvtár, Nagyvárad (évszám nélkül)

24Schumann O: Morphium. Ein biographischer Roman über den Entdecker des Morphiums, Friedrich Wilhelm Sertürner. Deutscher Apotheker-Verlag, Berlin, 1940

24Selye János: Életünk és a stress. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964

24Selye János: In vivo. A szupramolekuláris biológia védelmében. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970

24Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom. Magvető Kiadó, Budapest, 1970

24Szent-Györgyi Albert: Egy biológus gondolatai. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970

24Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege. Magvető Kiadó, Budapest, 1973

24Szent-Györgyi Albert: Az élő állapot. Válogatott írások. Kriterion Kiadó, Bukarest, 1973

24Taylor G R: Biológiai pokolgép (The Biological Time-bomb, ford. Friedrich Péter), Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1970

24Thompson Th: Hearts. New York, The McCall Publ., 1971 (az első szívátültetések regénye)

24Thorwald J: Das Jahrhundert der Chirurgen. Stuttgart, Steingrüben Verlag, 1956

24Thorwald J: Das Weltreich der Chirurgen. Verlag Ullstein, Frankfurt a. M, 1957

24Thorwald J: A sebészek évszázada. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1959

24Vallery-Radot R: Louis Pasteur. Sein Leben und Werk. Schwarzwald Verlag, Freudenstadt, 1948

24Veér András. Útitársak (pszichiátriai életképek). Animula Kiadó, Budapest, 2001

 

25) Memoárirodalom

 

25Ábrahám Erzsébet: Egy tüdőgyógyász emlékei. Accordia Kiadó, Budapest, 2001

25Albrecht G, Albrecht B, Hrsg.: Der Eid des Hippokrates. Ärzteerinnerungen aus vier Jahrhunderten. Prisma Verlag, Gütersloh, 1967.

25Antalóczy Zoltán: „És mégis – mégis fáradozni kell”. Egy orvos a XX. században. Kairosz Kiadó, Budapest, 2001

25Antalóczy Zoltán: Egy klinika élete a Rákosi korszakban. Emlékeim a Haynal klinikáról. Heraldika Kiadó, Budapest, 1997

25Aschoff L: Rudolf Virchow. Wissenschaft und Weltgeltung. Hamburg, Hoffman & Campe, 1940

25Baer von K E: Selbstbiographie. St. Petersburg, Akademie der Wissenschaften, 1865

25Baksai László: Lamberéné-küldetés. Medicina, Budapest, 2003

25Balogh Ferenc: Küzdelmes, szép élet. Közdok Kiadó, Budapest, 1998

25Bamm P: Eines Menschen Zeit. Deutscher Bücherbund, Stuttgart, 1969

25Birtalan Győző: Memoár orvosokról és történészekről (1943–1997). Medinfo, Budapest, 1998

25Boda Domokos: Sorsfordulók. Harmat Kiadó, Budapest, 2003

25Buza Péter: „Ez a Bókay, úgy látszik, intelligens ember”. Egy jeles orvos a régi Pestről. Bókay Árpád emlékiratai. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht, Budapest, 2003

25Cannon W B: Der Weg eines Forschers. Selbstbiographie. München, Verlag H. Rinn, 1945

25Cardano G: Lebensbeschreibung. Übersetzt von H. Hefele, Jena, 1914

25Carossa H: Der Arzt Sion. Insel-Verlag, Leipzig, 1932

25Curie E: Madame Curie. Wien, Fischer Verlag, 1937

25Cushing H: Consecratio medici and other papers. Books for Libraries Press, Freeport, N. Y., 1928

25Cushing H: The Life of Sir William Osler, vol 1–2, Oxford, Clarendon Press, 1926

25Csejtei István: A borbélymester hagyatéka. Csokonai József debreceni chirurgus receptkönyve. Debrecen, 1990

25Csernohorszky Vilmos: Pályám emlékezete. Egy orvos az idő sodrában. A szerző kiadása, Szekszárd, Graphis Press Kft, 1999

25Diepgen P: Unvollendete. Vom Leben und Wirken frühverstorbener Forscher und Ärzte aus anderthalb Jahrhunderten. G. Thieme Verlag, Stuttgart, 1960

25Domahidy Miklós: Ilyen volt Haynal Imre. Európai Protestáns Szabadegyetem kiadása, Riehen, 1989

25Ebert H: Hermann von Helmholtz. Stuttgart, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, 1949

25Eiselsberg von A: Lebensweg eines Chirurgen. Tyrolia-Verlag, Innsbruck, Wien, 1938

25Feichtinger Sándor doktor önéletírása. Szerk.: Szállási Árpád és Gazda István. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2005

25Győry Tibor: Emlékbeszéd Semmelweis felett. Orv. Hetil. 1906; 50 (39): 1–34

25Győry Tibor: Friedrich Korányi von Tolcsva . Dtsch. Med. Wschr. 1913; (29) 1–3 (különlenyomat)

25Hasse K: Erinnerungen aus meinem Leben. Leipzig, Engelmann, 1902

25Hencz Péter: Egy orvos az örökkévalóságnak: Waltner Károly (A magyar Albert Schweitzer). Bába Kiadó, Szeged, 2003

25Himmler György: Wertner Mór emlékkönyv. Párkány, Párkány és Vidéke Kulturális Társulás, 1999

25His W. der Ältere: Lebenserinnerungen. HK No. 6, Bern, 1965

25Janovszkaja M: Pasteur. Gondolat könyvkiadó, Budapest, 1963

25Kendrey Gábor: Az orvosi hivatás hazánkban az ezredfordulón. Golden Book, Budapest, 2002

25Kenéz János: Hans Selye 65 éves. Orv. Hetil., 1962; 106 (2): 125–127.

25Killian H: Im Kampf gegen den Schmerz. Mein Abenteuer mit der Narkose. Kindler Verlag, München, 1979

25Kisch B: Forgotten Leaders in Modern Medicine (G. G. Valentin, D. Gruby, R. Remak, L. Auerbach). Philadelphia, 1954

25Korányi András: Emléktöredékek. Littera Nova Kiadó, Budapest, 1995

25Kováts Ferenc: Völgyből a hegyre. Egy orvosprofesszor visszaemlékezései. Vince Kiadó, Budapest, 2000

25Kölliker A: Erinnerungen aus meinem Leben. Leipzig, Engelmann, 1899

25Kussmaul A: Jugenderinnerungen eines alten Arztes. Stuttgart, 1900 (Neudruck: J. F. Lehmann Verlag, München, 1960)

25Losonci András, Czeizel Endre: Nobel-díj jelölés 1901 és 1949 között. Lege Artis Medicinae 2003; 13: 686–689

25Markovits Pál: Egy „úri kalandor” botladozásai a XX. századon át. Tevan Kiadó, Budapest, 2002

25Marx György: A Marslakók érkezése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000

25Maurois A: Alexander Fleming. Arzt und Forscher. Paul List Verlag, Leipzig, 1960

25Munthe A: Das Buch von San Michele. Paul List Verlag, München, 1931

25Naunyn B: Erinnerungen, Gedanken und Meinungen. München, Bergmann, 1925

25Neher FL: Röntgen regényes élete. Renaissance Kiadó, Budapest, 1942

25Nissen R: Erlebtes aus der Thoraxchirurgie. Stuttgart, Thieme Verlag, 1955

25Nissen R: Helle Blätter – dunkle Blätter. Erinnerungen eines Chirurgen. Ecomed, Landsberg, 2001 (első kiadás: Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart, 1969)

25Oommen-Halbach A: Briefe von Walter von Brunn (1876-1952) an Tibor Gyôry (1869-1938) aus den Jahren 1924-1937. Gardez! Verlag, Remscheid, 2004

25Sauerbruch F: Das war mein Leben. Schweizer Druck- und Verlagshaus AG, Zürich, 1951

25Schimmel A: Morgenland - Abendland. Mein west-östliches Leben. 3. Auflage. C. H. Beck Verlag, München, 2002

25Schleich C L: Besonnte Vergangenheit. Lebenserinnerungen 1859–1919. Vier Falken Verlag, Berlin, 1920

25Schweitzer A: Aus meinem Leben und Denken. Felix Meiner Verlag, Leipzig, 1937

25Schweitzer A: Életem és gondolataim. Gondolat Kiadó, Budapest, 1974

25Selye János: Álomtól a felfedezésig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974

25Strümpell A: Aus dem Leben eines deutschen Klinikers. Leipzig, 1925

25Szállási Árpád, Gazda István, szerk.: Veszprémi István emlékezete halálának 200. évfordulóján. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2000

25Szállási Árpád: Pettenkofer, a közegészségtan (nem tévedhetetlen) pápája. Orv. Hetil. 2001; 142: 31–34.

25Thomson E H: Harvey Cushing. Surgeon, Author, Artist. Henry Schuman, New York, 1950

25Thorwald J: Die Entlassung. Das Ende des Chirurgen Ferdinand Sauerbruch. Droemer Knaur, München, 1960

25Wachsmuth W: Ein Leben mit dem Jahrhundert. Springer Verlag, Berlin, 1985

25Wagner-Jauregg von J: Lebenserinnerungen. Wien, Springer Verlag, 1950

25Waldeyer-Hartz von W: Lebenserinnerungen. Bonn, Verlag Friedrich Cohen, 1921

25Wiemers K: Weiter atmen – leben! Wege und Umwege zur Anästhesie und Intensivmedizin. Ecomed, Landsberg, 1999

25Zádor Imre: Minden perc egy örökkévalóság. Argumentum Kiadó, Budapest, 2000

25Zimmermann J G: Der junge Albrecht von Haller. In: E. Korrodi, Hrsg: Geisteserbe der Schweiz. Zürich, E. Rentsch Verlag, 1929, pp 378–84

25Zolnay László: Borostyán és bogáncs. Egy XX. századi orvos emléktöredékei. A szerző kiadása, Budapest, 2003

 

26) Szociális medicina és antropológia. A beteg, betegség és a társadalom. Igazságügyi orvostan

 

26Alberti M: Systema jurisprudentiae medicae. 6 vols, Halae, imp. Orphanotrophei, 1736-47

26Balázs Péter: Orvoslás pénzért és hívatástudatból. Tankönyv. Oktatási Minisztérium, Budapest, 2002

26Blumenbach J F: De generis humani varietate nativa. Gottingae, A. Vandenhoeck, 1775 (Blumenbach az antropológia megalapítója)

26Broca P: Mémoires d’anthropologie. 3 vols, Paris, C. Reinwald, 1871-77

26Casper J L: Praktisches Handbuch der gerichtlichen Medizin. 2 Bände, Berlin, A. Hirsch-wald, 1857-58

26Codronchi G B: Methodus testificandi, inquibusvis casibus medicis oblatis. In: De vitiis vocis, libri duo. Francofurti, A. Wechel, 1597 (a törvényszéki orvostan első alkotása)

26Constitutio Criminalis Carolina (1533), Hrsg. von R. Schmid, Jena, A. Schmid, 1835 (az orvosi rendészet és az igazságügyi orvostan legrégibb európai törvénygyűjteménye)

26Fischer A: Geschichte des deutschen Gesundheitswesens. 2 Bände, Berlin, 1933

26Frank J P: System einer vollständigen medicinischen Polizey. 9 Bände, Mannheim/Tübingen, Wien, 1779-1827 (a közegészségügy első átfogó kézikönyve)

26Hartmann F: Ärztliche Anthropologie. Das Problem des Menschen in der Medizin der Neuzeit. Carl Schünemann Universitätsverlag, Bremen, 1973

26Harvey G: The conclave of physicians, detecting their intrigues, frauds, and plots against their patients. London, J. Partridge, 1683

26Henriques L F: Prostitution and society. A survey. 3 vols., London, MacGibbon & Kee, 1962–68

26Herzlich Cl, Pierret J: Kranke gestern, Kranke heute. Die Gesellschaft und das Leiden. C. H. Beck Verlag, München, 1991

26Huszty Zakariás Teofil : Discours über medizinische Polizei. 2 Bände, Leipzig, 1785-86

26Jütte R: Ärzte, Heiler und Patienten. Medizinischer Alltag in der frühen Neuzeit. Artemis & Winkler Verlag, München-Zürich, 1991

26Kőrösi József: Plan einer Mortalitäts-Statistik für Grossstädte. Wien, C. Gerold, 1873

26La Croix P: History of prostitution among all the peoples of the world, from the most remote antiquity to the present day. Translated from the original French by S. Putnam. 3 vols, Chicago, Pascal Covici, 1926

26Malthus Th R: An essay on the principle of population, as it affects the future improvement of society. London, J. Johnson, 1798

26Mitscherlich A, Mielke F, Hrsg.: Medizin ohne Menschlichkeit. Dokumente des Nürnberger Ärzteprozesses. Fischer Taschenbuch-Verlag, Frankfurt a. M, 1995

26Schönfeld W: Frauen in der abendländischen Heilkunde, vom klassischen Altertum bis zum Ausgang des 19. Jahrhunderts. Stuttgart, F. Enke, 1947

26Schraud Ferenc: Aphorismi de politia medica. Pestini, Kilian, 1795

26Shryock R H: Die Entwicklung der modernen Medizin in ihrem Zusammenhang mit dem sozialem Aufbau und den Naturwissenschaften. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1940 (Az európai és az Egyesült Amerikai Államok átfogó társadalomtörténete a 19. és a 20. században)

26Shryock R H: The development of modern medicine, an interpretation of the social and scientific factors involved. Philadelphia, University of Pennsylvania Press, 1936 (reprint: 1980)

26Taylor A S: Elements of medical jurisprudence. London, Deacon, 1836 (12 kiadásban jelent meg)

26Torkos Justus János: Taxa pharmaceutica Posoniensis. Posonii, Royer, 1745

26Török Aurél: Grundzüge einer systematischen Kraniometrie. Stuttgart, F. Enke, 1890

26Weindling P J: Nazi Medicine and the Nurenberg Trials. From Medical War Crimes to Informed Consent. Palgrave, 2004

26Wunderli P: Der kranke Mensch in Mittelalter und Renaissance. Studia Humaniora. Droste Verlag, Düsseldorf, 1986

26Zacchias P: Questiones medico-legales. 9 vols, Romae, Amstelaedami, 1621-61

 

27) Népi orvoslás. Orvosi botanika és alternatív-komplementer medicina

 

27Baumann H.: Die griechische Pflanzenwelt in Mythos und Literatur. Hirmer Verlag, München, 1982

27Boerhaave H: Historia plantarum. Romae, Gonzaga, 1727

27Dioskorides Pedanios: The Greek Herbal of Dioscorides. Translated by J. Goodyer in 1655. Edited and printed first in 1933. Oxford University Press, 1934 (német kiadása: Arzneimittellehre, übersetzt von J. Berendes, Stuttgart, 1962)

27Fuchs L (Leonhardus Fuchsius): De Historia stirpium…, Basel,1542, 1545 (Teljes címe: ,Primi de stirpium historia commentariorum tomi uiuae imagines, in exiguam angustioremque formam contractae, ac quam fieri potest artificiosissime expressae’. 516p.) Fuchs Otho Brunfels (1530) és Hieronymus Bock (1539) mellett az orvosi botanika „atyja”.Az interneten az egész mű megtekinthető: www.med.yale.edu/library/historical/fuchs)

27Fuchs L (Leonhardus Fuchsius): New Kreüterbuch. 1543. (Reprint kiadások H. Marzell kommentárjaival: Leipzig, 1938, 1964).

27Hahnemann S: Organon der rationellen Heilkunst. Dresden, Arnold, 1810

27Hahnemann Sámuel Organon-a (Életműve), a gyógyművészségnek vagy Hahnemann Sámuel Homoeopathiá-ja (hasonszenve). Wigand Ottó, Pest, 1830 (A Remedy Kft. reprint kiadása, Szentendre, 1993)

27Haller von A: Bibliotheca botanica. 2 Bände, Tiguri, apud Orell, Gessner, Fuesssli, 1771-72

27Hiller K, Bicherich S: Giftpflanzen und Arzneipflanzen. Tosa-Verlag, Wien, 2002

27Hovorka von O, Kronfeld A: Vergleichende Volksmedizin. 2 Bände, Stuttgart, Strecker & Schröder, 1908-09

27Karl der Grosse: Mein Kräuterbüchlein. Franz Schneekluth Verlag, München, 1992

27Leoniceno N: De Plinii et plurium aliorum in medicina erroribus. Ferrara, L. de Valentia et A. de Castronovo, 1492 (kijavította Plinius botanikai tévedéseit)

27Linné von C: Genera plantarum. Lugduni Batavorum, apud Conradum Wishoff, 1737

27Lőw Immanuel: Die Flora der Juden. 4 Bände, Wien/Leipzig, R. Löwit Verlag, 1924-1926, 1934

27Most G F: Encylopädie der gesammten Volksmedicin oder Lexicon der vorzüglichsten und wirksamsten Haus- und Volksarzneimittel aller Länder. Leipzig, 1843

27Pabst G: Köhler’s Medizinal-Pflanzen. Atlas. 2 Bände, Gera-Untermhaus, E. Köhler, 1887–88

27Reddig W F: Bader, Medicus und Weise Frau. Wege und Erfolge der mittelalterlichen Heilkunst. Battenberg Verlag, München, 2000

27Schramm P: Die Quacksalber. Heilkünstler und Scharlatane. Ein dokumentarischer Bildband. Edition Rarissima, Taunusstein, 1985

27Theophrastos de Eresos: De historia plantarum. Treviso, imp. B. Confalonerium de Salodio, 1483 (Arisztotelész tanítványa; Arisztotelésztől nem maradt fenn botanikai munka)

27Winter A: A Biblia gyógynövényei. Ford. Márton Ferenc. Budapest, 2000

 

 

28) Medicina az irodalomban és a képzőművészetben. Aforizmák és anekdoták

 

28Andrews W: The Dcotor in History, Literature, Folk-lore. London, Hull, 1896

28Baudelaire Charles: A mesterséges mennyországok (‚Les paradis artificiels’, ford.: Hárs Ernő) Gondolat könyvkiadó, Budapest, 1990

28Bauer H.: Das Antonius-Feuer in Kunst und Medizin. Springer Verlag, Berlin-Heidelberg- New York, 1973

28Benn G: Leben ist Brückenschlagen. Gedichte, Prosa, Autobiographisches. Droemer Knaur, München, 1965

28Besznyák István: Idézetek, gondolatok az orvostudományról. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt, 2005

28Bishop W J: Medicine and science in postages stamps. London, Harvey & Blythe, 1948

28Browne J et al: Medicine in literature. Wellcome^trust, London, 2004 (CD-ROM)

28Bucknill Sir J Ch: The medical knowledge of Shakespeare. London, Longman, 1860

28Bucknill Sir J Ch: The mad folk of Shakespeare. 2^nd ed., London, Macmillan, 1867

28Cabanès A: Esculape chez les artistes. Paris, Le Francois, 1928

28Cabanès A: Médecins amateurs (Leonardo da Vinci, Cervantés, Descartes, La Fontaine, Mme de Sévigné, Diderot, Mirabeau, Bernardin de Saint-Pierre, Sébastien Mercier, Maine de Biran). Paris, A. Michel, 1932

28Carmichael Ann G., Ratzan Richard M, Hrsg.: Medizin in Literatur und Kunst. Könemann Verlagsgesellschaft mbH, Köln, 1994

28Carstensen G, Schadewaldt H, Vogt P: Die Chirurgie in der Kunst. Econ Verlag GmbH, Düsseldorf, 1983

28Chéreau A: La Parnasse medical français. Paris, A. Delahaye, 1874

28Choulant L: History and Bibliography of Anatomic Illustration in its relation to anatomic science and the graphic arts. Translated and edited by M. Frank, Chicago, University of Chicago Press, 1920

28Coope J: Doctor Chekhov: A Study in Literature and Medicine. Isle of Wight, Cross Publ., 1997

28Cousins N: The Physician in Literature. Philadelphia, W. B. Saunders, 1982

28Cowen D L, Helfand W H: Die Geschichte der Pharmazie in Kunst und Kultur. Dumont Buchverlag, Köln, 1990

28De Quincey Th: Bekenntnisse eines englischen Opiumessers. dtv klassik, München, 1985

28Gordon R: Der Schlaf des Lebens. Roman der Anästhesie. Rowohlt, Reinbek bei Hamburg, 1978

28Gordon R: The Literary Companion to Medicine: An Anthology of Prose and Poetry. London, Siclair-Stevenson, 1993

28Grynaeus Tamás: Szent Antal tüze. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002

28Haberling W: Die Verwundetenfürsorge in den Heldenliedern des Mittelalters. Gustav Fischer Verlag, Jena, 1917

28Hayn H, Gotendorf A N: Bibliotheca Germanorum Erotica & Curiosa. 8 Bände, G. Müller, München, 1912

28Henkel A, Schöne A, Hrsg: Emblemata. Handbuch zur Sinnbildkunst des 16. und 17. Jahrhunderts. J. B. Metzlersche Verlagsbuchhandlung, Stuttgart, 1978 (2196 pp)

28Herrlinger R: Geschichte der medizinischen Abbildung. 2 Bände, München, Moos, 1967-72

28Holländer E: Plastik und Medizin. Stuttgart, F. Enke, 1903

28Holländer E: Die Medizin in der klassichen Malerei. Stuttgart, F. Enke, 1903

28Holländer E: Die Karikatur und Satire in der Medizin. 2. Auflage, Stuttgart, F. Enke, 1921

28Holländer E: Äskulap und Venus. Eine Kultur- und Sittengeschichte im Spiegel des Arztes. Berlin, Propyläen Verlag, 1928

28Holländer E: Beiträge aus dem Grenzgebiet zwischen Medizingeschichte und Kunst, Kultur und Literatur. Bd. 4: Wunder, Wundergeburt und Wundergestalt aus deutschen Flugblättern des 15.-19. Jahrhunderts, Stuttgart, F. Enke Verlag, 1931

28Holländer E: Anekdoten aus der medizinischen Weltgeschichte. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1950

28Homérosz: Íliász. Ford.: Devecseri Gábor. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1957

28Homérosz: Odüsszeia. Ford.: Devecseri Gábor, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1957

28Hönes W: Seit Äskulaps Zeiten. Aphorismen für Mediziner. Drei Lilien Verlag, Wiesbaden, 1988

28Józsa László: Orvoslás a Bibliában. Móra Ferenc könyvkiadó, 1998

28Killian H: Die heitere Diagnose. Andekdoten um berühmte Mediziner. München, Kindler-Verlag, 1982

28Kolbenheyer E G: Paracelsus. Romantrilogie. Albert Langen/Georg Müller, München, 1917

28Leibrand W, Leibrand A: Formen des Eros. Kultur- und Geistesgeschichte der Liebe. 2 Bände. Karl Alber Verlag, Freiburg, München, 1972

28Leonardo da Vinci: Anatomische Zeichnungen aus der königlichen Bibliothek auf Schloß Windsor. Prisma Verlag, Gütersloh, 1977

28Literature and Medicine. The Johns Hopkins University Press. (Folyóirat, 1981 óta 24 évfolyam, évente 2 füzet, ISSN: 0278-9671)

28Lyons A S, Petrucelli R J, Hrsg.: Die Geschichte der Medizin im Spiegel der Kunst. DuMont Verlag, Köln, 1980 (eredeti angol kiadása: ,Medicine, an Illustrated History’, New York, 1978)

28Mackenzie J: Histoire de la santé et de l´art de la conserver. Trad. de l´angl. La Haye, Aillaud, 1759

28Marx K F H: Ueber die Beziehungen der darstellenden Kunst zur Heilkunst. Abhandl der kgl. Gesellschaft d. Wissenschaften zu Göttingen, 1862, Bd. 10: 1–74

28Menière P. Études médicales sur les poètes latins. Paris, Baillière, 1858

28Müllerheim R: Die Wochenstube in der Kunst. Eine kulturhistorische Studie. Stuttgart, F. Enke, 1904

28Nemes Csaba: Traces of ergotism and pictures of human suffering in the medieval fine arts. In: The History of Anesthesia. Proceedings of the 5^th International Symposium on the History of Anesthesia, Santiago de Compostela, Sept. 2001, Amsterdam, Elsevier, 2002, pp 487–94

28Nemes Csaba: Vörösmarty családi hagyományai és a népi orvoslás. Irodalomismeret 2000; 11: 1:91–94

28Nemes Csaba: Vörösmarty Mihály és a magyar orvosi szaknyelv a reformkorban. Árgus 2000; 11 (6): 36–44

28Osborne N F: The Doctor in the French Literature of the Sixteenth Century. New York, King’s Crown Press, 1946

28Petrarca F: Heilmittel gegen Glück und Unglück (,De remediis utriusque fortunae’, 1366), übersetzt von R. Schottlaender, bilinguale Ausgabe, München, W. Fink, 1988

28Pfeiffer L: Pestilentia in nummis. Tübingen, H. Lauptt, 1882

28Posen S: The Doctor in Literature. Abingdon, UK, Radcliffe Publishing Ltd, 2004 (a szerző mintegy 600 irodalmi forrásból 1500 részletet mutat be a jegyzetekkel ellátott szöveggyűjteményben)

28Rákos Sándor: Agyagtáblák üzenete. Magyar Helikon, Budapest, 1963

28Rákos Sándor: Gilgames. Ékírásos akkád eposzok. Magyar Helikon, Budapest, 1960

28Rosenthal O: Wunderheilungen und ärztliche Schutzpatrone in der bildenden Kunst. Leipzig, 1925

28Sambucus (Zsámboky) Johannis: Emblemata. Antverpiae, Christophorus Plantini, 1564 (reprint kiadása: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

28Sambucus (Zsámboky) Johannis: Veterum aliquot ad recentium medicorum philosophorumque Icones. Ex officina Plantainiana Raphelengii, 1603. A Magyar Orvostörténelmi Társaság hű hasonmás kiadása, Budapest, 1985

28Schadewaldt H, Binet L, Maillant Ch, Veith I, Hrsg. : Kunst und Medizin. Köln, DuMont, 1977

28Schmid G: Goethe und die Naturwissenschaften. Eine Bibliographie, Hrsg. von E. Abderhalden, Halle, 1940

28Schrenk M.: Eine Krankheit zum Tode. Über Goethes ,Leiden der jungen Werther’. In: J. Schumacher, Hrsg: Melemata. Mannheim, Boehringer, 1967, pp 129–142

28Shaw G B: The doctor’s dilemma. Penguin Books, London, 1957

28Steinbart H: Arzt und Patient in der Geschichte, in der Anekdote, im Volksmund. Eine sittengeschichtliche Studie. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1970

28Szállási Árpád: Magyar írók orvosai és a magyar orvosírók. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 1998

28Trautmann J, Pollard C, Hrsg: Literature and Medicine: Topics, Title and Notes. Philadelphia, Society for Health and Human Values, 1975

28Vannatta J, Schleifer R, Crow S: Medicine and Humanistic Understanding: The Significance of Literature in Medical Practices. University of Pennsylvania Press, 2005

(DVD)

28Vida Mária: Művészet és orvostudomány a történelmi Magyarországon. Magyar Képek Kiadó, Budapest, 1994

28Vida Mária: Patikamúzeumok – műemlékpatikák Magyarországon. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Budapest, 1996

28Wachsmuth B: Der Arzt in der Dichtung unserer Zeit. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1939

28Waife S O, ed.: The doctor writes. An anthology of the unususal in current medical literature. New York, Grune & Stratton, 1954

28Wessetzky Vilmos: A varázskönyv. Szetna története, Szetna és Sziuszure az Alvilágban. Magyar Helikon, Budapest, 1962

28Zoltán János: A katedra humora. Professio Kiadó, Budapest, 2003

 

29) Egyéb orvostörténelmi munkák, orvosi filozófia és deontológia

 

29Besznyák István: Idézetek, gondolatok az orvostudományról. Budapest, 2005 Medicina Könyvkiadó.

29Browne Sir Th: Religio medici (La religion du Médecin, 1635). Paris, 1642, 1643

29Büchner F.: Der Eid des Hippokrates. Die Grundgesetze der ärztlichen Ethik. Verlag Herder, Freiburg i. Br., 1945

29Castro Rodericus A: Medicus-politicus: sive de officiis medico-politicis tractatus. Hamburgi, ex bibl. Frobeniano, 1614 (ez egyik első modern orvosetikai kézikönyv)

29Elkeles B: Der moralische Diskurs über das medizinische Menschenexperiment im 19. Jahrhundert. G. Fischer Verlag, Stuttgart, 1996

29Fábián Pál, Magasi Péter, szerk.: Orvosi helyesírási szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992

29Jonas H: Philosophische Untersuchungen und metaphysische Vermutungen. Frankfurt am M, Insel Verlag, 1992

29Jones W H S: The doctor’s oath, an assay in the history of medicine. Cambridge, University Press, 1924

29Kleeberg Ch F: Eide und Bekenntnisse in der Medizin. Eine Anthologie. Karger Verlag, Basel, 1979

29Magyar Imre: Kozmikus sértődés. Medicina, Budapest, 1969

29Pagel J L: Medicinische Deontologie. Berlin, O. Coblenz, 1897

29Percival Th: Medical ethics; or, a code of institutes and precepts, adapted to the professional conduct of physicians and surgeons. Manchester, printed by S. Russel for J. Johnson and R. Bickerstaff, 1803 (sokáig az angolszász medicina etikai kódexe; reprint kiadása: 1927, 1975)

29Reich W Th: Encyclopedia of Bioethics. Revised edition. Vol 1-5. Simon & Schuster & Prentice Hall International, London/Mexico City, 1995 (2950 pp)

29Schott H: Medizingeschichte(n). Editorial. Deutsches Ärzteblatt 2003; 100: 2290

29Treviranus G: Biologie oder Philosophie der lebenden Natur für Naturforscher und Aerzte. Göttingen, Röwer, 1802-22

29Uexküll von T, Wesiack W: Theorie der Humanmedizin. Grundlagen ärztlichen Denkens und Handelns. Urban & Schwarzenberg, München, 1988

29Weizsäcker von V, Wyss D: Zwischen Medizin und Philosophie. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 1957

29Wyke A: 21st Century Miracle Medicine: RoboSurgery, Wonder Cures and the Quest for Immortality. New York, Plenum, 1997

 

30) Az állatgyógyászat története

 

30Baranski A: Geschichte der Thierzucht und Thiermedizin im Altertum. Wien, 1888, Reprint: Hildesheim, Olms Verlag, 1971.

30Henzen, J C G: Nachrichten von Veterinarischen Werken als Commentar über dessen Entwurf eines Verzeichnisses veterinarischer Bücher. Stendal, 1785.

30Karasszon D: A Concise History of Veterinary Medicine. Budapest, 1988, Akadémiai Kiadó.

30Lyman C P: A History of Veterinary Medicine. Cambridge/Mass., 1898.

●

⁽¹ Az ókori görög orvosi művek bibliográfiai adatait és könyvtári lelőhelyeit lásd: Hermann Alexander Diels: Die Handschriften der antiken Ärzte (Zentralantiquariat der DDR, Leipzig, 1970). Az olvasó a klasszikus orvosi munkák és a 19. században megjelent orvostörténelmi monográfiák teljesebb jegyzékét megtalálja az alábbi kézikönyvekben:

 

F H Garrison, T Leslie Morton: A Medical Bibliography (Aldershot, Hampshire, Gower Publ.

Co, 5^th edition, 1992),

F H Garrison: An Introduction to the History of Medicine (Philadelphia/London, W. B. Saun-

ders, 1929),

J-Ch Sournia, R Villey, F Brunet et al, eds.: Histoire de la Médecin, de la Pharmacie, de l’Art

Dentaire et de l’Art Vétérinaire (Albin Michel-Laffont-Tchou, Paris, 1978), ill. ennek német

nyelvű kiadásában:

R Toellner, Hrsg.: Illustrierte Geschichte der Medizin. Band 6 (Andreas & Andreas Verlags-

buchhandel, Salzburg, 1986)

R Porter: Die Kunst des Heilens (Spektrum Akademischer Verlag, Berlin, Heidelberg, 2000),

W E Gerabek, B D Haage, G Keil, W Wegner, Hrsg.: Enzyklopädie Medizingeschichte (W.

de Gruyter Verlag, Berlin, 2005), továbbá

Benedek István: Hügieia. Az európai orvostudomány története című munkájában.)

 

 

* SK = Schriftenreihe Sudhoff’s* Klassiker* der Medizin, Institut für Geschichte der Medizin, Leipzig